Főmenü megnyitása

Bécsi Képzőművészeti Akadémia

művészeti iskola és kiállítóhely

A Bécsi Képzőművészeti Akadémia Ausztria fővárosának egyik állami oktatási intézménye, Európa egyik legrégebbi művészeti akadémiája.

Bécsi Képzőművészeti Akadémia (Akademie der bildenden Künste Wien)
Logo-AdK-Wien.svg

AkadBildKWien.jpg
Alapítva 1692
Hely Ausztria, Bécs
Típus
  • művészeti iskola
  • szépművészeti múzeum
  • egyetem
  • állami egyetem
Tanulólétszám 1494 (2017. február 28.)
Elhelyezkedése
Bécsi Képzőművészeti Akadémia (Ausztria)
Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′ 05″, k. h. 16° 21′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 05″, k. h. 16° 21′ 55″
A Bécsi Képzőművészeti Akadémia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi Képzőművészeti Akadémia témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A Képzőművészeti Akadémiát 1692-ben alapította magánkollégiumként Peter Strudel, a bírósági kamara festőművészének, a római Accademia di San Luca mintájára. 1725-ben Jacob van Schuppen a császári udvari festőakadémiát egyesítette az építészettel. 1754-től 1757-ig Paul Troger volt az akadémia főigazgatója. 1772-ben az összes korábbi bécsi művészeti akadémiát összevonták benne, s az akadémia akkor kapta meg a főiskolai és 1998-ban az egyetemi státuszt, de megtartotta korábbi nevét.

Hallgatói és oktatóiSzerkesztés

  • Adolf Hitler felvételét az intézmény kétszer is visszautasította.

IrodalomSzerkesztés

  • Beatrix Bastl, Cornelia Reiter, Eva Schober (kiadó): Theophil Hansen und die Bibliothek der Akademie der bildenden Künste Wien, Provinz Verlag, Bécs, 2011 ISBN 978-3-902416-82-7
  • Beatrix Bastl: Die jüdischen Studierenden der Akademie der bildenden Künste Wien 1848–1948, Verlag Dr. Kovač, Hamburg, 2019 ISBN 978-3-339-10884-5
  • Johann Josef Böker: Architektur der Gotik. Bestandskatalog der weltgrößten Sammlung an gotischen Baurissen (Legat Franz Jäger) im Kupferstichkabinett der Akademie der Bildenden Künste Wien, mit einem Anhang über die mittelalterlichen Bauzeichnungen im Wien Museum am Karlsplatz, Verlag Anton Pustet, Salzburg, 2005 ISBN 3-7025-0510-5 Rezension von Klaus Jan Philipp in: Journal für Kunstgeschichte Band 10, 2006, Heft 4, S. 314–317 C. 1 Architektur und Plastik.
  • Richard Groner: „Wien wie es war“, Verlag Fritz Molden, Bécs–München, 1965, 5. Auflage, S. 12–13
  • Verena Pawlowsky: Die Akademie der bildenden Künste Wien im Nationalsozialismus. Lehrende, Studierende und Verwaltungspersonal. Böhlau Verlag, Bécs, 2015 ISBN 978-3-205-20291-2
  • Ritter von Hansen: Der Neubau der k.k. Akademie der bildenden Künste in Wien, Architekt Theophil, 11–15. o.
  • Angelika Plank: Akademischer und schulischer Elementarzeichenunterricht im 18. Jahrhundert (= Beiträge zur neueren Geschichte Österreichs, Band 10), Lang, Frankfurt am Main, 1999 ISBN 3-631-33885-6 (Dissertation Universität Wien 1997, 358 Seiten).
  • Walter Wagner: Die Geschichte der Akademie der Bildenden Künste in Wien. Hrsg. von der Akademie der Bildenden Künste in Wien, Rosenbaum, Bécs, 1967

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Akademie der bildenden Künste Wien című norvég Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Akademie der bildenden Künste Wien című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.