Lublini unió
(1569-1795) perszonálunió Lengyel Királyság és a Litván Nagyhercegség között
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam nem teljes unióját (nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze) 1569. június 28-án hozták létre és július 1-jén írták alá. A létrejött állam neve ettől kezdve: Két nemzet köztársasága, közös uralkodóval, szejmmel, valutával és külpolitikával – külön maradt a kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a bíróságok.
A lublini unió következményei Szerkesztés
- a főurak befolyásának növekedése;
- a főváros, Varsó hatalmának növekedése, itt ülésezett a szejm, ahol lebonyolódtak a választások és a XVI. század végétől itt székelt a király udvarával és tanácsadóival;
- Lengyelországhoz csatolták az ukrán területeket;
- Litvánia és Ruténia lengyelesítése – idővel az ottani elit nyelve a lengyel lett;
- Lengyelország foglalkozni kezd a keleti politikával: háború Moszkvával, Törökországgal és a tatárokkal;
- Lengyelország tekintélyének növekedése Európában: kelet és nyugat összekötése;
- a lengyel nemzet politikai műveltsége nő;
- az unió tartósnak és stabilnak bizonyult, 1795-ig, Lengyelország harmadik felosztásáig állt fenn.
Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés
|
Ez a Lengyelország történelméről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
