I. János György szász választófejedelem

szász választófejedelem

I. János György (1585. március 5.1656. október 8.) szász választófejedelem 1611-től haláláig.

I. János György
Johann Georg I von Sachsen

Szász Választófejedelemség fejedelme
I. János György
Uralkodási ideje
1611. június 23. 1656. október 8.
Elődje II. Keresztély
Utódja II. János György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wettin
Született 1585. március 5.[1][2]
Drezda[3]
Elhunyt 1656. október 8. (71 évesen)[1][2]
Drezda[4]
Nyughelyefreibergeri dóm
Édesapja I. Keresztély szász választófejedelem
Édesanyja Brandenburgi Zsófia porosz hercegnő (Sophie von Brandenburg, 1568–1622)
Testvére(i)
Házastársa
  • Sibylle Elisabeth of Württemberg
  • Duchess Magdalene Sibylle of Prussia
Gyermekei Zsófia Eleonóra (1609–1671)
Mária Erzsébet (1610–1684)
II. János György (1613–1680)
Ágost (1614–1680)
Keresztély (1615–1691)
Magdolna Szibilla (1617–1668)
Móric (1619–1681)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

János György I. Keresztély választó gyermekeként született, de édesapja halála (1591) után bátyja, II. Keresztély uralkodott. Csak amikor 1611-ben elhunyt a gyermektelen II. Keresztély, akkor léphetett János György a trónra.

Lutheránus létére fő ellensége az ugyancsak protestáns, de kálvinista V. Frigyes pfalzi választófejedelem volt, fő szövetségese pedig a katolikus Habsburg-ház. Az 1619-ben felajánlott cseh koronát visszautasította, és szavazatával eldöntötte Ferdinánd stájer főherceg császárrá választását. Féltékenységből és pfalzi V. Frigyes iránti vallási gyűlöletből támogatta a császárt Lausitz és Szilézia visszafoglalásában és pacifikálásában.

A harmincéves háborúban (16181648) hosszú ideig ugyancsak a császárpárti, katolikus oldalon foglalt helyet, és az 1630-as években a háborúba a protestáns oldalon bekapcsolódó lutheránus (!) II. Gusztáv Adolf svéd királyt is feltartóztatta az Elbánál. Csak azután csatlakozott a protestáns felekhez, miután a Katolikus Liga Szászországot is alaposan feldúlta. Gusztáv Adolf 1632-es halála után kiegyezett ismét a császárral, és 1635-ben a prágai különbékével átállt a katolikus oldalra. Miután szövetséget kötött a Habsburgokkal a franciák és a svédek ellen, a császár jutalmul Lausitzot adta neki, fia, Ágost pedig a Magdeburgi Érsekség jövedelmeihez jutott hozzá.

János György átpártolása miatt a svédek Johan Banér tábornagy vezetése alatt, a wittstocki csata után rettenetes boszút álltak Szászországon: 1636 és 1639 között háromszor pusztították végig tűzzel-vassal az országot. 16421644-ben pedig Lennart Torstenson tábornagy, a svéd főhadparancsnok semmisítette meg a szász sereget Lipcsénél és Jüterbognél, a legyőzött államra súlyos adó rótt ki. Rossz helyzetében János György 1645-ben a kötzschenbrodai fegyverszünettel végleg befejezte a harcokat. Nem járt rosszul, ugyanis a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke lehetőséget adott a prágai békében neki biztosított területek megtartására.

János György 45 évnyi uralkodás után hunyt el 1656-ban. 71 éves volt, utódaként fia, II. János György követte a trónon.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források szerkesztés

Lásd még szerkesztés


Előző uralkodó:
II. Keresztély
Szászország választófejedelme
16111656
Wettin-ház
 
Következő uralkodó:
II. János György