II. Ágost lengyel király
II. Ágost (ismert ragadványnevén: Erős Ágost, németül: August der Starke, lengyelül: August Mocny; Drezda, Szászország, 1670. május 12. – Varsó, Lengyelország, 1733. február 1.), Szászország választófejedelme 1694-től, valamint lengyel király és litván nagyfejedelem 1697 és 1704 között, majd újra 1709-től 1733-ban bekövetkezett haláláig. A Wettin-ház alberti ágának tagja.
| Erős Ágost | |
.jpg) | |
| Lengyelország királya | |
| II. Ágost | |
| Uralkodási ideje | |
| 1709. július 8. – 1733. február 1. | |
| Elődje | I. Szaniszló |
| Utódja | I. Szaniszló |
| Uralkodási ideje | |
| 1697. június 27. – 1704. szeptember 1. | |
| Koronázása | Waweli székesegyház 1697. szeptember 15. |
| Elődje | III. János |
| Utódja | I. Szaniszló |
| Szászország választófejedelme | |
| I. Frigyes Ágost | |
| Uralkodási ideje | |
| 1694. április 27. – 1733. február 1. | |
| Elődje | IV. János György |
| Utódja | II. Frigyes Ágost |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wettin |
| Született |
1670. május 12. Drezda |
| Elhunyt |
1733. február 1. (62 évesen) Varsó |
| Nyughelye | Drezdai székesegyház (szíve) Waweli székesegyház (teste) |
| Édesapja | III. János György szász választófejedelem |
| Édesanyja | Dániai Anna Zsófia |
| Házastársa | Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine |
| Gyermekei | III. Ágost lengyel király és szász választófejedelem (legitim) |
| Vallás | római katolikus |
 | |
| Erős Ágost aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erős Ágost témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ágostot már élete folyamán nagy fizikai ereje okán az Erős, a Szász Herkules és a Vasököl jelzőkkel illették. Ő volt III. János György szász választófejedelem és Dániai Anna Zsófia fiatalabb gyermeke. Fivére, IV. János György 1694-es fiúutód nélküli halálát követően lett Szászország választófejedelme, majd 1697-ben választották meg a Lengyel–Litván Nemzetközösség élére. Megválasztása érdekében áttért a lutheránusról a katolicizmusra. Katolikusként megkapta az Aranygyapjas rend lovagja kitüntetést, és megalapította a Fehér Sas-rendet, amely a mai napig Lengyelország legmagasabb állami kitüntetésének számít. Ágost a művészetek és az építészet pártfogoltja és mecénásaként is ismert lett: a szász fővárost, Drezdát, a Német-római Birodalom egyik kulturális központjává alakította, emellett hatalmas művészeti gyűjteményt is felhalmozott.
Uralkodása ugyanakkor mind gazdasági, mind politikai szempontból nehéz időszakot hozott a Nemzetközösségnek. Ő vezette a lengyel seregeket a nagy északi háborúban, amely folyamat végül lehetővé tette Oroszország számára a megerősödést Európában, különösen lengyel földön. Egyik fő politikai törekvése az abszolutista királyi hatalom megerősítése volt. Ezt idegen, főként szász és orosz erők bevonásával próbálta elérni, amellyel destabilizálta az államot. 1704-ben svéd segítséggel Stanisław Leszczyński került hatalomba, így Ágostnak le kellett mondania a koronáról. 1709-ben újra visszatért, majd 1733-as halálát követően kirobbant a lengyel örökösödési háború.
Ágost testét a waweli székesegyházban, míg szívét a drezdai Szentháromság-székesegyházban helyezték el. Még 1693-ban házasodott össze Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine-val, akitől egyetlen törvényes fia, a későbbi III. Ágost lengyel király származott. Ágostnak ezen kívül számos, egyes állítások szerint több száz szeretője és illegitim gyermeke is volt.[1][2]
Származása szerkesztés
III. János György választófejedelem és Anna Zsófia dán hercegnő fia.
1687-89-ig beutazta Európa nevezetesebb országait, köztük hazánkat is. Apja halála után (1691) Bécsbe utazott, ahol József főherceggel, a trónörökössel, a későbbi német-római császárral barátságos viszonyt alakított ki, mely politikájára is befolyást gyakorolt. 1693-ban feleségül vette Krisztina Eberhardina brandenburg-kulmbachi hercegnőt, aki azonban később elvált tőle. Bátyjának, IV. János Györgynek 1694. április 24-én bekövetkezett után a választófejedelmi méltóság Ágostra szállt.
