A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.
A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcaiBarlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
A Csupros Mária (Mária-oszlop, Immaculata) Miskolcon, a Mindszenti templom előtti Mindszent téren áll. Ez volt Miskolc első köztéri szobra. Egy év múlva állították fel a diósgyőri, hasonló Immaculata-szobrot.
A szobrot 1738-ban állították az akkor még új Mindszenti templom előtt, mindszenti és miskolci polgárok kívánságára, az akkori plébános, Deák Ferenc kezdeményezésére. Mindszent akkor még névleg önálló község volt Miskolc szomszédságában, de már régen összeépült Miskolccal, és minden tekintetben függött a várostól. A szobor felállításának célja a köszönet kifejezése volt Szűz Máriának, aki a hívők hite szerint megóvta a várost a pestistől. „Czélja volt az oszlop emelésének, hogy gyűlhelyül szolgáljon a híveknek, hogy ott a kántor vezetése alatt szombat esténként ájtatosságukat végezvén kérjék az egek urát, hogy Miskolcz város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőre is óvja meg.” Az évszázadok során a szobor állapota megromlott, ezért újrafaragták, és 2001-ben helyezték ki a templom előtti útkereszteződésbe.
A 20. század második felében a tér hivatalos neve Magyar-szovjet barátság tere volt, amit azonban a miskolci köznyelv „Szentháromság-térnek” nevezett, nem kis iróniával utalva arra, hogy a teret három oldalról a Mindszenti templom, az MSZMP és a SZOT székháza fogta közre.
… Miskolc május 11-én tartja ünnepét abból az alkalomból, hogy Ferenc József király 1909-ben ezen a napon adta át a város címeres kiváltságlevelét?
… Miskolc területén az ősember már 70 000 évvel ezelőtt megtelepedett, és kevés olyan település van Európában, amely ilyen távú történelemmel rendelkezik?
… Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
… az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
… a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
… az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 7 éve bezárt.)
… az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
… a VillanyrendőrMiskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
