Bolzano autonóm megye

autonóm megye Olaszországban

Bolzano autonóm megye Trentino-Alto Adige régió egyik autonóm megyéje Olaszországban. Lakossága többségében német nyelvű. Hivatalos nevei:

  • németül: Autonome Provinz Bozen – Südtirol,
  • olaszul: Provincia autonoma di Bolzano,
  • ladinul: Provinzia autonoma de Bulsan.
Bolzano autonóm megye
Herbstpanorama Sankt Magdalena Villnöß.jpg
Bolzano autonóm megye címere
Bolzano autonóm megye címere
Bolzano autonóm megye zászlaja
Bolzano autonóm megye zászlaja
Adatok
Ország Olaszország
Régió Trentino-Alto Adige
Székhely Bolzano
Irányítószám
  • 39100
  • 39010–39059
Körzethívószám
  • 0472
  • 0473
  • 0474
  • 0463
  • 0471
Autójelzés BZ
Népesség
Teljes népesség531 178 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
Bolzano in Italy (2018).svg
Bolzano autonóm megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolzano autonóm megye témájú médiaállományokat.

Fővárosa olaszul Bolzano, németül Bozen.

Dél-Tirol történelmileg megegyezik Trentino-Alto Adige régióval, ez az a terület, amit az első világháború után az osztrák Tirol tartományból Olaszországhoz csatoltak. A mai szóhasználat viszont szűkebb értelmű, csak a nagyrészt német nyelvű Bolzano autonóm megyét értik alatta.

FöldrajzSzerkesztés

 
Dél-Tirol domborzati térképe
 
Corvara község, a Sella csoport és a Grödeni-hágó (Passo Gardena)

Északon és keleten Ausztria Tirol tartománya (Észak- és Kelet-Tirol) határolja, északkeleten (a két tiroli határrész között) egy rövid szakaszon pedig Salzburg tartomány.

Délnyugaton Sondrio (Lombardia régió), délen Trentino, délkeleten Belluno (Veneto régió) olasz megyékkel, nyugaton a svájci Graubünden kantonnal határos.

Fő folyói az Etsch/Adige, az Eisack/Isarco és a Rienz/Rienza, Passer/Passirio és a Talfer/Talvera. Az Etsch folyó a megye legdélebben fekvő városánál, Salurn/Salornónál, a Salurni-hegyszoroson (Salurner Klause) át lép Trentinóba. Itt van a történelmi nyelvi határvonal az egy tömbben élő német és az olasz ajkú lakosság területei között.

A megye a Keleti-Alpokban van. Legmagasabb hegycsúcsa a 3905 m-es Ortler/Ortles, ami 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia legmagasabb pontja is volt. Hegycsoportok: a Dolomitok keleten, az Ortler-csoport nyugaton és a Tauern északon.

A települések a nagyobb völgyekben fekszenek.

TörténelemSzerkesztés

1918-ig lásd a Tirol szócikkben.

Az első világháború befejeztével olasz csapatok megszállták az addig osztrák Tirol tartománynak a Brenner-hágótól délre fekvő részét. A Saint-germaini béke az Olasz Királysághoz csatolta ezeket a területeket, melyek lakossága a déli részen (Trentino, régi német nevén Welschtirol – ma Trento megye) olasz nyelvű, az északi részen viszont nagyrészt német, egyes keleti hegyi völgyekben ladin nyelvű volt.

Az olasz fasiszták 1922-es hatalomra jutása után erőszakos olaszosítási törekvések kezdődtek. A német nyelvű tanítást betiltották, a helységeknek olasz nevet adtak (ott is, ahol ilyen régebben nem létezett). Még a lakosságot is megpróbálták arra kényszeríteni, hogy feladják német családnevüket és helyette olaszt vegyenek fel. A német nyelvű lakosok ezért titkos iskolákat alapítottak, ahol magánházakban, hegyi kunyhókban tanították a gyerekeket németül írni-olvasni.

Ezenkívül a fasiszta kormány olaszok ezreit költöztette a városokba, elsősorban Bolzanóba. A fasiszta olaszosítási törekvések első jelképe az 1926 és 1928 között a város központjában emelt monumentális „győzelmi emlékmű” (Monumento alla Vittoria) lett. Súlyos elnyomás sújtotta a ladin lakosságot is, amelynek nyelvét a római kormány – egyébként joggal – olasz dialektusként értékelte. A ladin helységek egy részét, pl. Cortina d’Ampezzo vidékét, el is csatolták az akkoriban Venezia Tridentinának nevezett tartománytól.

A náci Németország és a fasiszta Olaszország 1939-ben egyezményt kötött, amelynek értelmében a német nyelvű dél-tiroliak csak akkor tarthatták meg nyelvüket és kultúrájukat, ha kivándoroltak Németország területére. Ez volt az ún. opció. A német lakosság 86%-a választotta a kivándorlást („optánsok”), míg a lakosság kisebbik része, köztük sok katolikus pap a maradás mellett döntött („Dableiber”, azaz „ittmaradók”). Végül a második világháború és Benito Mussolini 1943-as bukása miatt csak 70 000 ember kivándorlására került sor. Ezek jelentős része a háború után visszatért.

1945-ben sok dél-tiroli remélte Tirol újraegyesítését, de a párizsi békeszerződés Ausztria határait változatlanul hagyta. 1946-ban az olasz és az osztrák kormány Leopold Figl kancellár és Alcide De Gasperi miniszterelnök vezetésével egyezményt kötött a német nyelvű dél-tiroliak autonómiájáról. Ezt az olasz kormány viszont a többségében olasz Trentino-Alto Adige egyesített régióban akarta megvalósítani, ezt a helyi német nyelvű lakosság elutasította. A helyzetet súlyosbította, hogy a következő évtizedekben a kormány további több tízezer olasz áttelepülését ösztönözte Bolzanóba és más városokba.

Az 1950-es évek második felétől szeparatista csoportok terrorcselekményekkel, sok esetben magasfeszültségű villanyvezetékek felrobbantásával akarták felhívni a nemzetközi figyelmet a dél-tiroli kisebbségek helyzetére. (A lakosság eufemisztikusan Bumsereknek, azaz „durrogtatóknak” nevezte őket). 1961-ben Sepp Kerschbaumer (1913–1964) kiskereskedő vezette Befreiungsausschuss Südtirol (BAS; Dél-tiroli Felszabadítási Bizottság) nevű csoportot sikerült ugyan felszámolni, de még az 1980-as évekig előfordultak terrorakciók – egyre inkább neonáci háttérrel.

1960-ban az osztrák kormány hivatalosan az ENSZ napirendjére tűzette a dél-tiroli kérdést. Ez vezetett végül 1972-ben a ma is érvényes dél-tiroli autonómiához. Olaszország 1992-ben jelentette be, hogy a csomag minden pontját megvalósította, ezáltal a kérdés lekerült az ENSZ napirendjéről.

NépességSzerkesztés

Dél-Tirolban mind az olasz, mind a német hivatalos nyelv. Emellett, a ladin nyelv is hivatalosnak számít egyes településeken. A 2001. évi népszámlálás szerint[2] a 116 településből 103-at többségében német, ötöt többségében olasz, és nyolcat többségében ladin anyanyelvűek laknak. A német nyelvű lakosok egy osztrák-bajor dialektust beszélnek.

Nyelv Anyanyelviek  
Száma (fő) Aránya (%)
  Német 290 774 69,38
  Olasz 110 206 26,30
  Ladin 18 124 4,32
Összesen 419 104 100

Az olasz anyanyelvűek főleg Bozen/Bolzano városban élnek. Itt ők a többség: számarányuk 73%. Ezen kívül többséget alkotnak még négy községben: Laives, Salorno, Bronzolo és Vadena.

A ladin többségű nyolc község (zárójelben a ladin / német név):

PolitikaSzerkesztés

 
A megyei parlament (Landtag) épülete Bozenben

A megyét 35 fős megyei tanács irányítja. Legutóbb 2008. október végén voltak megyei választások. Az eredmények:

  • Dél-tiroli Néppárt[3] most először nem érte el az 50%-ot. A töredékszavazatoknak köszönhetően 48%-os eredményével 18 képviselője lett.
  • Szabadságpárt (14,3%, 5 mandátum). A radikális jobboldali párt két első embere, Pius Leitner és Ulli Mair egyéni listán a legtöbb szavazatot szerezte egész Dél-Tirolban.
  • Szeparatista pártok: Dél-tiroli Unió 1, Dél-tiroli Szabadság[4] 2 képviselő.

Helyi autonómiaSzerkesztés

Dél-Tirol autonóm megye, és érvényesíti az etnikai arányosság elvét és az úgynevezett kétnyelvűségi vizsgát. Az etnikai arányosságról szóló törvény megköveteli, hogy a közszféra munkahelyeit, a szociális bérlakásokat, a lakásépítési támogatásokat, valamint a kulturális támogatásokat minden településen az ott élő népcsoportok arányában kell elosztani.

A kétnyelvűségi vizsga speciális nyelvvizsgát jelent, amelyet minden olyan dél-tiroli polgárnak le kell tennie, aki a közszférában szeretne dolgozni. E nélkül állandó munkaszerződést egyetlen állami intézmény sem köthet alkalmazottaival.[5]

KözigazgatásSzerkesztés

 
Dél-Tirol községei

A megye 8 községre (járásra) van felosztva.

Község Székhely Terület
(km²)
Népesség
(fő, 2008)
Német név Olasz név
Bozen Bolzano Bozen / Bolzano 52 101 919
Burggrafenamt Burgraviato Meran / Merano 1101 96 291
Überetsch-Unterland Oltradige–Bassa Atesina Neumarkt / Egna 424 70 714
Salten-Schlern Salto-Sciliar Bozen / Bolzano 1037 47 797
Eisacktal Valle Isarco Brixen / Bressanone 624 49 404
Pustertal Val Pusteria Bruneck / Brunico 2071 78 391
Vinschgau Val Venosta Schlanders / Silandro 1442 35 347
Wipptal Alta Valle Isarco Sterzing / Vipiteno 650 18 994

GazdaságSzerkesztés

Főleg a turizmusból és az állattartásból élnek. Nagyobb városokban egyre több ipari nagyvállalat jelenik meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Italian National Institute of Statistics, http://demo.istat.it/bil2018/index04.html
  2. 2001. évi népszámlálás adatai
  3. Keresztény-konzervatív párt, kb. 55 000 fős tagsága van, és hat évtizede abszolút többséggel rendelkezett a regionális parlamentben.
  4. Elnöke Eva Klotz, a dél-tiroli robbantásos merényletekben aktívan részt vevő Georg Klotz lánya
  5. Radikális előretörés Dél-Tirolban Archiválva 2012. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdely.ma, 2008. november 9.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bolzano autonóm megye témájú médiaállományokat.