A démon (görög: δαίμων daímōn szóból) egy természetfeletti lény, jellemzően gonosz, tisztátalan szellem, amely megtalálható a történelmi vallásokban és mitológiákban, a folklórban, az okkultizmusban, valamint a mai képregényekben, filmekben, televíziós sorozatokban, videójátékokban.

Eredetileg istent jelentett.[1] Később az isteneknél alacsonyabb, az embereknél magasabb rendű lényeket jelölték ezzel a névvel (→ szellemek).

TörténelemSzerkesztés

 
Pazuzu, az asszír-babilóniai démon egykori ábrázolása

A démonok a mitológiákban az istenek és az emberek között állnak, és lehetnek jószándékúak vagy akár gonoszak is. Azonban legyen akármilyen jellemű is, a legtöbb démon képes a tudat befolyásolására, mások megszállására. Szinte minden nép mitológiájában találkozhatunk velük.

EgyiptomSzerkesztés

Az ókori egyiptomiak képzelete szerint mérhetetlen sok ilyen démon van, akik mindenütt az ember közelében laknak, vízben, földben és levegőben.[2]

IndiaSzerkesztés

A hinduk sok ezer démont, azaz félistent imádtak (→ aszurák).

Közel-KeletSzerkesztés

A kháldoknál is voltak tűzi, légi stb. szellemek. A perzsáknál voltak jó és rossz szellemek, izedek és dewek, akik Ormuzd illetve Ahriman országában laknak. Később a zsidóknál is, mikor a babiloni fogság idejében a perzsákkal érintkeztek, kifejlődött egy démonológia, amely alapjaiban hasonlít is a perzsára.[2]

GörögországSzerkesztés

Az ókori görögöknél a démonok mint a főistenek kísérői, szolgái jelennek meg, s mint ilyenek külön egyéniséget s nevet kapnak (pl. Deimosz és Phobosz Arész mellett), részint pedig egyes emberekhez (népekhez is) vannak kirendelve, s azokat kísérik születésüktől kezdve halálukig. Majd úgy képzelik, hogy minden embernek lehet jó és rossz démonja (agathodaimon, kakodaimon), majd hogy azon egy démon tesz jót és rosszat. Ilyen démon híres példája Szókratész daimonion-ja, akinek szavát hallja s aki őt mindig a rossztól megóvja.[2] Az újplatonizmus rendszerében a démonok fontos helyet foglalnak el, alsó istenségek, kik istenek s emberek közt közvetítenek s isteni parancsokat hajtanak végre.[2]

Izrael (Jézus kora)Szerkesztés

Az Újszövetség is említi őket, amint Sátán romboló tevékenységének következtében betegségekben és megszállottságban nyilvánultak meg. Jézus emberekből űzte ki őket.

KereszténységbenSzerkesztés

Ahol a magyar Biblia-fordítások gyakran az ördög/ördögök kifejezést használják, ott a héber shedim (שֵׁדִים) , illetve a görög daimón (δαίμων) démon/gonosz, tisztátalan szellemi lény jelentésű szó szerepel.

A Biblia a démonokat nem misztikus, hanem létező, de láthatatlan lényekként mutatja be. A démonok olyan szellemi lények, akik Sátán királyságában élnek. Fizikai testük nincs, e világban élnek, és a céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek, betegségeket vagy helytelen gondolatokat okozzanak és egyéb bűnös kívánságaikat az embereken keresztül végrehajthassák. Vezetőjüket Belzebubnak is nevezik. A démonokat a Biblia tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi.

A Biblia pontosan nem tisztázza a démonok eredetét, de a kereszténységben háromféle elképzelés van:

Lucifer lázadásának következménye, hogy a világban felbomlott a harmónia, és egy gigantikus szellemi harc kezdődött Isten királysága és Sátán királysága között.

Jézus Krisztus szolgálatának szerves része volt a démonok kiűzése az emberekből ,[7] egyes esetekben így gyógyítva meg embereket ,[8] bár a Biblia nem állítja, hogy minden betegséget démonok okoznak. Jézus az apostoloknak is hatalmat és utasítást adott a démonok kiűzésére ,[9] valamint ezt Mennybemenetele előtt kiterjesztette a benne hívőkre .[10]

Egyes vélekedések szerint a kereszténység kezdetén az emberek abban a hitben éltek, hogy a betegségeket démonok okozzák, ezért a démonűzés ismert mesterség volt akkoriban.

A kereszténység első századában a démonokban való hit igen erős volt; a régi pogány istenek mind gonosz démonokká váltak, de más démonokban is hittek, akik egytől egyig gonoszok voltak és isten ellenségei, valamint ők voltak okai az egész pogányságnak, elvakítva az emberek eszét.[2]

A mai keresztények között a Bibliát isteni tekintéllyel rendelkező, ihletett műnek elfogadók között többnyire nem vitatott a démonok létezése, sem az, hogy a Jézus nevébe vetett hit által azokat ki lehet űzni.

HinduizmusbanSzerkesztés

Az aszurák a hinduizmusban olyan démonok vagy gonosz szellemek, akik Ísvara (Isten) alatt, de az embernél magasabb fejlődési fokon állnak és akik a jóindulatú dévákkal (szurák) vetélkednek.

ForrásokSzerkesztés

  1. Pallas
  2. a b c d e Pallas
  3. Victor I. Ezigbo Re-imagining African Christologies: Conversing with the Interpretations and Appropriations of Jesus in Contemporary African Christianity Wipf and Stock Publishers 2010 ISBN 978-1-630-87803-0 page 235
  4. 1.Móz 6:1–4
  5. Juanita Feros Ruys Demons in the Middle Ages ISD LLC 2017 ISBN 978-1-942-40136-0
  6. Maijastina Kahlos Debate and Dialogue: Christian and Pagan Cultures C. 360–430 Routledge 2016 ISBN 978-1-317-15436-5 page 174
  7. Máté 12:28; Márk 1:34, Lukács 13:32
  8. Máté 9:33
  9. Máté 10:8; Márk 3:14-15
  10. Márk 16:17

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés