A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.
A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcaiBarlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
Az építtető Weidlich Pál kereskedő 1881-ben került Miskolcra, és az 1920-as, 1930-as években már a város legtöbb adót fizető polgára volt. Az épületet két középkori telken húzatta fel, ahol azelőtt egyemeletes házak álltak (az egyik egy neobarokk épület volt). Tervezője Hajós Alfréd építész stúdiója, a Hajós és Villányi cég (amely ezen kívül Miskolcon még három épület terveit készítette el, de vannak olyan épületek is, amelyeket kizárólag Hajós Alfréd tervezett). Az építkezés gyorsan folyt, és 1912-re már minden lakó birtokba vehette az új bérpalotát. A miskolci Hercz-féle gépgyár emblémája található az öntöttvas oszlopokon, vagy az előtér és a kapu előtti csatornafedőn.
A pincébe ereszthető elegáns kovácsoltvas kapu Miskolc egyik jelentős épületlakatos műhelyének, a Demeter testvéreknek a műve. Az épület a város első áruháza és abban az időben legnagyobb bérháza volt, 24 üzlethelyiséget és 30 lakást alakítottak ki benne. Az épület szimmetrikus, gazdagon díszített homlokzatán eredetileg toronypár emelkedett, közte timpanonnal. Az 1960-as évek városképrendezése során az épület hivalkodónak ítélt tornyocskáit lebontották. 2011-ben az épület homlokzatát felújították.
… Miskolc május 11-én tartja ünnepét abból az alkalomból, hogy Ferenc József király 1909-ben ezen a napon adta át a város címeres kiváltságlevelét?
… Miskolc területén az ősember már 70 000 évvel ezelőtt megtelepedett, és kevés olyan település van Európában, amely ilyen távú történelemmel rendelkezik?
… Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
… az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
… a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
… az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 8 éve bezárt.)
… az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
… a VillanyrendőrMiskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
