II. Szaniszló Ágost lengyel király

a Lengyel–Litván Nemzetközösség utolsó uralkodója

II. Poniatowski Szaniszló Ágost (lengyelül Stanisław August Poniatowski), (1732. január 17., Wołczyn (ma: Vouhcsin, Fehéroroszország) – 1798. február 12., Szentpétervár) a lengyel és litván nemzet közösségének utolsó uralkodója, Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme 1764-1795 között. Stanisław Poniatowski krakkói várispán és Konstancja Czartoryska fia.

II. Szaniszló Ágost
Poniatowski Szaniszló Ágost
Marcello Bacciarelli - Portret Stanisława Augusta w czerwonym fraku.jpg

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1764. szeptember 7. 1795. november 25.
KoronázásaVarsó
1764. november 25.
Elődje III. Ágost lengyel király
Utódja I. Sándor orosz cár
Életrajzi adatok
Uralkodóház Poniatowski
Született 1732. január 17.
Wołczyn
Elhunyt 1798. február 12. (66 évesen)
Szentpétervár
Nyughelye
  • Szent Katalin templom
  • Church of the Holy Trinity in Voŭčyn
  • Szent János-főszékesegyház

Édesapja Stanisław Poniatowski
Édesanyja Konstancja Czartoryska
Testvére(i)
  • Kazimierz Poniatowski
  • Franciszek Poniatowski
  • Andrzej Poniatowski
  • Michał Jerzy Poniatowski
  • Izabella Poniatowska
  • Ludwika Maria Poniatowska
  • Aleksander Poniatowski
Vallás római katolikus
Coat of Arms of Stanislaus Augustus as king of Poland.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Szaniszló Ágost témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

UralkodásaSzerkesztés

Uralkodásának kezdeteSzerkesztés

Kadétiskolát alapított a nemesifjak számára, több tartományi törvényszéket újjáélesztett, lépéseket tett a fúurak hatékonyabb megadóztatása érdekében. A kormánybizottságok uralkodása alatt egyre hatékonyabban működtek. 1766 után stabilizálta az árakat és fellendítette a kereskedelmet, az állami jövedelmeket pedig megduplázta. A legfontosabbakat, a bevételek megfelelő mennyiségét, valamint a liberum veto felszámolását nem sikerült elérnie.[1]

Az ország első felosztásaSzerkesztés

 
Az ország első felosztása, 1772

1767-ben II. Katalin cárnő utasítására orosz csapatok hatoltak be Lengyelországba azt követelve, hogy az ortodox vallási kisebbségek számára tegyék lehetővé valamennyi hivatal betöltését. Az orosz fellépés hatására 1768. február 29-én Podóliában létre jött a Bari Konföderáció, mely a katolikus vallás és a régi alkotmány védelmét tűzte ki célul. A közvélemény a nemzeti függetlenség bajnokainak tekintette képviselőit, holott a királlyal és reformjaival szemben hajlandóak lettek volna Oroszországgal kiegyezni. Ugyanakkor a király és környezete csak azért támaszkodott az orosz támogatásra az ország számára nélkülözhetetlennek tartott reformok érdekében. Ebben a politikai helyzetben a Bari Konföderáció csak úgy tudott négy éven át harcolni (1768-1772), mivel - francia nyomásra - az Oszmán Birodalom az orosz főerőket a Balkánon lekötötte. Ilyen körülmények között 1768-ban Repnyin orosz követ is csak a felosztásban látta a megoldást.[2]

A felosztás első elemeként 1769 áprilisában a Habsburg Birodalom megszállta, majd 1772 novemberében Magyarországhoz csatolta az 1412 óta elzálogosított szepességi városokat. Az Oszmán Birodalom közelgő vereségének hatására 1771 júniusában osztrák-török szerződés született, melynek ellensúlyozására Oroszország és Poroszország szerződést kötött Lengyelország felosztására. Ehhez - némi tiltakozás után a Habsburg Birodalom is csatlakozott, így 1772. augusztus 5-én Szentpéterváron aláírták Lengyelország első felosztását rögzítő szerződést. A lengyel kormányt erről csak ősszel értesítették. A szerződés ellen csupán III. Károly spanyol király tiltakozott.[3]

A felosztási szerződés értelmében Lengyelország elveszítette területének 29%-át, a gazdaságilag legértékesebb területeket, 14 milliós lakosságából pedig 4 millió főt.

CsaládfaSzerkesztés

Franciszek
Poniatowski
sz. 1640/50
† 1691/95
Helena
Niewiarowska


Kazimierz
Czartoryski
sz. 1674
† 31 VIII 1741
Izabella Elżbieta
Morsztyn
sz. 26 VIII 1671
† 24 II 1758
         
     
  Stanisław
Poniatowski

sz. 1676. IX. 15.
† 1762. VIII. 30.
Konstancja
Czartoryska

sz. 1700.
† 1757. X. 27.
     
   
1
Elżbieta
Szydłowska
sz. 1748.
† 1810.
OO   1784
2
II. Nagy Katalin
sz. 1729. IV. 21.
† 1796. XI. 6.
OO   1755
II. Szaniszló
Ágost

sz. 1732. I. 17.
† 1798. II. 12.
3
Magdalena Agnieszka
Lubomirska
sz. 1739.
† 1780.
OO   XVIII w.
                   
   1    2    3    3    
MIchał Grabowski
 sz. 1773
 † 1812. VIII. 17.
  Stanisław
Grabowski
 sz. 1780. X. 28.
 † 1845. XI. 3.
 
Anna Pjotrovna
 sz. 1757. XII. 20.
 † 1759. III. 19.
 
Konstancja
 
Michał Cichocki
 

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hahner 2006 335.
  2. Hahner 2006 335-336.
  3. Hahner 2006 336.

ForrásokSzerkesztés

Hahner 2006: Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Panem, Budapest, 2006 ISBN 9635454287

Lásd mégSzerkesztés


Előző uralkodó:
III. Szász Ágost
Lengyel uralkodó
17641795
 
Következő uralkodó:
II. Nagy Katalin,
II. Frigyes Vilmos,
II. Ferenc

Sablon:Csonk-Lengyel életrajz