II. Ágost lengyel király

szász választófejedelem, lengyel király, Litvánia nagyhercege

II. (Erős) Ágost (Drezda, 1670. május 12. - Varsó, 1733. február 1.) lengyel király, I. Frigyes Ágost néven szász választófejedelem (lengyelül: August II Mocny, németül: August II. der Starke; Drezda, 1670. május 12.Varsó, 1733. február 1.) Lengyelország királya és ezzel Litvánia nagyfejedelme 1697-től 1704-ig, majd 1709-től 1733-ig, Szászország választófejedelme pedig 1694 és 1733 között.

II. Ágost
I. Frigyes Ágost
Erős Ágost (Nicolas de Largillière festménye, 1714 körül)
Erős Ágost (Nicolas de Largillière festménye, 1714 körül)

Szászország választófejedelme
Uralkodási ideje
1694. április 27. 1733. február 1.
Elődje IV. János György
Utódja III. Ágost
Lengyelország királya,
Litvánia nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1697. június 27. 1704. szeptember 1.
KoronázásaWaweli székesegyház, Krakkó, Lengyelország
1697. szeptember 15.
Elődje III. János
Utódja I. Szaniszló
Lengyelország királya,
Litvánia nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1709. július 8. 1733. február 1.
Elődje I. Szaniszló
Utódja I. Szaniszló
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wettin-ház
Született

Drezda, Szász Választófejedelemség
Elhunyt

Varsó, Lengyel Királyság
NyughelyeSzentháromság-székesegyház, Drezda (szíve)
waweli székesegyház, Krakkó (teste)
Édesapja III. János György szász választófejedelem
Édesanyja Anna Zsófia dán és norvég királyi hercegnő
Testvére(i)
Házastársa Brandenburg–bayreuthi Krisztina
Gyermekei Törvényes:
III. Ágost
Törvénytelen:
Szász Móric
Szász János György
Frigyes Ágost, gróf
Mária Anna Katalin grófnő
Auguszta, Cosel grófnője
Frederica, Cosel grófnője
Frigyes Ágost, Cosel grófja
Anna Karolina Orzelska
II. Ágost I. Frigyes Ágost aláírása
II. Ágost
I. Frigyes Ágost aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ágost
I. Frigyes Ágost
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Legendás testi erejének köszönhetően kapta meg az „Erős” melléknevet, valamint a „Szász Hercules és a „Vaskezű” megnevezést. Erejének bizonyítására gyakran tört össze puszta kézzel patkókat. A meisseni porcelángyárat 1710. január 23-án alapította.

A Wettin-dinasztiából származik.

SzármazásaSzerkesztés

III. János György választófejedelem és Anna Zsófia dán hercegnő fia.

1687-89-ig beutazta Európa nevezetesebb országait, köztük hazánkat is. Apja halála után (1691) Bécsbe utazott, ahol I. József római királlyal barátságos viszonyt alakított ki, mely politikájára is befolyást gyakorolt. 1693-ban feleségül vette Krisztina Eberhardina brandenburg-kulmbachi hercegnőt, aki azonban később elvált tőle. Bátyjának, IV. János Györgynek 1694. április 24-én történt halála után a választófejedelmi méltóság Ágostra szállt.

Lengyel királlyá választásaSzerkesztés

Választófejedelemként részt vett Magyarország török alóli felszabadításában, a Magyarországon harcoló szász csapatokat vezényelte, 1696 augusztus végén azonban e tisztségéről lemondott. Visszatérése közben, Bécsben megfogamzott terve, hogy megszerzi a Sobieski János halálával megüresedett lengyel trónt. Ennek érdekében Jacob Heinrich von Flemming tábornokot küldte Varsóba, aki 10 millió forint felhasználásával a lengyel főnemesek jelentős csoportját megnyerte uralkodója számára, továbbá Ágost versenytársát, Conti herceget is lemondásra bírta. Ágost maga pedig 1697. június 2-án Badenben, Bécs mellett katolikus hitre tért.[8] Ezzel megszerezte Ausztria támogatását, amely attól tartott, hogy ha XIV. Lajos francia király hadvezére, François-Louis de Bourbon-Conti(wd) herceg (1664–1709), a „Nagy Conti” szerzi meg a lengyel koronát, Franciaország bekerítheti Ausztriát. Ugyanakkor a Lengyelországgal egyesült Szászországot sem tartotta túl erős riválisnak a Német-római Császárságon belül.

A protestáns Szászországban azonban felháborodást váltott ki, hogy Erős Ágost áttért a katolikus hitre, és ezzel meggyengült ottani hatalma. Erős Ágost kénytelen a Corpus Evangelicorum ügyeinek intézését a Titkos Tanácsra bízni, hogy elejét vegye az elégedetlenségnek. Mivel pedig Erős Ágost egyszerre kormányzott egy katolikus és egy protestáns országot, vallási türelmet kellett gyakorolnia, mely példaszerűen valósul meg, bár előnyben részesítve a lengyel papságot.[9]

Királyi titulusSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. unspecified calendar, assumed Gregorian
  3. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b https://www.biografiasyvidas.com/biografia/a/augusto_ii.htm
  7. unspecified calendar, assumed Gregorian
  8. II. Ágost. Pallas nagy lexikona
  9. I. Frigyes Ágost (Erős Ágost) szász választófejedelmet II. Ágost néven lengyel királlyá koronázzák. Múlt-Kor, 2004. szeptember 4. 12:29

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés


Előző uralkodó:
Sobieski János
Lengyel uralkodó
16971706
 
Következő uralkodó:
I. Leszczyński Szaniszló
Előző uralkodó:
I. Leszczyński Szaniszló
Lengyel uralkodó
17091733
 
Következő uralkodó:
I. Leszczyński Szaniszló
Előző uralkodó:
IV. János György
Szászország választófejedelme
16941733
Wettin-ház
 
Következő uralkodó:
II. Frigyes Ágost