Hajós Alfréd
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.)[1][2] magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.
Hajós Alfréd | |
![]() | |
Született |
Guttmann Arnold 1878. február 1. Budapest |
Elhunyt |
1955. november 12. (77 évesen) Budapest |
Beceneve | Magyar delfin |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Blockner Vilma |
Szülei | Guttmann Jakab és Löwy Rozália |
Foglalkozása | építészmérnök |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (2010) |
Halál oka | tüdőbetegség |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
Úszópályafutása | |
Versenyszám | gyors |
Klub | Magyar Úszó Egyesület (1894–1896) |
Labdarúgó-pályafutása | |
Klub | Budapesti TC (1898–1904) |
edzőként | Szövetségi kapitány Magyarország (1906) |
Labdarúgó-játékvezetői pályafutása | |
Hazai szereplés | NB I. (1897–1907) |
Építészi pályafutása | |
Jelentős épületei |
Aranybika szálló Nemzeti Sportuszoda Millenáris Sportpálya Weidlich-palota |
Díjai | Ybl Miklós-díj |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||
![]() | |||||||||||||||||||||||||
|
ÉleteSzerkesztés
Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. 1899 októberében egyéves, önkéntes, tiszthelyettes képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez.[3] Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.
1908. április 30-án Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.[4]
Hajós Alfréd sportsikereinek köszönhetően a zsidótörvények hatálya alól kezdetben mentességet élvezett. A nyilasuralom idején viszont már bujkálnia kellett. Mégsem elsősorban magán, hanem a többi zsidó származású sportolón próbált segíteni. Vitéz Halassy Olivér vízilabdázó és úszó olimpiai bajnok – aki házában több zsidó sportolót bújtatott – segített neki ebben.[5]
Halálát specifikus tüdőbaj okozta 1955-ben.
SportolókéntSzerkesztés
Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.
ÚszókéntSzerkesztés
A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben[6][7] megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Sikereit a magyar tempónak nevezett úszóstílusnak köszönhette, ami gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszó stílussal.[8]1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.
LabdarúgókéntSzerkesztés
KlubcsapatbanSzerkesztés
Sportolóként úszott, atletizált (1896–1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.
A válogatottbanSzerkesztés
Labdarúgó-játékvezetőkéntSzerkesztés
Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, 1897-től szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1903. május 17. | Margitszigeti Sportpálya, Budapest, | első NB I-es mérkőzése | Postás SE–MTK | 13– 0 | Zárt kapus |
1908. február 16. | Millenáris Sportpálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Ferencvárosi TC–MAC | 4 – 2 | Zárt kapus |
A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 1 (1907. április 7.–1907. április 7.) találkozóval tartják nyilván.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1907. április 7. | Millenáris Sportpálya, Budapest | 11. válogatott mérkőzés | Magyarország–Csehország | 5 – 2 | 1000 |
SportvezetőkéntSzerkesztés
Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, három mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 2 döntetlen.[9]
A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
Főbb építészeti munkáiSzerkesztés
Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.
- Bencés gimnázium, ma Jurisich Miklós Gimnázium (Kőszeg, 1907-1908)
- Dozzi József Szalámigyár Rt. gyárépülete, 1155 Budapest, Dembinsky (ma Wysocki) u. 1. (1908-1910)[10]
- Református Egyház Zsinati Központja (Budapest, 1909)
- Vakok Intézete (Kolozsvár, 1909–1914)
- Vakok Intézete, ma Nagy Lajos Gimnázium (Szombathely, 1910)
- Budapest, Gerlóczy utca 7. (1910–1911)
- Római katolikus gimnázium (Lőcse, 1910–1911)
- Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének Székháza – Budapest, Alkotmány u. 29. (Budapest, 1911)
- Weidlich-palota (Miskolc, Belváros, 1911)
- Magyar Általános Hitelbank fiókintézete (Szabadka, 1911)
- Hitelintézeti palota (Miskolc, Belváros, 1913)
- Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székháza (Budapest, 1912)
- Aranybika Szálló (Debrecen, 1915)
- UTE Stadion (Újpest, Megyeri út, 1922)
- Népkerti Vigadó (Miskolc, Csabai kapu, átépítés, 1926)
- Népkerti sporttelep (Miskolc, 1926)
- Millenáris Sportpálya (Budapest, 1928)
- Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, Ligetfürdő, 1930; 2009-ben lebontották)
- Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget, 1930)
- Győri Versenyuszoda (Győr, 1931)
- Balassagyarmati strandfürdő (1934–35): a város nyugati szélén, a vágóhíddal szemben létesült, a kivitelező Magos (Munk) Dezső volt. Egykor országos versenyeket is rendeztek itt. A hajdani öltözők és egyéb építmények deszkáit a második világháború után a lakosság széthordta és eltüzelte. Helyükön ma egyszerűbb kabinsor áll. A strandfürdő néhány évtizedes szünet után, felújítást követően néhány éve ismét működik.
- Budapest, Kresz Géza utca 51., bérház (1941-42)
- Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő (1946)
- Szegedi Gyógypedagógiai Intézet
- Lőcsey Gimnázium (Debrecen)
- Pápai sporttelep
- Szegedi sporttelep
- Kaposvári sporttelep
- Felsőbb leányiskola (Pozsony)
- PSC Sporttelep (Pécs)
Sikerei, díjaiSzerkesztés
1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Abban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.
1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.
Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki (ezüstérmet csak Hajós kapott, mivel a pályázatról Lauber aláírása hiányzott, aki végül csak emlékéremben részesült). A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában áll fejszobra.
- Építész Aranydiploma
- Sztahanovista oklevél
- Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)
- A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[11]
ÍrásaiSzerkesztés
- Így lettem olimpiai bajnok; ill. Újvári Dezsőné; Sport, Bp., 1956
StatisztikaSzerkesztés
Mérkőzései a labdarúgó-válogatottbanSzerkesztés
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1901. április 13. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 1 – 6 | Surrey Wanderers | barátságos | - | ||
1. | 1902. október 12. | Bécs, WAC-pálya | Ausztria | 5 – 0 | Magyarország | barátságos | - | |
Összesen | 1 | mérkőzés | 0 | gól |
Mérkőzései szövetségi kapitánykéntSzerkesztés
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1. | 1906. április 1. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 1 – 1 | Csehország | barátságos | - | |
2. | 1906. október 7. | Prága, Slavia-stadion | Csehország | 4 – 4 | Magyarország | barátságos | - | |
3. | 1906. november 4. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 3 – 1 | Ausztria | barátságos | - | |
Összesen | - | mérkőzés | - | gól |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 700/1955. folyószáma alatt.
- ↑ Pesti zsidó hitközség anyakönyve. (Hozzáférés: 2022. február 6.)
- ↑ "BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ. A 6-os vártüzérezred 1899-ben szolgált egyévi önkéntesei 32 éves bajtársi találkozót rendeztek. Az akkor szolgált 28 önkéntes közül 11 a világháborúban elesett. Megjelent a találkozón 16 volt önkéntes, köztük: dr. Alföldy Lajos kúriai biró, Fejér Lajos, Hajós Alfréd, Ritter Mór és Grósz Alfréd építészmérnökök; Lenkey Géza tüzérezredes, Vas Leó és Endrényi Ferenc. A bajtársi összejövetelen melegen ünnepelték Hann Henrik O.T.I. főtanácsost, az önkéntesiskola 32 év előtti kiképzőtisztjét." – Forrás: Magyar Országos Levéltár 'K' szekció; Magyar Országos Tudósító, 1931. június 22. Tizenkettedik kiadás, 12 óra 40 perc; Hírek rovat.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 473/1908. folyószáma alatt.
- ↑ Hajós Alfréd - Zsidó Kiválóságok Háza
- ↑ 1896. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
- ↑ Hajós Alfréd, a magyar delfin. Múlt-Kor, 2012. április 11.
- ↑ Pecsők, László: Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2021. április 11. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
- ↑ Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl | Budapest Főváros Levéltára. bparchiv.hu. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
- ↑ http://rakospalotaanno.hu/2019/02/08/a-dozzi-szalamigyar/
- ↑ Úszás: Egerszegi és Darnyi a Hírességek Csarnokában, 2013. november 12. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
ForrásokSzerkesztés
- Hajós Alfréd profilja az Olympic Channel oldalán
- Hajós Alfréd profilja az Olympedia oldalán
- Személyes adatok
- Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
- Mújdricza Péter: Hajós Alfréd. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 359-360. o. ISBN 963-85433-5-3
- (1984) „újságcikk”. Játékvezető 1984. XXV. évfolyam 3. szám.
- (1993) „újságcikk”. Labdarúgás 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám.
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
- Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
- Hajós Alfréd játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Hajós Alfréd profilja az Olympedia oldalán
- Hajós Alfréd profilja az Olympic Channel oldalán
További információkSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon
- Sportmúzeum
- Hajós Alfréd Társaság
- Rubicon Történelmi Magazin
- Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok Országos Zsidó Egyetem
- Kiss Csongor: Hajós Alfréd. In: Nemzeti évfordulóink 2005. Bp.: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2004
- Guttmann Arnold alias Hajós Alfréd
- Hajós Alfréd. World Referee. (Hozzáférés: 2012. március 24.)
- Hajós Alfréd. footballzz.com. (Hozzáférés: 2012. március 24.)
- Hajós Alfréd. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2012. március 24.)
- Hajós Alfréd. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. március 24.)
- Hajós Alfréd és szabadkai palotája a Kisvárosi történetek oldalán
- Adatok
- Hajós Alfréd, a polihisztor; szerk. Szabó Lajos, Szőts Gábor; Magyar Sporttudományi Társaság, Bp., 2016 (Magyar sporttudományi füzetek)
- Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok Újkor.hu
- Hajós Alfréd az olimpián túl