Diakovár

Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Diakovár (Đakovo)
Főutca
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Jogállás	város
Polgármester	Ante Raspudić (HDZ)
Irányítószám	31400
Körzethívószám	(+385) 031
Testvérvárosok	Lista Sinj
Népesség
Teljes népesség	19 508 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	111 m
Terület	170 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Diakovár Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″45.311388888889, 18.411111111111
Diakovár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Diakovár témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Eszéktől 37 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv đak (= deák) főnévből ered.

Története

A Szent Péter székesegyház

Területe már a történelem előtti időkben lakott volt, az ókorban a rómaiak Certissa nevű települése állt a helyén, mely fontos állomás volt a Sisciát Sirmiummal összekötő út mentén. A római települést elsöpörte a népvándorlás vihara. A mai várost először 1239-ben említik, de jóval korábbi lehet. Ekkor adja a IV. Béla király a boszniai püspöknek, aki 1246-ban ide teszi át székhelyét. 1374-ben Dyacou néven szerepel. A mai székesegyház elődje 1355-ben épült. 1386. július 25-én a város mellett fogták el a lázadó Horvátiak Mária királynőt és anyját, Erzsébetet. Várát a boszniai püspök birtokaként 1387-ben említik először. 1537-ben egy németekből, horvátokból, osztrákokból, csehekből és magyarok álló sereg döntő vereséget szenvedett egy kisebb török seregtől. 1805-ben Napóleon hadai elől ide menekítették a lipicai ménest, melynek egy része itt is maradt. 1910-ben 6304 lakosából 4894 horvát, 890 német, 249 magyar és 164 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Diakovári járásának székhelye volt. 2001-ben 30 092 lakosa volt.

Látnivalók

• Mai székesegyházát 1882-ben szentelték fel, kupolája 59 m magas. 1933-ban leégett, 1936-ra állították helyre. Főoltára 15 m magas, marseille-i márványból készült. Belseje gazdagon díszített, falait színes képek borítják. Híres püspöke Josip Juraj Strossmayer a Horvát Nemzeti Múzeum, a Horvát Akadémia és a Zágrábi Egyetem alapítója, a horvát kultúra atyja, politikusként a magyarosítási politika és a kiegyezés ellenfele a sírboltban nyugszik.
• A püspöki palota 1703-ban épült.
• A püspöki szeminárium épülete 1807-ben épült, 1858-ban Strossmayer püspök átépíttette.
• Július elején rendezik meg a Đakovački Vezovi nevű folklórfesztivált, ahol népitánc és énekegyüttesek lépnek fel, kiállítások tekinthetők meg. A székesegyházban kórusok szerepelnek és operaelőadások vannak. A lipicai lovasbemutató különleges része a programnak.

További információk

• Hivatalos honlap