Lengyel királlyá választása szerkesztés
Választófejedelemként részt vett Magyarország török alóli felszabadításában, a Magyarországon harcoló szász csapatokat vezényelte, 1696 augusztus végén azonban e tisztségéről lemondott. Visszatérése közben, Bécsben megfogamzott terve, hogy megszerzi a Sobieski János halálával megüresedett lengyel trónt. Ennek érdekében Jacob Heinrich von Flemming tábornokot küldte Varsóba, aki 10 millió forint felhasználásával a lengyel főnemesek jelentős csoportját megnyerte uralkodója számára, továbbá Ágost versenytársát, Conti herceget is lemondásra bírta. Ágost maga pedig 1697. június 2-án Badenben, Bécs mellett katolikus hitre tért.[3] Ezzel megszerezte Ausztria támogatását, amely attól tartott, hogy ha XIV. Lajos francia király hadvezére, François-Louis de Bourbon-Conti herceg (1664–1709), a „Nagy Conti” szerzi meg a lengyel koronát, Franciaország bekerítheti Ausztriát. Ugyanakkor a Lengyelországgal egyesült Szászországot sem tartotta túl erős riválisnak a Német-római Császárságon belül.
A protestáns Szászországban azonban felháborodást váltott ki, hogy Erős Ágost áttért a katolikus hitre, és ezzel meggyengült ottani hatalma. Erős Ágost kénytelen a Corpus Evangelicorum ügyeinek intézését a Titkos Tanácsra bízni, hogy elejét vegye az elégedetlenségnek. Mivel pedig Erős Ágost egyszerre kormányzott egy katolikus és egy protestáns országot, vallási türelmet kellett gyakorolnia, mely példaszerűen valósul meg, bár előnyben részesítve a lengyel papságot.[4]
Királyi titulus szerkesztés
- Latinul: Augustus Secundus, Dei Gratia rex Poloniae, magnus dux Lithuaniae, Russie, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Livoniae, Kijoviae, Volhyniae, Podoliae, Smolensciae, Severiae, Czerniechoviaeque, necnon haereditarius dux Saxoniae et princeps elector etc.
- Magyar fordításban: II. Ágost, Isten kegyelméből Lengyelország királya, Litvánia, Ruszinföld, Poroszország, Mazóvia, Szamogitia, Livónia, Kijev, Volhínia, Podólia, Szmolenszk, Siewierz, Csernyigov nagyfejedelme, és Szászország választófejedelme és örökös hercege stb.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Delau, Reinhard (2005), August der Starke und seine Mätressen, Dresden: Sächsische Zeitung, ISBN 3-938325-06-2.
- ↑ Kühnel, Klaus (2005), August der Starke und das schwache Geschlecht. Die Liebschaften des Kurfürsten Friedrich August I. von Sachsen, Wittenberg: Dreikastanienverlag, ISBN 3-933028-92-2.
- ↑ II. Ágost. Pallas nagy lexikona
- ↑ I. Frigyes Ágost (Erős Ágost) szász választófejedelmet II. Ágost néven lengyel királlyá koronázzák. Múlt-Kor, 2004. szeptember 4. 12:29
További információk szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
- Lengyelország uralkodóinak listája
- Lengyel fejedelmek és királyok családfája
- Szász Móric
- Aurora von Königsmarck
- Philipp Christoph von Königsmarck
| Előző uralkodó: Sobieski János |
|
Következő uralkodó: I. Leszczyński Szaniszló |
| Előző uralkodó: I. Leszczyński Szaniszló |
|
Következő uralkodó: I. Leszczyński Szaniszló |
| Előző uralkodó: IV. János György |
|
Következő uralkodó: II. Frigyes Ágost |
