Főmenü megnyitása

Földessy János

ügyvéd, újságíró, nemzeti labdarúgó-játékvezető, sporttisztségviselő, szövetségi kapitány

Földessy János dr. (Budapest, 1888. május 8. – Budapest, 1965. május 16.) ügyvéd, újságíró, nemzeti labdarúgó-játékvezető, sporttisztségviselő, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Földessy János
Személyes adatok
Születési dátum 1888. május 8.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1965. május 16. (77 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Edzőség
IdőszakKlub
19281929Magyar 1919-1946 Magyarország

ÉletpályájaSzerkesztés

Budapesten végzett jogot, utána ügyvédi irodát nyitott s mint jogász működött. Újságíró, a Pesti Napló sportrovatvezetője, aki szakmája mellett aktívan vett részt a sportéletben. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC)-ban sportolt és később a vezetőség tagja is lett. 1909-től a labdarúgás hű krónikása. Ő szerkesztette az első Magyar football évkönyvet. Mint sportújságíró dolgozott a Sporthírlap, a Magyarország és a Labdarúgás munkatársaként.

Játékvezetésből Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, majd 1923-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1908–1914 között a futballbíráskodás harmadik generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1923-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 4.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1923. október 14. Hungária krt. Stadion, Budapest első NB I-es mérkőzése Törekvés SEÚjpesti Törekvés SE 1 – 2 3500
1923. november 21. Hungária krt. Stadion, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Törekvés SE–Kispesti AC 4 – 0 2500

1910-ben a Sporthírlap szorgalmazta az önálló bírótestület megalakítását, Oprée RezsőHerczog Ede, ifj. Földessy János, Speidl Zoltán és Vida Henrik kidolgozta a testület alapszabály tervezetét és a kötendő kartell pontjait, de a testület megalakítását féltékenységből (nem tudnának beleszólni a bíróküldésbe) ismét elódázták.

Az MLSZ alelnöke (BEAC) közkívánatra 1928–1929 között 6 találkozó erejéig (6 mérkőzés: 3 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség) tudta vállalni a kapitányságot, de teljhatalmat kért és kapott mind az egyesületekkel (műsor), mind a játékosokkal szemben. Tóth Istvánt választotta állandó edzőéjül. Teljhatalmával (állandó előkészületek, csapat túráról történő visszarendelésekkel) kivívta az elégedetlen profi-vezérek haragját, akik összefogva sportsajtóval, félreállították.

ÍrásaiSzerkesztés

  • A magyar futball és az MLSz, 1897-1926 - 1926. Budapest,
  • Dr. Földessy János – Barna Béla – Dr. Ábrai Zsigmond: A labdarúgó játék szabályai – 1946. A Magyar Labdarúgó Játékvezetők testületének hivatalos szabálykönyve
  • A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Budapest, Sport lap- és könyvkiadó
  • Olimpiai kis lexikon

StatisztikaSzerkesztés

Mérkőzései szövetségi kapitánykéntSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1928. november 1. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   3 – 1   Svájc Európa-kupa -
2. 1929. február 24. Párizs Franciaország   3 – 0   Magyarország barátságos -
3. 1929. április 14. Bern Svájc   4 – 5   Magyarország Európa-kupa -
4. 1929. május 5. Bécs, Hohe Warte Ausztria   2 – 2   Magyarország barátságos -
5. 1929. szeptember 8. Prága Csehszlovákia   1 – 1   Magyarország Európa-kupa -
6. 1929. október 6. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország   2 – 1   Ausztria barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)