Főmenü megnyitása

Népkerti Vigadó

art deco étterem Miskolcon

A Népkerti Vigadó a miskolci Népkertben álló, eredetileg Adler Károly által tervezett, majd Hajós Alfréd tervei alapján jelentősen átépített étterem.

Népkerti Vigadó
Vigadó 2.jpg
Település Miskolc
Elhelyezkedése
Népkerti Vigadó (Miskolc)
Népkerti Vigadó
Népkerti Vigadó
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 45″, k. h. 20° 47′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 45″, k. h. 20° 47′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Népkerti Vigadó témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Népkert és a Lövölde kert a 19. század második felében egymás szomszédságában elhelyezkedő park volt (amelyek összeolvadtak), s volt idő, amikor mindkettőben működött vigadó. A lövölde-épület 1885 és 1888 között épült fel, és 1896-ban Mayer József, a Polgáregylet vendéglőse bérelte. A Szabadság című lapban tette közzé „érdekesség és újítás”-ként, hogy a megrendezendő hangversenyek alkalmából sörfelszolgálás is lesz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vendégek zenét hallgatni és táncolni jártak a kertbe, az alkoholfogyasztás nem tartozott hozzá a szórakozáshoz. 1896-ban merült fel egy korszerű szórakozóhely építésének a gondolata, az 1898-as helyi sajtóban meg is írták, hogy a „Népkertben régóta érezzük hiányát az alkalmatos és díszes tánczteremnek; érezzük – annyival is inkább, mert néhány év óta minden minden tavaszi és nyári mulatság itt folyik le”. Soltész Nagy Kálmán polgármester bizottságot hívott össze az ügyben, s megállapodtak az építendő ház feladatáról, méreteiről, még arról is, hogy „szilárd anyagból, nevezetesen téglából fog épülni, tehát nem afféle swaizi faház lesz”. A terveket Adler Károly készítette el 1898-ban. Ezt követően a történések lelassultak, aminek az egyik oka talán az is lehetett, hogy készült egy másik építészeti terv is, Görgey László és Siess Viktor alkotása. A fő gondot azonban az épület elhelyezése okozta. A Népkert sétányrendszerét nem akarták megbontani, ezért a város megvásárolt egy 1400 négyszögöles területet a Lövölde kert mellett, és ezután az épület 1902 és 1903 között már megépülhetett. 1903. április 24-én adták át, első hivatalos rendezvénye június 7-én volt.

A városi közvélemény nem fogadta örömmel az új Vigadót, az előző könnyed épület helyett egy tekintélyes téglaépület került a Népkertbe. Először még bérlőt is nehezen találtak, végül Bokross Károly kezébe került (akkoriban ő bérelte a Korona Szállót is), s az ő munkássága nyomán terjedt el a Népkerti Vigadó elnevezés. A vendéglőt már reggel 5 órakor kinyitotta, a zenét Radics Lajos cigányzenekara szolgáltatta. 1910-ben Böczögő József vette át a Vigadót, aki a Koronában is váltotta Bokrosst, és fellendítette a Vigadó forgalmát. Az előtte lévő térség volt a helyszíne a vasárnap déli katonazenekari hangversenyeknek, a Népkert sétányait ívlámpák világították meg. A „nagy hodály”-ként jellemzett éttermet nem lehetett sokáig gazdaságosan üzemeltetni, ezért felvetődött az épületnek a népkerti sporttelephez kapcsolása, a Miskolci Sport Egyesület csarnokává, a szomszédos korcsolya- és teniszpályák kiszolgáló épületévé alakítása (a Korcsolyázó egyletnek ezer tagja volt, a teniszpályák száma tizenkettő volt). Az épület átépítési terveit Hajós Alfréd készítette el 1926-ban, emeletráépítést hajtottak végre, torna- és vívócsarnokot alakítottak ki benne, amit a Miskolci Atletikai Kör használt. Az új funkcióval bíró épületet 1927-ben nyitották meg, s lényegében ekkor nyerte el az épület mai külső megjelenését. A sporton kívül megmaradt vendéglátással kapcsolatos funkciója, „pompásan és kényelmesen átalakított új vendéglőt nyitottak teraszokkal, s rossz idő esetén a belső termek is használhatók”. A neve ekkor „Sport vendéglő” lett.

A 20. század második felében a Vigadónak sokáig nem volt irodalma, az 1960-as–1970-es években kerthelyiségében táncestes szórakozóhelyként működött. 1985-ös hír szerint már nem működött, állaga folyamatosan romlott, egy írás művelődési jellegű (kamaraszínház, mozi) hasznosítását vetette fel. 1995-től kezdődően, Puskás Péter tervei szerint felújították, a belső terek díszítése és berendezése Fata György munkája volt. A Népkerti Vigadót 1997. január 30-án avatták fel újra. A szorosan vett vendéglátással kapcsolatos funkciókon kívül különböző rendezvények, fogadások, programok színhelye is. Négy különböző befogadóképességű terme (biedermeier terem, galéria, toronyszoba, söröző) és 180 fős kerthelyisége van.

2017 januárjában Barkóczi István, a FUX kábelgyár és a City Hotel Miskolc tulajdonosa vette meg a Vigadó épületét, és kezdett átfogó felújításba.

ForrásokSzerkesztés