Főmenü megnyitása

Ma 2018. december 10., hétfő, Judit névnapja van.


Miskolc COA.png  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc Panorama 01.jpg

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc COA.png

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Kossuth Lajos utca egyike Miskolc legrégebbi utcáinak, hangulatos megjelenését és nyomvonalát máig őrzi. Korábban Német és Czikó utca néven is szerepelt, előbbi az ide települt német iparosokról, utóbbi az itt élő Czikó családról kapta a nevét. Mai elnevezését a 19. század végén, Kossuth Lajos halála után kapta. A Széchenyi utcáról indul északi irányban, vége a Palóczy utca/Deák tér vonalán található. Az utca déli végénél 1996-ban állították fel a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából Varga Éva szobrászművész millecentenáriumi emlékművét.

Az utca megnyitásakor még csak a Pecén túli, északi szakasz volt beépülve, a Piac (ma Széchenyi) utca felőli részre csak később építkeztek. Az utca kezdettől a 18. század végéig a városon, északi irányban átvezető főútvonal volt. A Mindszent felől érkezők a Papszeren és a Püspök (ma Rákóczi) utcán át érték el a Szinvát és a Piac (Derékpiac) utcát, majd a Czikó utcán, a Pece-patak hídján át folytatták az utat a mai Palóczy utcára, és innen mentek tovább Szentpéter irányába. A Kossuth utcai építkezéseket, főleg a keleti oldalon befolyásolta a Pece-patak folyása, mert a patakra néző telekvégeken olyan építményeket kellett emelni, amelyek megvédték a házakat a Pece gyakori áradásaival szemben.

Az utca jellegzetes házai között megemlíthető az utcát nyitó Pannónia szálló és az utcát záró Belvárosi református templom, amit a miskolci köznyelv csak „Kakas-templom”-ként emleget, a régi lakóépületek közül – többek között – a Gyika-ház, a Mukulovszki–Silbiger-ház, a Pompéry-ház, a Hesz–Orczy-ház és a Czinczifa–Főzy-ház.

Képbemutatószerkesztés 

Avasi Varoshaz terrol(1).jpg
Az avasi kilátó a Szent István térről

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, s a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos, az utóbbi pár évben tulajdonjogi viták miatt nem működik.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?

Szócikkekszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Deák tér (Miskolc) (v) • Egyetemi könyvtár (v) • Selmeci Műemlékkönyvtár (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v)  • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Kolera-temető (Miskolc) (v)  • Mályi téglagyár (v) • Miskolci cementgyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom

További portálok
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia