Lublin

város Lengyelországban

Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (kiejtése, IPA: ['lublʲin]) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa. A Lublini-fennsíkon fekszik a Bystrzyca folyó mentén, mely a Wieprz folyó bal oldali mellékfolyója. A város területén a Bystrzycába két patak ömlik: a Czerniejówka és a Czechówka.

Lublin
Lublin címere
Lublin címere
Lublin zászlaja
Lublin zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságlublini
Rang járási jogú város
Polgármester Krzysztof Żuk
Irányítószám 20-001–20-999
Körzethívószám +(48)81
Rendszám LU
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség334 681 fő (2021. márc. 31.)[57]
Népsűrűség2 269,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168-229 m
Terület147,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 15′, k. h. 22° 34′Koordináták: é. sz. 51° 15′, k. h. 22° 34′
Lublin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lublin témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Lublin az egyik legrégebbi lengyel település. A település kezdetei a VI. századra nyúlnak vissza, amikor a Czwartek hegyen (a név valószínűleg a vásár napjáról, csütörtökről ered) virágzó falu volt, mely később kiterjedt a szomszédos dombokra – a várhegyre, az óvárosi, a grodzisko, żmigród, és białkowski hegyre. A várhegyen a X. században favár épült, később kőfallal vették körül, a XII. században várkapitányságot kapott. A Staromiejski dombon felépült a város. A legrégibb templom a Szent Mihály arkangyal-templom, melyet a legenda szerint 1262-ben épített Fekete Leszek győztes csatából visszatérve. A templomot a XIX. században bontották le. Először 1198-ban említik a várost oklevélben, Lublin magdeburgi városi jogokat I. Lokietek Ulászló királytól kapott 1317-ben. 1341-ben Nagy Kázmér nagy győzelmet aratott a tatárok felett Lublin mellett, egy évvel később a város újabb jogokat kapott, melyek értelmében várfallal vették körbe a várost. 1474-ben IV. Jagelló Kázmér király Lublint jelölte ki a lublini vajdaság központjául. A XV-XVI. században a város virágzásnak indult annak következtében, hogy itt haladt keresztül a Fekete-tengert Nyugat-Európával összekötő út, ennek eredménye lett a gyönyörű lublini műemlék központ. 1569-ben itt kötötték meg a lublini uniót, mely egyesítette a lengyel királyságot és a litván nagyfejedelemséget. A XVII. század közepén Lublint a svéd és kozák támadások és járványok (1630-as pestis 5000 áldozatot követelt) romba döntötték.

A XVII. században a lengyel belső nemzeti és gazdasági konfliktusok a híres lublini vásárok hanyatlását eredményezték. A háborúk és kozák lázadások (1648-50) következtében az európai kereskedők többsége emigrált. 1655-ben Lublint feldúlta az orosz-kozák hadsereg, különösen sokat szenvedett a zsidó negyed. 1656-ban a várost megtámadták a svédek, az épületeket lerombolták, a a lakosságot megtizedelték. 1686-ban kezdték trombitálni a lublini fanfárt. A következő években tovább folytatódott a város hanyatlása a hosszan tartó északi háború miatt (XVIII. század eleje). 1703-ban II. Erős Ágost király a krakkóihoz hasonló városi jogokat adott. A háborúk befejezése után újjáépítették a várost, főleg a főúri rezidenciákat és az egyházi birtokokat. Formálódottk a Krakowskie Przedmieście utca, a város főutcája és a Litewski tér, de a város továbbra is szegényes látványt nyújtott.

 
A lublini vár
 
Lublin vasúti főpályaudvara

A lengyel felvilágosodás alatt 1780-ban megalakult a „Boni Ordinis” alapítvány, mely célul tűzte ki a lakóházak restaurálását és az utcák burkolását, valamint a városháza újjáépítését. 1788-ban 100 év után újjászületett a protestáns mozgalom, melynek kifejeződése a mai napig fennálló Szentháromság templom felépítése volt. A május 3-i alkotmány kihirdetése után, melyet a város nagy lelkesedéssel fogadott, Lublin megválasztotta első elnökét (polgármesterét) Teodor Gruell-Gretzet, aki különösen sokat tett a város fejlődéséért. 1792-ben II. Katalin orosz cárnő parancsára a várost elfoglalta az orosz hadsereg, véget vetve a rövid virágzásnak. Lengyelország harmadik felosztása után, 1795-ben a város a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került. 1809-ben a várost a Varsói Hercegséghez csatolták. 1815-ben a Kongresszusi Királyság részeként orosz fennhatóság alá került, és 1837-ben kormányzóság központja lett. 1873-ban a város népessége 28,9 ezer, 1897-ben 50,2 ezer főre nőtt. 1877-ben épültek ki az első vasútvonalak.

Az első világháború alatt az oroszok visszavonultak, 1915 nyarán a várost német és osztrák-magyar csapatok foglalták el, végleg megszűnt az orosz uralom a városban. 1918-ban megalapították a lengyel tannyelvű Katolicki Uniwersytet Lubelskit (Lulblini katolikus egyetem). 1918 novemberétől a város ismét a független Lengyelországhoz tartozott, újra vajdasági székhely lett. 1939 szeptemberétől 1944 augusztusáig a város német megszállás alatt állt. A megszállás alatt a németek koncentrációs tábort nyitottak Majdanekben és gettót a zsidó lakosságnak. A holokauszt idején kb. 40 000 lublini zsidó pusztult el, ők alkották a háború előtti népesség egyharmadát. Eltűnt az ún. zsidó város is, vagyis a várt körülvevő középkori eredetű épületek háromnegyed része és Wieniawa kerület is, melynek lakosságát nagyrészt zsidók adták. A zsidó temetők is elpusztultak – a wieniawai teljesen megsemmisült.

1944. július 23. után 164 napig Lublin töltötte be a kommunista Lengyelország fővárosának szerepét. A Lengyel Népköztársaság (Polska Rzeczpospolita Ludowa, PRL) idején hatalmas fejlődésnek indult a város. 1944-ben megalakult az Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie (Lublini egyetem). Sok gyár épült, többek között a Fabryka Samochodów Ciężarowych w Lublinie – FSC (teherautógyár) és a közeli Świdnikben a WSK PZL Świdnik helikoptergyár.

1989-ig a város népessége a háború előttinek több, mint háromszorosára nőtt. 1980 júliusában Lublinban és Świdnikben került sor az első nagyarányú munkás sztrájkra, mely a tengermelléki augusztusi sztrájkokban folytatódott és mely a Szolidaritás (Solidarność) szakszervezet megalakulásához vezetett.

 
A vár

Műemlékek szerkesztés

  • Brama Krakowska – Krakkói kapu, XIV. sz.
  • Brama Grodzka – Városi kapu XVIII. sz.
  • Zamek z Kaplicą Zamkową – Vár várkápolnával, XII, XIII. sz.
  • Katedrális – 1586-1604 barokk (eredetileg jezsuita) templom
  • Kościół Dominikanów – Domonkos templom XIV. sz., XVII. sz-ban barokkosítva
  • Kościół Bernardynów – Bencés templom, eredetileg késő gótikus, 1602-1607-ben átalakítva reneszánsz.

Gazdaság szerkesztés

 
A felújítás alatt álló Katedrális (2009.)

Oktatás szerkesztés

Lublini főiskolák és egyetemek:

  • Akademia Medyczna w Lublinie
  • Akademia Rolnicza w Lublinie
  • Katolicki Uniwersytet Lubelski
  • Lubelska Szkoła Biznesu
  • Politechnika Lubelska
  • Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie
  • Wyższa Szkoła Ekonomii i Innowacji w Lublinie
  • Wyższa Szkoła Nauk Społecznych w Lublinie
  • Wyższa Szkoła Przedsiębiorczości i Administracji
  • Wyższa Szkoła Społeczno-Przyrodnicza w Lublinie
  • Lubelska Szkoła Wyższa im. Króla Władysława Jagiełły
  • Wyższa Szkoła Humanistyczna im. Alojzego Szubartowskiego
 
A Krakkói Kapu

Sport szerkesztés

Az évente megrendezett motokrossz verseny nagy népszerűségnek örvend.

 
Arena Lublin
  • Labdarúgás:
    • Lublinianka SSA
    • Juniorzy Młodsi Lublinianka SSA
    • Stowarzyszenie Młodzieży Viking Lublinianka
    • Motor Lublin
  • kézilabda:
    • SPR Lublin
    • UTS Orlik
  • kosárlabda:
    • Start AZS Lublin
  • rögbi:
    • KS Budowlani
  • úszás:
    • KS Lublinianka
    • UTS Orlik
  • salakmotorozás:
    • Towarzystwo Żużlowe Lublin
  • országúti kerékpározás:
    • Lubelskie Towarzystwo Cyklistów
  • Akademicki Związek Sportowy
 
Testvérvárosok táblái a városháza oldalán

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/iwano-frankiwsk-ukraina,9111,w.html
  2. a b c d e f g h i j k l m n https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/2,strona.html
  3. https://www.mvk.if.ua/news/4114
  4. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/luck-ukraina,9118,w.html
  5. http://old.lutskrada.gov.ua/en/citizen/lublin
  6. https://www.lutskrada.gov.ua/en/pages/pobratymy-lutska
  7. http://old.lutskrada.gov.ua/en/actual/partner-cities
  8. https://www.cm-viseu.pt/index.php/diretorio/cidades-geminadas
  9. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/viseu,9135,w.html
  10. a b c d e https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/1,strona.html
  11. https://www.cm-viseu.pt/pt/municipio/cidades-geminadas/
  12. http://www.city-adm.rv.ua/RivnePortal/ukr/city_partners/lublin_dov.aspx
  13. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/rowne-ukraina,9129,w.html
  14. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/sumy-ukraina,9131,w.html
  15. https://smr.gov.ua/en/misto/mista-partneri/387-m-lyublin-polshcha.html
  16. a b c d e f g h i https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/3,strona.html
  17. https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/testvervarosok/lublin
  18. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/debreczyn-wegry,9102,w.html
  19. https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/testvervarosok/
  20. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/delmenhorst-niemcy,9106,w.html
  21. https://www.delmenhorst.de/leben/stadt/partnerstaedte/lublin.php
  22. https://www.delmenhorst.de/leben/stadt/partnerstaedte/index.php
  23. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/rishon-lezion-izrael,9128,w.html
  24. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/lugansk-ukraina,9119,w.html
  25. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/starobielsk-ukraina,9130,w.html
  26. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/erie-usa,9107,w.html
  27. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/pernik-bulgaria,9125,w.html
  28. http://pernik.bg/obshtina-pernik/pobratimeni-gradove/lyublin-polsha/
  29. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/alcal-de-henares-hiszpania,9095,w.html
  30. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/lwow-ukraina,9117,w.html
  31. https://lvivrada.gov.ua/deputaty/2013-12-02-11-38-10/item/2962-liublin-respublika-polshcha
  32. https://www.lvivrada.gov.ua/informacia/mista-partnery
  33. https://www.nancy.fr/citoyenne/relations-internationales/nancy-partenaire-de-11-villes-dans-le-monde-516.htmlhttps://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/nancy,9121,w.html
  34. https://www.nancy.fr/citoyenne/relations-internationales/nancy-partenaire-de-11-villes-dans-le-monde-516.html
  35. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/nancy,9121,w.html
  36. http://www.panevezys.lt/lt/veiklos-sritys/uzsienio-rysiu-skyrius_1247/tarptautinis-bendradarbiavimas-220/miestai-partneriai.html
  37. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/poniewiez-litwa,9126,w.html
  38. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/tilburg-holandia,9133,w.html
  39. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/grenada-hiszpania,9109,w.html
  40. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/jiaozuo-chiny,9115,w.html
  41. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/lancaster-wielka-brytania,9116,w.html
  42. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/mnster,9120,w.html
  43. https://www.stadt-muenster.de/international/staedtepartnerschaften/lublin
  44. https://www.stadt-muenster.de/international/staedtepartnerschaften
  45. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/nowy-sad-serbia,9123,w.html
  46. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/ramallah-palestyna,9127,w.html
  47. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/tbilisi-gruzja,9132,w.html
  48. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/windsor-kanada,9136,w.html
  49. https://www.citywindsor.ca/cityhall/committeesofcouncil/Advisory-Committees/International-Relations-Committee-(IRC)/Pages/Lublin,-Poland-.aspx
  50. https://www.citywindsor.ca/cityhall/committeesofcouncil/Advisory-Committees/International-Relations-Committee-(IRC)/Pages/Our-Twin-Cities.aspx
  51. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/winnica-ukraina-miasto-zaprzyjaznione,9137,w.html
  52. https://www.vmr.gov.ua/en/Contents/ContentItems/4s2h44bepmbphsvkdf1vt4qscy#parentHorizontalTab11
  53. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/timioara-rumunia,9134,w.html
  54. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/krzywy-rog-ukraina,10460,w.html
  55. https://vilnius.lt/lt/tarptautinis-bendradarbiavimas/
  56. https://lublin.eu/lublin/wspolpraca-miedzynarodowa/miasta-partnerskie-i-zaprzyjaznione/wilno-litwa-miasto-zaprzyjaznione,10806,w.html
  57. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/060611163011-0954700?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Lublin témájú médiaállományokat.