Ma 2023. szeptember 22., péntek, Móric névnapja van.


  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Belvárosi református templom, vagy népszerű nevén Kakas-templom Miskolcon, a Kossuth Lajos utca 17. szám alatt található. Késő barokk, klasszicista stílusú, tornya historizáló. A templom keleti főhomlokzata erősen tagozott, geometrikus formákat mutat. Jellegzetessége a több magasságban megjelenő obeliszkdíszítés.

Mivel a Tetemváron 1728-ban, fából épült református templom (a mai Deszkatemplom elődje) a század végére erősen leromlott állapotba került, a környék hívői 1783-ban kérvényezték a helytartótanácsnál egy új templom felépítését. Az engedélyt megkapták, és az építkezést 1786-ban elkezdték. A munkálatok azonban több mint húsz évig tartottak, így a felszentelésére csak 1808. november 19-én kerülhetett sor. A templom építőmestere Rábel Károly volt, de közreműködött még Klier Vencel és Kun János is, valamint Adami János kőfaragó. Ekkor a templomnak még nem volt tornya, orgonáját 1821-ben állították a helyére.

Az 1843-as kiterjedt miskolci tűzvészben a templom is megrongálódott, a tetőzet és az orgona gyakorlatilag megsemmisült. A tűz utáni rendbehozatalkor vetődött fel a torony megépítésének gondolata, és pénzgyűjtést indítottak ennek érdekében. Az építéssel 1864-re készültek el, a torony magassága 70 méter lett, a legmagasabb az egyházkerületben. A torony és a toronysisak terveit Wieser Ferenc készítette, a toronyra a kakas szeptember 17-én került fel. 1901-ben új orgona került a templomba: Angster József kétmanuálos, tizenkilenc regiszteres alkotása.

Képbemutatószerkesztés 


A Miskolci Akadémiai Bizottság épülete az Erzsébet téren.

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 8 éve bezárt.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?


Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés 
Születések
  • 1963. szeptember 1. – Kropkó Péter triatlonista
  • 1827. szeptember 4. – Kun Pál főgimnáziumi tanár
  • 1916. szeptember 5. – Naményi Géza újságíró, elektromérnök, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője
  • 1887. szeptember 6. – Borbély-Maczky Emil politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, főispán
  • 1920. szeptember 7. – Adorján Imre orvos, arborétum alapító
  • 1870. szeptember 8. – Balogh Bertalan szakíró, a miskolci művészeti élet szervezője
  • 1918. szeptember 10. – Somló Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1933. szeptember 10. – Szigeti Oszkár a DVTK válogatott labdarúgója
  • 1952. szeptember 10. – Tatár György a DVTK válogatott labdarúgója
  • 1980. szeptember 10. – Varga Judit jogász, politikus, igazságügyi miniszter
  • 1933. szeptember 12. – Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész
  • 1970. szeptember 13. – Vitelki Zoltán a DVTK labdarúgója, edző
  • 1956. szeptember 18. – Kovács László Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes és kiváló művész
  • 1924. szeptember 18. – Máthé Éva Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1880. szeptember 19. – Leszih Andor muzeológus, numizmatikus
  • 1855. szeptember 20. – Aranyi Lipót újságíró, lapszerkesztő
  • 1960. szeptember 20. – Jávori István általános iskolai tanár, író, wikipédista
  • 1976. szeptember 21. – Kamarás Máté színész, musical- és rockénekes
  • 1900. szeptember 22. – Gyulay Zoltán bányamérnök, egyetemi tanár
  • 1956. szeptember 24. – Csonka Zsuzsanna operaénekes, színésznő
  • 1900. szeptember 26. – Imreh Zsigmond festőművész
  • 1949. szeptember 27. – Varga Éva szobrászművész
  • 1965. szeptember 28. – Hajtós Bertalan olimpiai- és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok cselgáncsozó
  • 1927. szeptember 30. – Velkey László orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, Miskolc díszpolgára


Halálozások
A lista szerkesztése


Szócikkválogatásszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Cikkértékelésszerkesztés 
Miskolccal kapcsolatos szócikkek
cikkértékelő lapja
Miskolccal kapcsolatos
szócikkek
Fontosság
Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 13 9 0 0 0 22
Színvonalas 4 7 0 0 0 11
Teljes 12 68 6 1 0 87
Jól használható 9 272 10 3 0 294
Bővítendő 2 115 15 3 0 135
Vázlatos 0 8 6 2 0 16
Születő 0 11 6 1 0 18
Besorolt 40 490 43 10 0 583
Besorolatlan 0 1 0 0 121 122
Összesen 40 491 43 10 121 705

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom •  Hiányzó híres emberek •  Sötétkapu (Miskolc) •