Szász Választófejedelemség

A Szász Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Sachsen) a 14.-19. század között fennállt történelmi állam volt a Német-római Birodalomban.

Szász Választófejedelemség
1356 – 1806
Szász Választófejedelemség zászlaja
Az Választófejedelemség (1618-ban)
Általános adatok
Fővárosa	1547-ig Wittenberg 1547-től Drezda
Hivatalos nyelvek	német
Kormányzat
Államforma	monarchia
Dinasztia	Wettin-ház
Államfő	Választófejedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Választófejedelemség témájú médiaállományokat.

Történelme

A Szász-Wittenbergi Hercegségben uralkodó Askaniai család az 1356-os német aranybullában megkapta a király- ill. a császárválasztási jogot, a család azonban 1422-ben kihalt. A szász választójog így átszállt a Wettin-család grófjaira.

1500 óta a Szász Választófejedelemség a Birodalom Felső-szászországi Körzetéhez tartozott.

Szász választófejedelemség (Ernő-ág, pirossal) és az Albert-ági törzsterület (citromsárgával) 1485-ben a lipcsei 1485-ös felosztása után

A Szász Választófejedelemség (Albert-ág, pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) és veszteségei (csíkos) 1547-ben a schmalkaldeni háború után

A Szász Választófejedelemség (pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) 1554-ben a naumburgi szerződés után

1485-ben a Wettin-család két ágra szakadt: az Ernő- és az Albert-ágra. Utóbbi megtartotta a Meißen feletti uralmat. A schmalkaldeni szövetség elleni háború eredményeként – az 1547-es mülhbergi csata után – V. Károly császár lemondásra kényszerítette a vele szembeszálló (Ernő-ági) János Frigyes választófejedelmet. Az Ernő-ág uralkodóinak le kellett mondaniuk a császárválasztás jogáról az Albert-ág javára. A császár a vele szövetséges Móric szász hercegnek adta a választófejedelmi címet és az Ernő-ági birtokok nagy részét (naumburgi szerződés, 1554).

A 18. századi szász választófejedelmek lengyel királyi címet is viseltek: I. Frigyes Ágost szász választófejedelem 1697-től kezdve II. („Erős”) Ágost néven Lengyelország királya volt. 1733-tól fia, II. Frigyes Ágost választófejedelem követte a lengyel trónon, mint III. („Kövér”) Ágost király. Ennek fia, Frigyes Keresztély választófejedelem 1763-ban csupán néhány hétig uralkodott Szászországban, lengyel királynak már nem választották meg. Az ő fia, III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelem trónra lépése után két évvel, 1765-ben lemondott Lengyelország koronájáról. Három évtizeddel később, 1791. május 3-án a szejm új lengyel alkotmányt hirdetett ki, ebben Frigyes Ágostot a lengyel királyi trón jogos örökösének jelölték, de Lengyelország harmadik felosztása miatt trónját nem foglalhatta el.

1806-ban a Szász Választófejedelemség csatlakozott a Napóleon elleni negyedik koalícióhoz, melyet Poroszország és a Habsburg Birodalom vezetett. 1806. október 14-én a jénai és az auerstädti csatákban Napóleon csapatai megsemmisítő vereséget mértek a porosz és a szász seregekre. Szászország francia katonai megszállás alá került. A szorult helyzetbe jutott Szászország 1806. december 11-én Posenben (Poznańban) különbékét írt alá Franciaországgal. Ennek értelmében kivált a háborúból, belépett a Napóleon által irányított Rajnai Szövetségbe (2. cikkely), és lemondott néhány türingiai területről (7. cikkely). A szász állam vállalta, hogy a római katolikus egyháznak az evangélikussal (lutheránussal) azonos jogokat biztosít (5. cikkely). Kárpótlásul Szászország megkapta a Poroszországtól elcsatolt Cottbus környékét (6. cikkely), és Napóleon császár – Bajorországhoz és Württemberghez hasonlóan – Szászországot is a királyság rangjára emelte (3. cikkely). 1806. december 20-án az uralkodó III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelmet I. Frigyes Ágost néven Szászország első királyává nyilvánították.

Uralkodói

Választófejedelemek és birodalmi főmarsallak a német Aranybulla szerint:

Név	Uralkodása	Dinasztia	Megjegyzések
II. Rudolf (* 1307 k.)	1356, †1370. december 6.	Askaniak	(I. Rudolf fia).
Vencel (* 1337 k.)	1370, †1388. május 15.	Askaniak	(I. Rudolf fia).
III. Rudolf (* 1373 k.)	1388, †1419. június 11.	Askaniak	(Vencel fia).
III. Albert (* 1375 k.)	1419, †1422. november 27.	Askaniak	(Vencel fia).
I. Harcias Frigyes (* 1370. április 11.)	1423, †1428. január 4.	Wettinek	(György meisseni őrgróf fia).
II. Előkelő Frigyes (* 1412. augusztus 22.)	1428, †1464. szeptember 7.	Wettinek	(I. Frigyes fia).
Ernő (* 1441. március 24.)	1464, †1486. augusztus 26.	Wettinek	(II. Frigyes fia).
III. Bölcs Frigyes (* 1463. január 17.)	1486, †1525. május 5.	Wettinek	(Ernő fia).
Állhatatos János (* 1468. június 30.)	1525, †1532. augusztus 16.	Wettinek	(Ernő fia).
Nemesszívű János Frigyes (* 1503. június 30.)	1532, tf.: 1547. május 19., †1554. március 3.	Wettinek	(Állhatatos János fia).
Móric (* 1521. március 21.)	1547, †1553. július 9.	Wettinek	(Kegyes Henrik fia).
Ágost (* 1526. július 31.)	1553, †1586. február 11.	Wettinek	(Móric öccse).
I. Keresztély (Christian I) (* 1560. október 29.)	1586, †1591. szeptember 25.	Wettinek	(Ágost fia).
II. Keresztély (Christian II) (* 1583. szeptember 23.)	1591, †1611. június 23..	Wettinek	(I. Keresztély fia).
I. János György (* 1585. március 5.)	1611, †1656. október 8.	Wettinek	(II. Keresztély öccse).
II. János György (* 1613. május 31.)	1656, †1680. augusztus 22.	Wettinek	(I. János György fia).
III. János György (* 1647. június 20.)	1680, †1691. szeptember 12.	Wettinek	(II. János György fia).
IV. János György (* 1668. október 18.)	1691, †1694. április 27.	Wettinek	(III. János György fia).
I. Frigyes Ágost (* 1670. május 12.)	1694, †1733. február 1.	Wettinek	(IV. János György öccse, II. (Erős) Ágost néven lengyel király).
II. Frigyes Ágost (* 1696. október 17.)	1733, †1763. október 5.	Wettinek	(I. Frigyes Ágost fia, III. Ágost néven lengyel király).
Frigyes Keresztély (* 1722. szeptember 5.)	1763, †1763. december 17.	Wettinek	(II. Frigyes Ágost fia).
III. Frigyes Ágost (* 1750. december 23.)	1763–1806. december 20., †1827. május 5.	Wettinek	(Frigyes Keresztély fia, 1806-tól I. Frigyes Ágost néven király.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kurfürstentum Sachsen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.