Jüterbog
Jüterbog település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 12 661 fő (2023. december 31.).[1]
Jüterbog | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Brandenburg | ||
Járás | Teltow-Fläming District (1993–) | ||
Irányítószám | 14913 | ||
Körzethívószám | 03372 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 661 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 71,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 71 m | ||
Terület | 176,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″51.993333°N 13.072778°EKoordináták: é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″51.993333°N 13.072778°E | |||
Elhelyezkedése Brandenburg térképén | |||
Jüterbog weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jüterbog témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésLutherstadttól északkeletre fekvő település.
Története
szerkesztésNevét 1007-ben említették először a Thietmar-krónikában, majd másfél évvel később a krónikában szereplő Magdeburg érseke elfoglalta a települést.
1350 körül a középkorban Jüteborgnak már leprakórházát is említették. A leprások (Leprosorium) kápolnáját 1523-ban lebontották, 1711-ben pedig a kórházat is.
Az 1478-as nagy tűzvész után a város rekonstrukcióját a magdeburgi érsekek támogatták. Azonban az 1637-ben és 1639-ben bekövetkezett pestisjárvány és az ezt követő éhínség jelentős áldozatokat követelt. A lakosok száma 4 000-ről körülbelül 300-ra csökkent.
1648-ban a harmincéves háború idején Jüte Jüterbog sok más városhoz hasonlóan elesett. 1657-től Szászországhoz tartozott, 1746-ban Jüterbog a Saxe-Weissenfels hercegséghez tartozott.
A hétéves háború (1756-1763) ismét nyomorúságot okozott Jüterbognak. A házakba katonákat szállásoltak, a város elszegényedett. A bécsi kongresszus 1815-ben a Szász Királyság északi felét, beleértve Jüeterbogot is háborús jóvátételként átengedte Poroszországnak. 1870-ben a városban pusztító tűzvész a Szentlélek téren elpusztította a Szent Szellem-kápolnát. 1820 és 1874 között a lakosság mintegy 6800-ra emelkedett.
A műemlékekben gazdag város egykori falai ma is jó állapotban állnak. Kapui közül három is épségben maradt. Értékes gótikus műemléke a Marienkloster, jellegzetes téglaoromzatával, valamint az 1300-ból való Városháza.
Jüteborgtól északra eső Zinna cisztercita kolostorát 1170-ben alapították. Az 1958-ban végzett restaurálási munkák során itt értékes freskók kerültek napvilágra. Az 1225-ből való kolostortemplom, a régi és az új apátság ugyancsak értékes műemlékek.
Nevezetességek
szerkesztés- Egykori városfalak
- Marienkloster
- Városháza
- Zinna cisztercita kolostora
- Kolostortemplom
- Régi és új apátság épülete
Galéria
szerkesztésNépesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 15 065 | 13 875 | 12 668 | 12 423 | 12 382 | 12 612 | 12 661 |
1990 | 2000 | 2010 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)