III. Ágost lengyel király

lengyel király

III. Ágost (lengyelül: August III, litvánul: Augustas III; Drezda, Szászország, 1696. október 17. – Drezda, Szászország, 1763. október 5.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme, valamint Szászország választófejedelme II. Frigyes Ágost (németül: Friedrich August II.) néven 1733-tól 1763-as haláláig. A Wettin-ház alberti ágának második, egyben utolsó tagja a lengyel–litván trónon.

III. Ágost

Lengyelország királya
II. Ágost
Uralkodási ideje
1733. október 5. 1763. október 5.
KoronázásaWaweli székesegyház
1734. január 17.
Elődje I. Szaniszló
Utódja II. Szaniszló Ágost
Szászország választófejedelme
II. Frigyes Ágost
Uralkodási ideje
1733. február 1. 1763. október 5.
Elődje II. Ágost Frigyes
Utódja Frigyes Keresztély
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wettin
Született 1696. október 17.
Drezda
Elhunyt 1763. október 5. (66 évesen)
Drezda
NyughelyeDrezdai székesegyház
Édesapja II. Ágost lengyel király
Édesanyja Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine
Házastársa Ausztriai Mária Jozefa
Gyermekei többek között:
Frigyes Keresztély szász választófejedelem
Mária Amália spanyol királyné
Mária Anna bajor választófejedelmné
Mária Jozefa francia dauphine
Károly Keresztély kurlandi herceg
Albert Kázmér tescheni herceg
Kelemen Vencel trieri hercegérsek
Vallás római katolikus
III. Ágost aláírása
III. Ágost aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ágost témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ő volt Erős Ágost lengyel király egyetlen törvényes fia, aki apjához hasonlóan lutheránus hitéről áttért a római katolikus vallásra, ezzel biztosítva később jelöltségét a lengyel trónra. 1733 februárjában elhunyt édesapja, majd ezt követően kirobbant a lengyel örökösödési háború. Hogy külföldi támogatókat is szerezzen trónigényének, Ágost az 1713-as pragmatica sanctio elfogadásával elnyerte VI. Károly német-római császár támogatását, majd engedményeket tett Anna orosz cárnőnek, hogy növelheti befolyását Kurföldön. A külföldi támogatásnak köszönhetően, 1733. október 5-én megválasztották lengyel királynak és litván nagyfejedelemnek, elűzve a korábban francia támogatással a hatalmat megszerző Stanisław Leszczyńskit.[1]

Ágost, apjához hasonlóan a művészetek nagy mecénása volt hazájában, Szászországban, míg a lengyel államügyeket főtanácsadójára, Heinrich von Brühlre bízta. Külpolitikájában támogatta Ausztriát Poroszországgal szemben az osztrák örökösödési és a hétéves háború során, utóbbi eredményképp Szászország porosz megszállás alá is került. Lengyelországban uralkodását a Poniatowski és a Czartoryski családok egyre növekvő befolyása, valamint Nagy Katalin cárnő lengyel belpolitikába való beavatkozása jellemezte. Uralkodása elmélyítette a társadalmi anarchiát az országban, és növelte a Nemzetközösség függőségét szomszédjaitól, nevezetesen Poroszországtól, Ausztriától és Oroszországtól. Halálát követően a lengyel–litván trónra nem valamely gyermeke, hanem a lengyel nemes, Stanisław August Poniatowski, az orosz cárnő szeretője lépett.

Ágost még 1719-ben vette feleségül Mária Jozefa főhercegnőt, a korábban elhunyt I. József német-római császár leányát. Feleségével való házasságából összesen tizenhat gyermeke született, amelyek közül nem mindegyiket ismernek el a történészek.[2][3]

Titulusai szerkesztés

III. Ágost király hivatalos megnevezése latinul: Augustus III, Dei Gratia rex Poloniae, magnus dux Lithuaniae, Russie, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Kijoviae, Volhyniae, Podoliae, Podlachiae, Livoniae, Smolensciae, Severiae, Czerniechoviae, nec non haereditarius dux Saxoniae princeps et elector etc.

Magyarul: III. Ágost Isten kegyelméből Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege, Oroszország, Mazóvia, Szamogitia, Kijev, Volhínia, Podólia, Livónia, Szmolenszk, Severia, Csernyigov hercege, és ugyanúgy Szászország választófejedelme.

Családfa szerkesztés

III. János György szász választófejedelem
sz. 1647.VI. 30.
† 1691. IX. 12.
Anna Zsófia dán királyi hercegnő
sz. 1647. IX. 1.
† 1717. VII. 1.
Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth
sz. 1645.
† 1712. V. 10.
Zsófia Lujza württembergi hercegnő
sz. 1642. II. 19.
† 1702. X. 13.
         
     
  II. (Erős) Ágost
sz. 1670. V. 12.
† 1733. II. 1.
Brandenburg–bayreuthi Krisztina lengyel királyné
sz. 1671. XII. 29.
† 1727. IX. 5.
     
   

Habsburg
Mária Jozefa

ur. 1699. XII. 8.
† 1757. XI. 17.
OO   1719. VIII. 20.
III. (Szász) Ágost
sz. 1696. X. 17.
† 1763. X. 5.
                   
                   
Fryderyk August
Wettyn
 sz. 1720. XI. 18.
 † 1721. I. 22.
 
Józef August
Wettyn
 sz. 1721. X. 24.
 † 1728. III. 14.
 
Frigyes Keresztély szász választófejedelem
 sz. 1722. IX. 5.
 † 1763. XII. 17.
 
Mária Amália spanyol királyné
 sz. 1724. XI. 24.
 † 1760. IX. 27.
 
Maria Małgorzata
Wettyn
 sz. 1727. IX. 13.
 † 1734. II. 1.
 
                   
Mária Anna Zsófia
 sz. 1728. XII. 29.
 † 1797. II. 17.
 
Franciszek Ksawery
Wettyn

 sz. 1730. XII. 25.
 zm. 1806. VI. 24.
 
Mária Jozefa Karolina
 sz. 1731. XI. 4.
 † 1767. III. 13.
 
Karol Krystian
Wettyn

 sz. 1733. VII. 13.
 † 1796. VI. 16.
 
Krystyna
Wettyn

 sz. 1735. II. 12.
 † 1782. XI. 19.
 
                   
Elżbieta
Wettyn

 sz. 1736. II. 9.
 † 1818. XII. 24.
 
Albert Kázmér
 sz. 1738. VII. 11
 † 1822. II. 10.
 
Klemens Wacław
Wettyn

 sz. 1739. IX. 28.
 † 1812. VII. 27.
 
Kunegunda
Wettyn

 sz. 1740. XI.10.
 † 1826. IV. 8.
 

Jegyzetek szerkesztés

  1. Augustus III; king of Poland and elector of Saxony. Encyclopædia Britannica
  2. Flathe, Heinrich Theodor (1878), "Friedrich August II., Kurfürst von Sachsen", Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) (Leipzig: Duncker & Humblot) 7: 784–86.
  3. Staszewski, Jacek (1996), August III. Kurfürst von Sachsen und König von Polen, Berlin: Akademie-Verlag, ISBN 3-05-002600-6.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés


Előző uralkodó:
I. Leszczyński Szaniszló
Lengyel uralkodó
17331763
 
Következő uralkodó:
II. Poniatowski Szaniszló Ágost
Előző uralkodó:
I. Frigyes Ágost
Szászország választófejedelme
17331763
Wettin-ház
 
Következő uralkodó:
Frigyes Keresztély