Főmenü megnyitása

Jan Alojzy Matejko (Krakkó, 1838. július 30.Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő. Sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartják. Nagy lelkesedéssel ábrázolta Lengyelország viszontagságos történetének jeleneteit. Rövidlátó volt, mégis fáradhatatlan megfigyelő, éles jellemző, koloritja ragyogó. Nagy festményein az alakok ábrázolása gyakran merev, akadémikus.

Jan Matejko
Önarckép, 1892
Önarckép, 1892

Született1838. július 30.
Krakkó
Meghalt1893. november 1. (55 évesen)
Krakkó
Sírhely Rakowicki temető
Nemzetisége lengyel
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Matejko témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Veit Stoss a lányával, Jan Matejko festménye

Már 14 éves korában a krakkói művészeti iskola tanítványa lett és 1852-ben festette az első képét, I. Ferenc József király bevonulását Krakkóba; ezt követte: Vaszilij Sujszkij cár III. Zsigmond király előtt. 1858-ban ösztöndíjjal Münchenbe ment, ahol egy évet töltött folytonos munka közepette. Itt festette meg a Radziwiłł Barbara megmérgeztetését ábrázoló képet. 1859-ben hazatért, szorgalmasan foglalkozott történelmi tanulmányokkal is, amelyekről számos történeti és művelődéstörténeti rajz kiadása tanúskodik. 1860-ban rövid ideig Bécsben Christian Ruben tanárnak volt tanítványa. Itt kezdte el János Kázmér a bielany-i kolostor előtt nézi a város égését című képét. Hazatérése után a történeti képek hosszú sorozatát alkotta. Utazásokat tett Német-, Francia-, Olasz-, Orosz- és Törökországban. 1873-ban az újjászervezett krakkói művészeti iskola igazgatója már 1870-ben a becsületrend lovagja és a francia akadémia tagja lett. 1887-ben a Krakkói Egyetem tiszteletbeli doktorává tette meg.

A Rakowicki temetőben helyezték örök nyugalomra.

 
Jan Matejko: Kopernikusz
 
Jan Matejko: Kopernikusz

Főbb műveiSzerkesztés

 
Matejko szobra Krakkóban

JegyzetekSzerkesztés

  1. Stańczyk, a hazáért aggódó reneszánsz kori udvari bolond alakja számos festményén feltűnik, rendszerint önmagáról mintázta.
  2. A képen ábrázolt uralkodói alak mintául szolgált az 1933-ban készített, de csak 1957-ben felállított zuglói Báthory-szoborhoz. A festményt 1936-ban Budapesten is bemutatták, amikor a Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek a lengyel művészet remekeiből. L. Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu
  3. Ajándék I. Ferenc József király számára.
  4. A mű Brandenburgi Albert hűbéresküjét ábrázolja I. Zsigmond előtt. A képen két alakban is megfestette önmagát. Ez az egyik legnagyobb méretű vászna, csaknem 8 m hosszú.
  5. A festmény Európa első kartális alkotmányának, a Május 3-i alkotmánynak a megalkotóit ábrázolja, amint ünnepélyes meneteben eskütételre igyekeznek.

ForrásokSzerkesztés

Lengyel nyelvű szakirodalomSzerkesztés

  • J. Bogucki, Matejko, Warszawa 1955.
  • K. Krawczyk, Matejko i historia, Warszawa 1990.
  • J. M. Michałowski, Jan Matejko, Warszawa 1979.
  • M. Porębski, Malowane dzieje, Warszawa 1961.
  • H. M. Słoczyński, Matejko, Wrocław 2000.
  • M. Treter, Matejko. Osobowość artysty, twórczość, forma i styl, Lwów 1939.
  • M. Zgórniak, Matejko w Paryżu, Kraków 1998.
  • Sz. Kobyliński, Tajemnice Pocztu Matejki, Warszawa 1984

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés