Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Ma 2018. június 23., szombat, Zoltán névnapja van.


Miskolc COA.png  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc Panorama 01.jpg

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 
Miskolc COA.png

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

A hónap szócikkeszerkesztés 

Miskolc képzőművészete – miként az egész hazai képzőművészet – jelentős késésben volt a nyugati művészeti alkotások, kiemelkedő festő, szobrász egyéniségek tekintetében, bár mindig is volt egy-egy környezetéből kiemelkedő, de egyedül álló személyiség vagy alkotás. A térség első említésre méltó festője egy testőrtiszt, Szathmáry Király Pál volt. Fontos egyéniség volt az 1818-ban érkező jeles festő, Wándza Mihály, aki egész festődinasztiát alapított a városban. Névtelen, de feltehetően helyi faragók készítették a Mindszenten felállított Mária-oszlopot, valamint a Diósgyőrben lévő másik Immaculata-oszlopot. A barokkbiedermeier korszak után a helyi művészek a plein air, a nagybányai hagyományok szerint alkottak, gyakorlatilag a miskolci festőtársadalom ezen elv szerint festett. Ezzel a stílussal a 20. század közepén a Feledy Gyula és Kondor Béla vezetésével induló Miskolci Grafikai Műhely szakított. Tevékenységük nyomán Miskolc a magyar grafika központjává vált.

A 19–20. század fordulója után a miskolci művészeti élet mozgatója Balogh Bertalan volt, aki a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület titkáraként sokat tett a képzőművészeti élet felpezsdítéséért, a Borsod-Miskolci Múzeum létrehozásáért és annak gyűjteménye megalapozásáért. Az első világháború után a Meilinger–Bartus–Nyitray-féle szabadiskolából létrejött a Miskolci Művésztelep, ami hosszú évtizedekre lendületet, sőt keretet adott a helyi képzőművészeti életnek.

A Borsod-Miskolci Múzeum volt a jogelődje a Herman Ottó Múzeumnak, amelynek festészeti részlege 1980-ban került mai, Görgey úti épületébe, és mára az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye lett. A Miskolci Galéria – a vidék első kiállítási intézményeként – 1974-ben jött létre, amit 1996-ban a Széchenyi utcai Rákóczi-házban helyeztek el. A Szalay Lajos- és a Kondor Béla-gyűjteménynek a Hunyadi utcai Petró-ház ad helyet, Feledy Gyula gyűjteményes kiállítása pedig a Deák téri Feledy-házban tekinthető meg. A Mission Art Galéria fő profilja a kortárs művészet és a nagybányai festészet.

Miskolc két nagy, országos jelentőségű kiállítássorozata az Országos grafikai biennálé és a Miskolci téli tárlat.

A hónap képeszerkesztés 
Avasi haranglab2(1).jpg
Az avasi harangláb
Tudtad-e, hogy…szerkesztés 
  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, s a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja?
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
Szócikkekszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

További portálok
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia