Diakovár
Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Diakovár (Đakovo) | |
Főutca | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Eszék-Baranya |
Jogállás | város |
Polgármester | Ante Raspudić (HDZ) |
Irányítószám | 31400 |
Körzethívószám | (+385) 031 |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 19 508 fő (2011)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 111 m |
Terület | 170 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 41″, k. h. 18° 24′ 40″ | |
Diakovár weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Diakovár témájú médiaállományokat. |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Eszéktől 37 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve a szláv đak (= deák) főnévből ered.
TörténeteSzerkesztés
Területe már a történelem előtti időkben lakott volt, az ókorban a rómaiak Certissa nevű települése állt a helyén, mely fontos állomás volt a Sisciát Sirmiummal összekötő út mentén. A római települést elsöpörte a népvándorlás vihara. A mai várost először 1239-ben említik, de jóval korábbi lehet. Ekkor adja a IV. Béla király a boszniai püspöknek, aki 1246-ban ide teszi át székhelyét. 1374-ben Dyacou néven szerepel. A mai székesegyház elődje 1355-ben épült. 1386. július 25-én a város mellett fogták el a lázadó Horvátiak Mária királynőt és anyját, Erzsébetet. Várát a boszniai püspök birtokaként 1387-ben említik először. 1537-ben egy németekből, horvátokból, osztrákokból, csehekből és magyarok álló sereg döntő vereséget szenvedett egy kisebb török seregtől. 1805-ben Napóleon hadai elől ide menekítették a lipicai ménest, melynek egy része itt is maradt. 1910-ben 6304 lakosából 4894 horvát, 890 német, 249 magyar és 164 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Diakovári járásának székhelye volt. 2001-ben 30 092 lakosa volt.
LátnivalókSzerkesztés
- Mai székesegyházát 1882-ben szentelték fel, kupolája 59 m magas. 1933-ban leégett, 1936-ra állították helyre. Főoltára 15 m magas, marseille-i márványból készült. Belseje gazdagon díszített, falait színes képek borítják. Híres püspöke Josip Juraj Strossmayer a Horvát Nemzeti Múzeum, a Horvát Akadémia és a Zágrábi Egyetem alapítója, a horvát kultúra atyja, politikusként a magyarosítási politika és a kiegyezés ellenfele a sírboltban nyugszik.
- A püspöki palota 1703-ban épült.
- A püspöki szeminárium épülete 1807-ben épült, 1858-ban Strossmayer püspök átépíttette.
- Július elején rendezik meg a Đakovački Vezovi nevű folklórfesztivált, ahol népitánc és énekegyüttesek lépnek fel, kiállítások tekinthetők meg. A székesegyházban kórusok szerepelnek és operaelőadások vannak. A lipicai lovasbemutató különleges része a programnak.