Főmenü megnyitása
Az első világháború portálja
German photo with English Tank.jpg
Royal Irish Rifles ration party Somme July 1916.jpg
Big four.jpg

Az első világháború, melyről azt is mondták: "a háború amely véget vet minden háborúnak", 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

Összefoglaló táblázat
Ghosts of Vimy Ridge.jpeg

A Vimy-gerinc szellemei (Will Longstaff festménye, 1931)
Featured article star.svgAjánlott szócikkszerkesztés 
Brit géppuskások gázálarcban a Somme mellett 1916 júliusában
Brit géppuskások gázálarcban a Somme mellett 1916 júliusában

Az első világháború nyugati frontját 1914-ben, közvetlenül a háború kitörését követően a német hadsereg Luxemburg és Belgium elleni hadműveleti és az említett országok megszállása nyitotta meg, majd a francia területek felé való előretöréssel folytatódott. A megállíthatatlannak tűnő német előrenyomulást csak az első marne-i csatában sikerült feltartóztatni. Ekkor mindkét hadviselő fél lövészárokrendszereket kezdett kiépíteni az Északi-tengertől egészen a svájci határig. Ez a vonal a háború jelentős részében viszonylag állandó maradt.

1915 és 1917 között mindkét részről számos offenzívát indítottak a nyugati fronton. A támadásokat nagy erejű tüzérségi csapások jellemezték és a korra jellemző harci és technikai eszközök használata mellett jelentős számú élőerőt is bevetettek. A fedezékek, géppuskafészkek, szögesdrótrendszerek és a tüzérség használata mindkét oldalon rendkívül nagy emberáldozatot követelt, ám egyik fél sem tudott döntő csapást mérni a másikra.

Az áttörés elérésének érdekében a fronton addig még nem használt haditechnikai eszközöket is alkalmaztak. Ilyenek voltak például a harci gázok, a repülőgépek és a tankok. De ezek az eszközök csak a megfelelő harceljárások kidolgozása után voltak igazán használhatóak, eleinte nem értek el vele komolyabb hadi sikereket.

Mindezek mellett mégis ezen a fronton dőlt el a háború, mivel az Amerikai Egyesült Államok hadba lépésével az antant került túlerőbe. Az 1918-as szövetséges hadjárat meggyőzte a német parancsnokokat, hogy a vereség elkerülhetetlen, így a kormány tárgyalni kezdett a megadás feltételeiről. A compiègne-i fegyverszünetet 1918. november 11-én írták alá.

Csatákszerkesztés 
Kanadai katonák nyomulnak előre egy tank fedezékében a Vimy-gerinc felé
Kanadai katonák nyomulnak előre egy tank fedezékében a Vimy-gerinc felé

A második arrasi csata (1917. április 9. és május 16. között) volt a britek „hozzájárulása” az antant 1917-es tavaszi offenzívájáoz. A brit, kanadai és ausztrál alakulatok német lövészárkokat támadtak meg Arras francia kisváros közelében. A nyugati fronton a szemben álló felek között patthelyzet alakult ki. Mindkét fél beásta magát a lövészárkaiba, amely árokrendszer a belga partoktól a svájci határig ért.

A francia parancsnokság terve szerint a csapatoknak 80 km széles arcvonalon kellett volna áttörniük. Ennek az offenzívának legkésőbb 48 órán belül be kellett volna fejeznie a háborút. A britek soványabb terveket mutattak fel: a német csapatokat földre kényszeríteni és elfoglalni a németek által uralt Douai-síkságot.

A kezdeti erőfeszítések egy viszonylag széles bázisú támadásra irányultak Vimy és Bullecourt között. Jelentős bombázás után a kanadai csapatok, akik északon támadtak, elfoglalták a Vimy-síkságot. A britek középen szintén jól haladtak, jelentős területeket foglaltak el. Csak a délen támadó brit és ausztrál csapatok ütköztek nagyobb ellenállásba. A kezdeti sikerek után a britek kisebb műveletek sorozatába bonyolódtak. Bár ezek a kis offenzívák sikeresek voltak, az áldozatok száma egyre csak nőtt.

Május 16-án hivatalosan is véget ért az ütközet. Bár a brit csapatok jelentősen haladtak előre, a fontosabb pontokon nem sikerült áttörniük. A kezdeti taktika – például a tüzérség elleni tűz – nagyon hasznos volt a harcok elején, és demonstrálta azt készletmennyiséget, mely a britek rendelkezésére állt. A csata után megint patthelyzet alakult ki.


A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:

A portált a Magyar Wikipédia Első világháború műhely elnevezésű szerkesztői csoportja üzemelteti


RomaniaDefeadted1916.jpg
1914 Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam.jpg
Csatlakozz az első világháború műhelyhez!
Új szerkesztőket keresünk az első világháború műhelybe. Ha érdekel a kora XX. századi haditechnika és szeretnél egy jó csapat tagja lenni ne habozz!
A csatlakozáshoz vedd fel a kapcsolatot a műhely vezetőjével Történelem p-vel, vagy írj a műhely vitalapjára.


Idézetszerkesztés 
Erich Maria Remarque1.jpg
Tizennyolc esztendősek voltunk, s kezdtük szeretni a világot és az életet; és lövöldöznünk kellett rá. Az első becsapódó gránát a szívünket találta.
Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
(„Im Westen nichts Neues”, 1929)
Első világháború a WikiMédián (angol nyelvű)
Hírek Idézetek Könyvek Kifejezések, szótár Képek, médiafájlok
Wikinews-logo.svg
Wikiquote-logo.svg
Wikibooks-logo.svg
Wiktionary-logo-en.svg
Commons-logo.svg
Wikihírek     Wikidézetek     Wikikönyvek     Wikiszótár     Wikimedia Commons
További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia