Wikipédia

Hajós Alfréd

magyar úszó és építész

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.)[1] magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Hajós Alfréd
Hajós Alfréd1.jpg
Született Guttmann Arnold
1878. február 1.
Budapest
Elhunyt 1955. november 12. (77 évesen)
Budapest
Beceneve Magyar delfin
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Blockner Vilma
SzüleiGuttmann Jakab és
Löwy Rozália
Foglalkozása építészmérnök
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései Ybl Miklós-díj (2010)
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Úszópályafutása
Versenyszám gyors
KlubMagyar Úszó Egyesület (1894–1896)
Labdarúgó-pályafutása
KlubBudapesti TC (1898–1904)
edzőként Szövetségi kapitány Magyarország (1906)
Labdarúgó-játékvezetői pályafutása
Hazai szereplés NB I. (1897–1907)
Építészi pályafutása
Jelentős épületei Aranybika szálló
Nemzeti Sportuszoda
Millenáris Sportpálya
Weidlich-palota
Díjai Ybl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Hajos.jpg
Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
arany
1896, Athén
100 m gyors
arany
1896, Athén
1200 m gyors
Művészeti versenyek
Olimpiai játékok
ezüst
1924, Párizs
építészet

ÉleteSzerkesztés

Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. 1899 októberében egyéves, önkéntes, tiszthelyettes képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez.[2] Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.

1908. április 30-án Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.[3] Halálát specifikus tüdőbaj okozta.

SportolókéntSzerkesztés

Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.

ÚszókéntSzerkesztés

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben[4][5] megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.

LabdarúgókéntSzerkesztés

KlubcsapatbanSzerkesztés

Sportolóként úszott, atletizált (1896–1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

A válogatottbanSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Labdarúgó-játékvezetőkéntSzerkesztés

Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, 1897-től szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. május 17. Margitszigeti Sportpálya, Budapest, első NB I-es mérkőzése Postás SE–MTK 13– 0 Zárt kapus
1908. február 16. Millenáris Sportpálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Ferencvárosi TC–MAC 4 – 2 Zárt kapus

A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 1 (1907. április 7.–1907. április 7.) találkozóval tartják nyilván.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1907. április 7. Millenáris Sportpálya, Budapest 11. válogatott mérkőzés Magyarország–Csehország 5 – 2 1000

SportvezetőkéntSzerkesztés

 
Hajós Alfréd emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Báthori utca 5. szám alatt

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, kettő mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 1 döntetlen.

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Főbb építészeti munkáiSzerkesztés

 
Az Aranybika Szálloda télen

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

Sikerei, díjaiSzerkesztés

 
Hajós Alfréd síremléke Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: B-18-11.

1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Abban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.

1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki (ezüstérmet csak Hajós kapott, mivel a pályázatról Lauber aláírása hiányzott, aki végül csak emlékéremben részesült). A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában áll fejszobra.

  • Építész Aranydiploma
  • Sztahanovista oklevél
  • Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)
  • A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[6]

ÍrásaiSzerkesztés

StatisztikaSzerkesztés

Mérkőzései a labdarúgó-válogatottbanSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1901. április 13. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   1 – 6   Surrey Wanderers barátságos -
1. 1902. október 12. Bécs, WAC-pálya Ausztria   5 – 0   Magyarország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés 0 gól

Mérkőzései szövetségi kapitánykéntSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1906. október 7. Prága, Slavia-stadion Csehország   4 – 4   Magyarország barátságos -
2. 1906. november 4. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország   3 – 1   Ausztria barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 700/1955. folyószáma alatt.
  2. ↑ "BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ. A 6-os vártüzérezred 1899-ben szolgált egyévi önkéntesei 32 éves bajtársi találkozót rendeztek. Az akkor szolgált 28 önkéntes közül 11 a világháborúban elesett. Megjelent a találkozón 16 volt önkéntes, köztük: dr. Alföldy Lajos kúriai biró, Fejér Lajos, Hajós Alfréd, Ritter Mór és Grósz Alfréd építészmérnökök; Lenkey Géza tüzérezredes, Vas Leó és Endrényi Ferenc. A bajtársi összejövetelen melegen ünnepelték Hann Henrik O.T.I. főtanácsost, az önkéntesiskola 32 év előtti kiképzőtisztjét." – Forrás: Magyar Országos Levéltár 'K' szekció; Magyar Országos Tudósító, 1931. június 22. Tizenkettedik kiadás, 12 óra 40 perc; Hírek rovat.
  3. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 473/1908. folyószáma alatt.
  4. ↑ 1896. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
  5. ↑ Hajós Alfréd, a magyar delfin. Múlt-Kor, 2012. április 11.
  6. ↑ Úszás: Egerszegi és Darnyi a Hírességek Csarnokában, 2013. november 12. (Hozzáférés: 2013. november 12.)

ForrásokSzerkesztés

  • Személyes adatok
  • Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8  
  • Mújdricza Péter: Hajós Alfréd. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 359-360. o. ISBN 963-85433-5-3
  • (1984) „újságcikk”. Játékvezető 1984. XXV. évfolyam 3. szám.  
  • (1993) „újságcikk”. Labdarúgás 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám.  
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
  • Hajós Alfréd játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
  • Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018  
  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajós_Alfréd&oldid=22719381”