Ma 2022. december 4., vasárnap, Borbála, Barbara névnapja van.


Miskolc COA.png  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc Panorama 01.jpg

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc COA.png

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Csupros Mária (Mária-oszlop, Immaculata) Miskolcon, a Mindszenti templom előtti Mindszent téren áll. Ez volt Miskolc első köztéri szobra. Egy év múlva állították fel a diósgyőri, hasonló Immaculata-szobrot.

A szobrot 1738-ban állították az akkor még új Mindszenti templom előtt, mindszenti és miskolci polgárok kívánságára, az akkori plébános, Deák Ferenc kezdeményezésére. Mindszent akkor még névleg önálló község volt Miskolc szomszédságában, de már régen összeépült Miskolccal, és minden tekintetben függött a várostól. A szobor felállításának célja a köszönet kifejezése volt Szűz Máriának, aki a hívők hite szerint megóvta a várost a pestistől. „Czélja volt az oszlop emelésének, hogy gyűlhelyül szolgáljon a híveknek, hogy ott a kántor vezetése alatt szombat esténként ájtatosságukat végezvén kérjék az egek urát, hogy Miskolcz város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőre is óvja meg.” Az évszázadok során a szobor állapota megromlott, ezért újrafaragták, és 2001-ben helyezték ki a templom előtti útkereszteződésbe.

A 20. század második felében a tér hivatalos neve Magyar-szovjet barátság tere volt, amit azonban a miskolci köznyelv „Szentháromság-térnek” nevezett, nem kis iróniával utalva arra, hogy a teret három oldalról a Mindszenti templom, az MSZMP és a SZOT székháza fogta közre.

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, s a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 7 éve bezárt.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?


Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés 
Születések
  • 1909. december 1. – Barna Andrásné Dénes Erzsébet zenetanár, minisztériumi osztályvezető
  • 1872. december 1. – Grosschmid Géza ügyvéd, királyi közjegyző, Márai Sándor és Radványi Géza apja
  • 1870. december 1. – Neumann Adolf nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, bankigazgató
  • 1923. december 2. – Nádassy Anna színésznő
  • 1929. december 3. – Tóth Imre Munkácsy-díjas magyar grafikus- és festőművész
  • 1902. december 5. – Pressburger Imre magyar származású angol Oscar-díjas forgatókönyvíró, filmrendező, producer
  • 1898. december 5. – Ruttkay György jogász, festőművész
  • 1754. december 6. – Gelei József tanár, író, műfordító, az MTA levelező tagja
  • 1934. december 6. – Juhász Miklós fotóművész
  • 1938. december 7. – Kovács Ferenc bányamérnök, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora, az MTA tagja, Miskolc díszpolgára
  • 1869. december 9. – Csorba György tanár, feltaláló
  • 1851. december 9. – Kubinyi Géza főispán, országgyűlési képviselő
  • 1949. december 10. – Veréb György a DVTK labdarúgója, kapusedző, Miskolc díszpolgára
  • 1916. december 13. – Gáspár Gyula matematikus, egyetemi tanár
  • 1834. december 15. – Csáthy Szabó István gyógyszerész, üzletember
  • 1941. december 16. – Bozsik István grafikusművész
  • 1887. december 18. – Marjalaki Kiss Lajos régész, helytörténész, tanár
  • 1995. december 19. – Kékesi Márton alpesisíző olimpikon
  • 1871. december 21. – Austerlitz Sámuel főrabbi
  • 1946. december 21. – Demjén Ferenc „Rózsi” Kossuth-díjas énekes, dalszövegíró és basszusgitáros, Miskolc díszpolgára
  • 1949. december 21. – Fügedi Márta néprajzkutató, muzeológus, tanszékvezető
  • 1863. december 21. – Váncza Emma fényképész
  • 1951. december 22. – Oláh Ferenc a DVTK olimpiai válogatott labdarúgója, edző
  • 1866. december 22. – Tüdős István református lelkész, tanár, egyházkerületi püspök
  • 1793. december 23. – Déryné Széppataki Róza színésznő, opera-énekesnő
  • 1889. december 23. – Kmetty János Kossuth-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész, főiskolai tanár
  • 1929. december 24. – Mazsaroff Miklós Munkácsy-díjas festőművész
  • 1957. december 25. – Gúr Nándor politikus, országgyűlési képviselő
  • 1844. december 25. – Soltész Nagy Kálmán királyi tanácsos, országgyűlési képviselő, Miskolc polgármestere
  • 1883. december 29. – Lossonczy István katonatiszt, politikus, főispán, miniszter


Halálozások
  • 1918. december 1. – Kaffka Margit író, költő
  • 2019. december 2. – Bónis Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár
  • 2000. december 3. – Zambó János bányamérnök, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora, az MTA tagja, Miskolc díszpolgára
  • 1905. december 6. – Soltész Nagy Kálmán királyi tanácsos, országgyűlési képviselő, Miskolc polgármestere
  • 1948. december 9. – Halász-Hradil Elemér festőművész
  • 2004. december 11. – Seres János festőművész
  • 1972. december 12. – Kondor Béla kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas festőművész, grafikus
  • 1943. december 15. – Váncza Emma fényképész
  • 1874. december 16. – Fischmann Ezékiel Mózes Lipsitz rabbi
  • 1930. december 17. – Adler Simon gyógypedagógus
  • 1974. december 19. – Sályi István Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora
  • 1950. december 20. – Mikszáth Kálmán jogász, politikus, Miskolc főispánja
  • 2011. december 21. – Sallós Gábor Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1969. december 25. – Diószeghy Dániel kohómérnök, egyetemi tanár
  • 2015. december 26. – Bősze György Déryné- és Aase-díjas színész
  • 1914. december 27. – Herman Ottó természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész, Miskolc posztumusz díszpolgára
  • 2009. december 28. – Mura Péter Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész
  • 1886. december 31. – Szűcs Miklós jogász, publicista
A lista szerkesztése


Szócikkválogatásszerkesztés 

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Cikkértékelésszerkesztés 
Crystal 128 kword.png HUN Miskolc Címer.svg Miskolccal kapcsolatos szócikkek
cikkértékelő lapja
Crystal Clear app kchart.png Crystal Clear app korganizer.png
Miskolccal kapcsolatos
szócikkek
Fontosság
Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 13 9 0 0 0 22
Színvonalas 4 7 0 0 0 11
Teljes 12 66 6 1 0 85
Jól használható 9 254 9 3 0 275
Bővítendő 2 112 14 3 0 131
Vázlatos 0 8 5 2 0 15
Születő 0 12 6 1 0 19
Besorolt 40 468 40 10 0 558
Besorolatlan 0 1 0 0 118 119
Összesen 40 469 40 10 118 677

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom •  Hiányzó híres emberek •  Sötétkapu (Miskolc) •