I. János György szász választófejedelem
I. János György (1585. március 5. – 1656. október 8.) szász választófejedelem 1611-től haláláig.
| I. János György | |
| Johann Georg I von Sachsen | |
 | |
| Szász Választófejedelemség fejedelme | |
| I. János György | |
| Uralkodási ideje | |
| 1611. június 23. – 1656. október 8. | |
| Elődje | II. Keresztély |
| Utódja | II. János György |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wettin |
| Született | 1585. március 5.[1][2] Drezda[3] |
| Elhunyt | 1656. október 8. (71 évesen)[1][2] Drezda[4] |
| Nyughelye | freibergeri dóm |
| Édesapja | I. Keresztély szász választófejedelem |
| Édesanyja | Brandenburgi Zsófia porosz hercegnő (Sophie von Brandenburg, 1568–1622) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Zsófia Eleonóra (1609–1671) Mária Erzsébet (1610–1684) II. János György (1613–1680) Ágost (1614–1680) Keresztély (1615–1691) Magdolna Szibilla (1617–1668) Móric (1619–1681) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. János György témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésJános György I. Keresztély választó gyermekeként született, de édesapja halála (1591) után bátyja, II. Keresztély uralkodott. Csak amikor 1611-ben elhunyt a gyermektelen II. Keresztély, akkor léphetett János György a trónra.
Lutheránus létére fő ellensége az ugyancsak protestáns, de kálvinista V. Frigyes pfalzi választófejedelem volt, fő szövetségese pedig a katolikus Habsburg-ház. Az 1619-ben felajánlott cseh koronát visszautasította, és szavazatával eldöntötte Ferdinánd stájer főherceg császárrá választását. Féltékenységből és pfalzi V. Frigyes iránti vallási gyűlöletből támogatta a császárt Lausitz és Szilézia visszafoglalásában és pacifikálásában.
A harmincéves háborúban (1618–1648) hosszú ideig ugyancsak a császárpárti, katolikus oldalon foglalt helyet, és az 1630-as években a háborúba a protestáns oldalon bekapcsolódó lutheránus (!) II. Gusztáv Adolf svéd királyt is feltartóztatta az Elbánál. Csak azután csatlakozott a protestáns felekhez, miután a Katolikus Liga Szászországot is alaposan feldúlta. Gusztáv Adolf 1632-es halála után kiegyezett ismét a császárral, és 1635-ben a prágai különbékével átállt a katolikus oldalra. Miután szövetséget kötött a Habsburgokkal a franciák és a svédek ellen, a császár jutalmul Lausitzot adta neki, fia, Ágost pedig a Magdeburgi Érsekség jövedelmeihez jutott hozzá.
János György átpártolása miatt a svédek Johan Banér tábornagy vezetése alatt, a wittstocki csata után rettenetes boszút álltak Szászországon: 1636 és 1639 között háromszor pusztították végig tűzzel-vassal az országot. 1642–1644-ben pedig Lennart Torstenson tábornagy, a svéd főhadparancsnok semmisítette meg a szász sereget Lipcsénél és Jüterbognél, a legyőzött államra súlyos adó rótt ki. Rossz helyzetében János György 1645-ben a kötzschenbrodai fegyverszünettel végleg befejezte a harcokat. Nem járt rosszul, ugyanis a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke lehetőséget adott a prágai békében neki biztosított területek megtartására.
János György 45 évnyi uralkodás után hunyt el 1656-ban. 71 éves volt, utódaként fia, II. János György követte a trónon.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ a b Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
szerkesztés- János György (3). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Lásd még
szerkesztés
| Előző uralkodó: II. Keresztély |
Következő uralkodó: II. János György |
