Diakovár
Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
| Diakovár (Đakovo) | |
 | |
| Főutca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Ante Raspudić (HDZ) |
| Irányítószám | 31400 |
| Körzethívószám | (+385) 031 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 508 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 111 m |
| Terület | 170 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Diakovár
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″ | |
| Diakovár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Diakovár témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Eszéktől 37 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve a szláv đak (= deák) főnévből ered.
TörténeteSzerkesztés
Területe már a történelem előtti időkben lakott volt, az ókorban a rómaiak Certissa nevű települése állt a helyén, mely fontos állomás volt a Sisciát Sirmiummal összekötő út mentén. A római települést elsöpörte a népvándorlás vihara. A mai várost először 1239-ben említik, de jóval korábbi lehet. Ekkor adja a IV. Béla király a boszniai püspöknek, aki 1246-ban ide teszi át székhelyét. 1374-ben Dyacou néven szerepel. A mai székesegyház elődje 1355-ben épült. 1386. július 25-én a város mellett fogták el a lázadó Horvátiak Mária királynőt és anyját, Erzsébetet. Várát a boszniai püspök birtokaként 1387-ben említik először. 1537-ben egy németekből, horvátokból, osztrákokból, csehekből és magyarok álló sereg döntő vereséget szenvedett egy kisebb török seregtől. 1805-ben Napóleon hadai elől ide menekítették a lipicai ménest, melynek egy része itt is maradt. 1910-ben 6304 lakosából 4894 horvát, 890 német, 249 magyar és 164 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Diakovári járásának székhelye volt. 2001-ben 30 092 lakosa volt.
LátnivalókSzerkesztés
- Mai székesegyházát 1882-ben szentelték fel, kupolája 59 m magas. 1933-ban leégett, 1936-ra állították helyre. Főoltára 15 m magas, marseille-i márványból készült. Belseje gazdagon díszített, falait színes képek borítják. Híres püspöke Josip Juraj Strossmayer a Horvát Nemzeti Múzeum, a Horvát Akadémia és a Zágrábi Egyetem alapítója, a horvát kultúra atyja, politikusként a magyarosítási politika és a kiegyezés ellenfele a sírboltban nyugszik.
- A püspöki palota 1703-ban épült.
- A püspöki szeminárium épülete 1807-ben épült, 1858-ban Strossmayer püspök átépíttette.
- Július elején rendezik meg a Đakovački Vezovi nevű folklórfesztivált, ahol népitánc és énekegyüttesek lépnek fel, kiállítások tekinthetők meg. A székesegyházban kórusok szerepelnek és operaelőadások vannak. A lipicai lovasbemutató különleges része a programnak.
