Elba (folyó)
Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Csehország és Németország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.
| Elba | |
 | |
| Az Elba Děčín közelében, Csehországban | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Csehország, Németország |
| Cseh kerületek | Hradec Králové-i kerület, Közép-Csehországi kerület, Ústí nad Labem-i kerület |
| Német tartományok | Szászország, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Hamburg, Schleswig-Holstein |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1165 km |
| Forrásszint | 1390 m |
| Vízhozam | Wittenbergnél 700 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 144 055 km² |
| Forrás | Az Óriás-hegység déli oldalán, Csehországban |
| é. sz. 50° 46′ 32″, k. h. 15° 32′ 11″ | |
| Torkolat | Északi-tenger (Cuxhavennél) |
| é. sz. 53° 53′ 36″, k. h. 8° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 36″, k. h. 8° 42′ 20″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FutásaSzerkesztés
A cseh–lengyel határ közelében, az Óriás-hegység déli oldalán a Sněžka mellett fakadó Bílé Labénak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.
Végigfolyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet kilép a Germán-alföldre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wrocław–Magdeburg–Brémai ősfolyamvölgy vonalát követi. Később Havelberg alatt egy másik ősfolyam (Varsó–Berlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
VízjárásaSzerkesztés
Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Lauenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket, ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.
JelentőségeSzerkesztés
Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt a 19. században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajosforgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat–keleti irányú csatorna köti össze a többi vízi úttal. A legjelentősebbek ezek közül a Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Odera–Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldván át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sós vízi halfajták is előfordulnak.
TermészetvédelemSzerkesztés
A folyó révén az Északi-tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot.[1]
MellékvizeiSzerkesztés
Jobb oldalról:
Bal oldalról:
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Révai nagy lexikona
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 158. o. ISBN 963-85773-5-5
További információkSzerkesztés
- Az Elba a rivernet.org oldalon (németül)
