Szent Gál (latinul: Sanctus Gallus, Írország, 550. körül – Arbon, 646. október 16.) szentté avatott, ír származású, bencés misszionárius, Szent Kolumbán tanítványa és segítőtársa.

Szent Gál
Pfärrenbach Wandmalerei Hl Gallus retouched.jpg
misszionárius, áldozópap
Születése
550 körül
Írország
Halála
646. október 16. (96 évesen)
Arbon, Svájc, Sankt Gallen közelében
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Kegyhely Sankt Gallen-i kolostor
Ünnepnapja október 16.
Védőszentje madarak, libák, baromfik, Svájc, Sankt Gallen
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gál témájú médiaállományokat.

Élete és munkásságaSzerkesztés

Szent Kolumbánnal 590 körül, Bangorból indult misszióba. Gallián át 610 körül megérkeztek a mai Svájc területére. A Zürichi-tó melletti Tuggenben telepedek le. Ezen területen akkoriban a pogány alemannok éltek, akik meg akarták ölni őket. Továbbmentek, és a Boden-tó melletti Arbonban, Willemar papnál megpihenve, Bregenz felé vették útjukat. Összesen hat éven át térítettek a Boden-tó mentén, ahol a kereszténységnek már voltak gyökerei. Gál ismerte az alemann nyelvet, így munkája Kolumbánnal sikeres volt. Amikor Kolumbán Itália felé indult, Gál betegsége miatt nem mehetett vele. Visszatért Arbonba, majd gyógyulása után Mühletobel (ma: Sankt Gallen) mellett remeteséget alapított, kolostort épített. 629-ben Luxeuilbe hívták apátnak, de mint korábban a püspökséget, ezt is elutasította. Élete végén Arbonba látogatott, itt halt meg, 646-ban.[1] A Sankt Gallen-i Steinach melletti remeteségben temették el. A sírjánál történt csodák és a Sankt Gallen-i apátság révén terjedt el tisztelete.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Némely forrás 630-at jelöli halála dátumaként.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés