Saint-germaini békeszerződés (1919)

az első világháborút osztrák részről lezáró béke (1919)

A saint-germaini békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként létrejött békeszerződés. Egyfelől Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama), másfelől a háborúban győztes antant államai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) írták alá a franciaországi Saint-Germain-en-Laye-ben, 1919. szeptember 10-én.

Saint-germaini békeszerződés
Karl Renner államkancellár felszólal a békekonferencián
Karl Renner államkancellár felszólal a békekonferencián
Az Osztrák–Magyar Monarchia felosztása az első világháború után
Az Osztrák–Magyar Monarchia felosztása az első világháború után
Típusa nemzetközi szerződés
Megszövegezve 1919. szeptember 2.
Aláírás dátuma 1919. szeptember 10.
Aláírás helye Saint-Germain-en-Laye
Aláírók antant
 Ausztria
Életbelépés 1920. június 16.
Nyelvek francia, angol, olasz
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-germaini békeszerződés témájú médiaállományokat.
Az Osztrák Köztársaság Állami Közlönye a Saint-germaini békeszerződés kihirdetéséről, 1920. július 21.
Burgenland és Vas vármegye határának változása 1922-1923-ban. Emléktábla a Vas-hegyen.

A békeszerződés létrejötte szerkesztés

1919 májusában egy osztrák küldöttség utazott a Párizs melletti Saint-Germain-en-Laye kastélyába, azonban a megbeszélésekben való részvételüket elutasították, és az Osztrák–Magyar Monarchiát tették egyedüli felelőssé a háborúért. A békeszerződést 1919. szeptember 2-án adták át az osztrák delegációnak, akik szeptember 10-én írták azt alá.

A határozat tartalma szerkesztés

A béke eredményeként Ausztria területe a korábbi negyedére (84 ezer km²-re) csökkent; az országnak 6,5 millió lakosa maradt. A szerződés szentesítette az Osztrák–Magyar Monarchia helyén 1918-ban alakult nemzeti államok létrejöttét, és Ausztria területét ennek megfelelően állapította meg. A 381 cikkelyből álló határozat közül a legfontosabb döntések:[1]

A „Lajtán túli” területek leválasztásával Ausztria népessége 6,5 millióra csökkent. Az ország szövetségi állammá vált, és Magyarországhoz hasonló kemény feltételeket volt kénytelen elfogadni. A békeszerződés 1920. június 16-án lépett hatályba, amikor egyúttal formailag is megszűnt az Osztrák-Magyar Állam. A saint-germaini békeszerződés egyike a Párizs környéki békeszerződéseknek.

Dokumentum szerkesztés

2009-ben, a szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából a szerződés eredeti példányát az Osztrák Állam Saint-Germain-en-Laye-ból Bécsbe hozatta. A Franciaországban őrzött eredeti archív példányon kívül további nem ismert, mert a két háború között Berlinbe szállított darab a második világháború bombázásai során megsemmisült.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vertrag von Saint-Germain című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gábor Hamza: Grenzfragen von den Pariser Vorortverträgen bis zum Ersten Wiener Schiedsspruch 1938 und seine Folgen. In: Rechtstransfer in der Geschichte. Internationale Festschrift für Wilhelm Brauneder zum 75. Geburtstag. Peter Lang, Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Warszawa - Wien, ISBN 978-3-631-79525-5, 139-170. old.