Főmenü megnyitása

Szent György

sárkányölő szent

Szent György (271 körül303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Szent György
Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt
Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt
vértanú
Születése
256 és 285 között
Római Birodalom, Nicomedia
Halála
303. április 23.
Római Birodalom, Lod
Tisztelete
Egyháza katolikus, anglikán, ortodox, lutheráns, antikhalkedóni
Sírhely Lod
Kegyhely lodi Szent György-templom
Ünnepnapja április 24.
Jelképei lándzsa, kereszt, sárkány, fehér ló
Védőszentje cserkészek
rendőrök
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

EmlékezeteSzerkesztés

A művészetbenSzerkesztés

 
Sárkányölő Szent György szobrának felirata Budapest, I. ker., a Halászbástya lépcsősora

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.

Gyakran ábrázolják címereken (pl. Grúzia címerének is ő a főalakja), de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.

Lovagrendek patrónusaSzerkesztés

Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.

ÜnnepeSzerkesztés

A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés