Ma 2024. március 11., hétfő, Szilárd névnapja van.


  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Weidlich-palota egy 1911-ben épült, késő szecessziós stílusú épület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcán. Tervezője Hajós Alfréd cége, a Hajós és Villányi cég. Az épület kiemelt műemlékvédelem alatt áll.

Az építtető Weidlich Pál kereskedő, aki 1881-ben került Miskolcra, és az 1920-as, 1930-as években már a város legtöbb adót fizető polgára volt. Az épületet két középkori telken húzatta fel, ahol azelőtt egyemeletes házak álltak (az egyik egy neobarokk épület volt). Tervezője a Hajós és Villányi cég (amely ezen kívül Miskolcon még három épület terveit készítette el, de vannak olyan épületek is, amelyeket kizárólag Hajós Alfréd tervezett). Az építkezés gyorsan folyt, és 1912-re már minden lakó birtokba vehette az új bérpalotát. A miskolci Hercz-féle gépgyár emblémája található az öntöttvas oszlopokon, vagy az előtér, és a kapu előtti csatornafedőn.

A pincébe ereszthető elegáns kovácsoltvas kapu Miskolc egyik jelentős épületlakatos műhelyének, a Demeter testvéreknek a műve. Az épület a város első áruháza és abban az időben legnagyobb bérháza volt, 24 üzlethelyiséget és 30 lakást alakítottak ki benne. Az épület szimmetrikus, gazdagon díszített homlokzatán toronypár emelkedett, közte timpanonnal. Az 1960-as évek városképrendezése során az épület hivalkodónak ítélt tornyocskáit lebontották. 2011-ben az épület homlokzatát felújították.

Képbemutatószerkesztés 


Mancs, a híres miskolci mentőkutya szobra a Villanyrendőr közelében, a Mancs téren.

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 9 éve bezárt.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?


Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés 
Születések
  • 1960. március 2. – Kaptay György kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • 1921. március 3. – Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikus, karikaturista
  • 1957. március 3. – Teodoru Borisz a DVTK labdarúgója, edző
  • 1921. március 4. – Barabits Elemér erdőmérnök, növénynemesítő
  • 1880. március 5. – Miskolczy Simon János levéltáros, kutató
  • 1921. március 6. – Horváth Zoltán kohómérnök, egyetemi tanár
  • 1887. március 9. – Árva Pál építészmérnök
  • 1876. március 9. – Palágyi Lajos színész, színházigazgató
  • 1948. március 10. – Fecske Csaba József Attila-díjas költő
  • 1889. március 14. – Henszelmann Aladár röntgen- és fürdőorvos, egyetemi magántanár
  • 1944. március 14. – Máger Ágnes festőművész, Miskolc díszpolgára
  • 1907. március 16. – Tarján Gusztáv bányamérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja
  • 1931. március 17. – Nagy Gy. Margit gobelin- és tűzzománcművész
  • 1914. március 18. – Juhász József költő, író
  • 1821. március 19. – Latkóczy Lajos festőművész
  • 1769. március 21. – Dayka Gábor pap, gimnáziumi tanár, költő
  • 1903. március 21. – Földesi József sebészorvos, kórházigazgató, Miskolc díszpolgára
  • 1904. március 21. – Megay Géza muzeológus, restaurátor
  • 1941. március 23. – Bősze György Déryné- és Aase-díjas színész
  • 1955. március 23. – Izsó István bányamérnök, jogász, bányászattörténész
  • 1921. március 24. – Fehér Tibor Jászai Mari-díjas színész
  • 1812. március 25. – Bató István kereskedő, több miskolci történet és legenda szereplője
  • 1941. március 25. – Péva Ibolya Déryné- és Aase-díjas színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1957. március 26. – Barta Alfonz (Talfi) zenész, billentyűs, az eredeti Edda Művek tagja
  • 1884. március 28. – Burghardt Rezső festőművész, Munkácsy-díjas, érdemes művész
  • 1795. március 28. – Fischmann Ezékiel Mózes Lipsitz rabbi
  • 1857. március 28. – Szendrei János író, történész, régész, az ötkötetes Miskolc-monográfia (1886–1911) szerzője, az MTA levelező tagja
  • 1926. március 30. – Kraitz Gusztáv szobrász, keramikus
  • 1900. március 31. – Szabó Lőrinc Kossuth- és József Attila-díjas költő
  • 1948. március 31. – Váradi Ottó a DVTK labdarúgója


Halálozások
  • 1838. március 1. – Gelei József tanár, író, műfordító, az MTA levelező tagja
  • 2019. március 2. – Koós János táncdalénekes
  • 2000. március 4. – Huszti Vilmos klasszika-filológus, tanár, nyelvtanár
  • 1911. március 12. – Horváth Lajos jogász, politikus, Miskolc díszpolgára
  • 1923. március 13. – Lányi Ernő tanár, karnagy, zeneszerző, zeneiskolai igazgató
  • 1860. március 14. – Apostol Pál református lelkész, egyházkerületi püspök
  • 1896. március 15. – Kun Pál főgimnáziumi tanár
  • 1987. március 17. – Polgár Géza Jászai Mari-díjas színész
  • 2009. március 19. – Pető János grafikus- és festőművész
  • 1984. március 19. – Vargha László néprajzkutató, múzeumigazgató
  • 1969. március 21. – Choma József festőművész
  • 2004. március 21. – Máthé Éva Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1965. március 23. – Imreh Zsigmond festőművész
  • 1996. március 23. – Valkó Márton Kossuth-díjas üzemmérnök, az LKM vezérigazgatója
  • 1875. március 23. – Latkóczy Lajos festőművész
  • 1998. március 27. – Bánó Pál színész
  • 1945. március 27. – Borbély-Maczky Emil politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, főispán
  • 2011. március 27. – Kornis György festőművész
  • 1989. március 29. – Hidvégi Elek színész
  • 1920. március 30. – Kubinyi Géza főispán, országgyűlési képviselő
A lista szerkesztése


Szócikkválogatásszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Cikkértékelésszerkesztés 
Miskolccal kapcsolatos szócikkek
cikkértékelő lapja
Miskolccal kapcsolatos
szócikkek
Fontosság
Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 13 9 0 0 0 22
Színvonalas 4 7 0 0 0 11
Teljes 12 68 6 1 0 87
Jól használható 9 272 12 3 0 296
Bővítendő 2 115 15 3 0 135
Vázlatos 0 8 6 2 0 16
Születő 0 11 6 1 0 18
Besorolt 40 490 45 10 0 585
Besorolatlan 0 1 0 0 121 122
Összesen 40 491 45 10 121 707

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom •  Hiányzó híres emberek •  Sötétkapu (Miskolc) •