Főmenü megnyitása

Bolzano autonóm megye

autonóm megye Olaszországban

Bolzano autonóm megye Trentino-Alto Adige régió egyik autonóm megyéje Olaszországban. Lakossága többségében német nyelvű. Hivatalos nevei:

  • németül: Autonome Provinz Bozen – Südtirol,
  • olaszul: Provincia autonoma di Bolzano,
  • ladinul: Provinzia autonoma de Bulsan.
Bolzano autonóm megye
Bolzano autonóm megye címere
Bolzano autonóm megye címere
Bolzano autonóm megye zászlaja
Bolzano autonóm megye zászlaja
Adatok
Ország Olaszország
Régió Trentino-Alto Adige
Székhely Bolzano
Irányítószám
  • 39100
  • 39010–39059
Körzethívószám
  • 0472
  • 0473
  • 0474
  • 0463
  • 0471
Autójelzés BZ
Népesség
Teljes népesség
  • 510 851 fő (2011)[1]
  • 550 432 fő (2015) +/-
Bolzano in Italy (2018).svg
Bolzano autonóm megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolzano autonóm megye témájú médiaállományokat.

Fővárosa olaszul Bolzano, németül Bozen.

Dél-Tirol történelmileg megegyezik Trentino-Alto Adige régióval, ez az a terület, amit az első világháború után az osztrák Tirol tartományból Olaszországhoz csatoltak. A mai szóhasználat viszont szűkebb értelmű, csak a nagyrészt német nyelvű Bolzano autonóm megyét értik alatta.

FöldrajzSzerkesztés

 
Dél-Tirol domborzati térképe
 
Corvara község, a Sella csoport és a Grödeni-hágó (Passo Gardena)

Északon és keleten Ausztria Tirol tartománya (Észak- és Kelet-Tirol) határolja, északkeleten (a két tiroli határrész között) egy rövid szakaszon pedig Salzburg tartomány.

Délnyugaton Sondrio (Lombardia régió), délen Trentino, délkeleten Belluno (Veneto régió) olasz megyékkel, nyugaton a svájci Graubünden kantonnal határos.

Fő folyói az Etsch/Adige, az Eisack/Isarco és a Rienz/Rienza, Passer/Passirio és a Talfer/Talvera. Az Etsch folyó a megye legdélebben fekvő városánál, Salurn/Salornónál, a Salurni-hegyszoroson (Salurner Klause) át lép Trentinóba. Itt van a történelmi nyelvi határvonal az egy tömbben élő német és az olasz ajkú lakosság területei között.

A megye a Keleti-Alpokban van. Legmagasabb hegycsúcsa a 3905 m-es Ortler/Ortles, ami 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia legmagasabb pontja is volt. Hegycsoportok: a Dolomitok keleten, az Ortler-csoport nyugaton és a Tauern északon.

A települések a nagyobb völgyekben fekszenek.

TörténelemSzerkesztés

1918-ig lásd a Tirol szócikkben.

Az első világháború befejeztével olasz csapatok megszállták az addig osztrák Tirol tartománynak a Brenner-hágótól délre fekvő részét. A Saint-germaini béke az Olasz Királysághoz csatolta ezeket a területeket, melyek lakossága a déli részen (Trentino, régi német nevén Welschtirol – ma Trento megye) olasz nyelvű, az északi részen viszont nagyrészt német, egyes keleti hegyi völgyekben ladin nyelvű volt.

Az olasz fasiszták 1922-es hatalomra jutása után erőszakos olaszosítási törekvések kezdődtek. A német nyelvű tanítást betiltották, a helységeknek olasz nevet adtak (ott is, ahol ilyen régebben nem létezett). Még a lakosságot is megpróbálták arra kényszeríteni, hogy feladják német családnevüket és helyette olaszt vegyenek fel. A német nyelvű lakosok ezért titkos iskolákat alapítottak, ahol magánházakban, hegyi kunyhókban tanították a gyerekeket németül írni-olvasni.

Ezenkívül a fasiszta kormány olaszok ezreit költöztette a városokba, elsősorban Bolzanóba. A fasiszta olaszosítási törekvések első jelképe az 1926 és 1928 között a város központjában emelt monumentális „győzelmi emlékmű” (Monumento alla Vittoria) lett. Súlyos elnyomás sújtotta a ladin lakosságot is, amelynek nyelvét a római kormány – egyébként joggal – olasz dialektusként értékelte. A ladin helységek egy részét, pl. Cortina d’Ampezzo vidékét, el is csatolták az akkoriban Venezia Tridentinának nevezett tartománytól.

A náci Németország és a fasiszta Olaszország 1939-ben egyezményt kötött, amelynek értelmében a német nyelvű dél-tiroliak csak akkor tarthatták meg nyelvüket és kultúrájukat, ha kivándoroltak Németország területére. Ez volt an ún. opció. A német lakosság 86%-a választotta a kivándorlást („optánsok”), míg a lakosság kisebbik része, köztük sok katolikus pap a maradás mellett döntött („Dableiber”, azaz „ittmaradók”). Végül a második világháború és Benito Mussolini 1943-as bukása miatt csak 70 000 ember kivándorlására került sor. Ezek jelentős része a háború után visszatért.

1945-ben sok dél-tiroli remélte Tirol újraegyesítését, de a párizsi békeszerződés Ausztria határait változatlanul hagyta. 1946-ban az olasz és az osztrák kormány Leopold Figl kancellár és Alcide De Gasperi miniszterelnök vezetésével egyezményt kötött a német nyelvű dél-tiroliak autonómiájáról. Ezt az olasz kormány viszont a többségében olasz Trentino-Alto Adige egyesített régióban akarta megvalósítani, ezt a helyi német nyelvű lakosság elutasította. A helyzetet súlyosbította, hogy a következő évtizedekben a kormány további több tízezer olasz áttelepülését ösztönözte Bolzanóba és más városokba.

Az 1950-es évek második felétől szeparatista csoportok terrorcselekményekkel, sok esetben magasfeszültségű villanyvezetékek felrobbantásával akarták felhívni a nemzetközi figyelmet a dél-tiroli kisebbségek helyzetére. (A lakosság eufemisztikusan Bumsereknek, azaz „durrogtatóknak” nevezte őket). 1961-ben Sepp Kerschbaumer (1913–1964) kiskereskedő vezette Befreiungsausschuss Südtirol (BAS; Dél-tiroli Felszabadítási Bizottság) nevű csoportot sikerült ugyan felszámolni, de még az 1980-as évekig előfordultak terrorakciók – egyre inkább neonáci háttérrel.

1960-ban az osztrák kormány hivatalosan az ENSZ napirendjére tűzette a dél-tiroli kérdést. Ez vezetett végül 1972-ben a ma is érvényes dél-tiroli autonómiához. Olaszország 1992-ben jelentette be, hogy a csomag minden pontját megvalósította, ezáltal a kérdés lekerült az ENSZ napirendjéről.

NépességSzerkesztés

Dél-Tirolban mind az olasz, mind a német hivatalos nyelv. Emellett, a ladin nyelv is hivatalosnak számít egyes településeken. A 2001. évi népszámlálás szerint[2] a 116 településből 103-at többségében német, ötöt többségében olasz, és nyolcat többségében ladin anyanyelvűek laknak. A német nyelvű lakosok egy osztrák-bajor dialektust beszélnek.

Nyelv Anyanyelviek  
Száma (fő) Aránya (%)
  Német 290 774 69,38
  Olasz 110 206 26,30
  Ladin 18 124 4,32
Összesen 419 104 100

Az olasz anyanyelvűek főleg Bozen/Bolzano városban élnek. Itt ők a többség: számarányuk 73%. Ezen kívül többséget alkotnak még négy községben: Laives, Salorno, Bronzolo és Vadena.

A ladin többségű nyolc község (zárójelben a ladin / német név):

PolitikaSzerkesztés

 
A megyei parlament (Landtag) épülete Bozenben

A megyét 35 fős megyei tanács irányítja. Legutóbb 2008. október végén voltak megyei választások. Az eredmények:

  • Dél-tiroli Néppárt[3] most először nem érte el az 50%-ot. A töredékszavazatoknak köszönhetően 48%-os eredményével 18 képviselője lett.
  • Szabadságpárt (14,3%, 5 mandátum). A radikális jobboldali párt két első embere, Pius Leitner és Ulli Mair egyéni listán a legtöbb szavazatot szerezte egész Dél-Tirolban.
  • Szeparatista pártok: Dél-tiroli Unió 1, Dél-tiroli Szabadság[4] 2 képviselő.

Helyi autonómiaSzerkesztés

Dél-Tirol autonóm megye, és érvényesíti az etnikai arányosság elvét és az úgynevezett kétnyelvűségi vizsgát. Az etnikai arányosságról szóló törvény megköveteli, hogy a közszféra munkahelyeit, a szociális bérlakásokat, a lakásépítési támogatásokat, valamint a kulturális támogatásokat minden településen az ott élő népcsoportok arányában kell elosztani.

A kétnyelvűségi vizsga speciális nyelvvizsgát jelent, amelyet minden olyan dél-tiroli polgárnak le kell tennie, aki a közszférában szeretne dolgozni. E nélkül állandó munkaszerződést egyetlen állami intézmény sem köthet alkalmazottaival.[5]

KözigazgatásSzerkesztés

 
Dél-Tirol községei

A megye 8 községre (járásra) van felosztva.

Község Székhely Terület
(km²)
Népesség
(fő, 2008)
Német név Olasz név
Bozen Bolzano Bozen / Bolzano 52 101 919
Burggrafenamt Burgraviato Meran / Merano 1101 96 291
Überetsch-Unterland Oltradige–Bassa Atesina Neumarkt / Egna 424 70 714
Salten-Schlern Salto-Sciliar Bozen / Bolzano 1037 47 797
Eisacktal Valle Isarco Brixen / Bressanone 624 49 404
Pustertal Val Pusteria Bruneck / Brunico 2071 78 391
Vinschgau Val Venosta Schlanders / Silandro 1442 35 347
Wipptal Alta Valle Isarco Sterzing / Vipiteno 650 18 994

GazdaságSzerkesztés

Főleg a turizmusból és az állattartásból élnek. Nagyobb városokban egyre több ipari nagyvállalat jelenik meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://altoadige.gelocal.it/cronaca/2012/04/03/news/ma-quanti-pregiudizi-sugli-stranieri-5750328
  2. 2001. évi népszámlálás adatai
  3. Keresztény-konzervatív párt, kb. 55 000 fős tagsága van, és hat évtizede abszolút többséggel rendelkezett a regionális parlamentben.
  4. Elnöke Eva Klotz, a dél-tiroli robbantásos merényletekben aktívan részt vevő Georg Klotz lánya
  5. Radikális előretörés Dél-Tirolban Archiválva 2012. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdely.ma, 2008. november 9.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bolzano autonóm megye témájú médiaállományokat.