Csehszlovák labdarúgó-válogatott
A csehszlovák labdarúgó-válogatott Csehszlovákia nemzeti csapata volt 1920 és 1993 között, amelyet a Csehszlovák labdarúgó-szövetség (csehül: Československý fotbalový svaz, szlovákul: Československé národné futbalové mužstvo) irányított. Története során nyolc világbajnokságon és három Európa-bajnokságon vett részt. Az 1934-es és az 1962-es világbajnokságon bejutottak a döntőbe, de mindkétszer vereséget szenvedtek, míg az 1976-os Európa-bajnokságot megnyerték. Az olimpiai játékokon 1964-ben ezüst, 1980-ban aranyérmet szereztek.
Csehszlovákia szétválása idején 1992-ben elkezdődtek az 1994-es világbajnokság selejtezői, melyen még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be. Napjainkban a csehszlovák labdarúgó-válogatott egyetlen jogutódja a cseh labdarúgó-válogatott. Szlovákiát a szlovák labdarúgó-válogatott képviseli a nemzetközi mezőnyben.
A válogatott története
szerkesztésCseh Királyság
szerkesztésAz I. világháború előtt a mai Csehország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1903 és 1908 közt a Cseh Királyság és Morvaország csapata hét nemzetközi mérkőzést játszott, hetet Magyarország és egyet Anglia ellen. 1903. április 5-én, első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak Magyarországtól Budapesten.
A két háború között
szerkesztésAz I. világháború után a független Csehszlovákia válogatottja részt vett az antwerpeni 1920. évi nyári olimpiai játékokon. A nyitómérkőzésükön Jugoszláviát verték 7–0-ra, ezt követően pedig Norvégiát búcsúztatták 4–0-al. Az elődöntőben Franciaországot győzték le 4–1-re és bejutottak a döntőbe, ahol Belgiummal találkoztak. A csehszlovák csapat gyorsan hátrányba került, majd a félidő előtt 6 perccel egy durvaság miatti kiállítás megpecsételte sorsukat. 2–0-s belga vezetésnél a negyvenedik percben levonultak a játéktérről, ezzel tiltakozva az angol játékvezető John Lewis döntései ellen. Az olimpiai zsűri drákói ítéletet hozott: Belgiumot hirdette ki győztesnek, a csehszlovák együttest kizárták és nem kapta meg a második helyért járó ezüstérmeket.
Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon is elindultak. Az első fordulóban Törökországot verték 5–2-re, majd a következő körben 1–1-es döntetlen után az újrajátszott mérkőzésen 1–0-ra kikaptak Svájctól.
Világbajnokságon először 1934-ben indultak és rögtön bejutottak a döntőbe. A selejtezőkben Lengyelországot búcsúztatták. A nyolcaddöntőben Romániát 2–1-re, a negyeddöntőben Svájcot 3–2-re, az elődöntőben Németországot verték 3–1-re. A döntőben a házigazda Olaszországgal találkoztak, ahol hosszabbítás után 2–1-s vereséget szenvedtek. Oldřich Nejedlý 5 góllal a torna legeredményesebb játékosa lett.
Az 1938-as világbajnokság selejtezőiben Bulgáriát győzték le 7–1-re. A tornán Hollandia 3–0-s legyőzésével kezdtek. A következő körben újrajátszott találkozón Brazília ellen maradtak alul 2–1 arányban.
1939-ben a Harmadik Birodalom részeként a Cseh–Morva Protektorátus színeiben Cseh válogatott néven játszottak három nem hivatalos mérkőzést Jugoszlávia, a Harmadik Birodalom részét képező Ausztria (Ostmark) és Németország ellen.
A II. világháború után
szerkesztésA II. világháború után rendezett 1950-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1954-es világbajnokság selejtezőiben Románia és Bulgária ellen három győzelmet és egy döntetlent értek el, ezzel kijutottak a svájci világbajnokságra. A csoportjukban két vereséggel zártak, előbb Uruguaytól 2–0-ra, majd Ausztriától 5–0-ra kaptak ki. Az 1958-as világbajnokság selejtezőiben Wales és az NDK előtt megnyerték csoportjukat. A Svédországban rendezett vb-n Észak-Írország ellen kezdtek 1–0-s vereséggel. Az NSZK-val 2–2-s döntetlent játszottak, végül Argentínát kiütötték 6–1-gyel. A továbbjutás azonban nem jött össze, miután Észak-Írország ellen újrajátszott mérkőzésen hosszabbítás után 2–1-re kikaptak.
1959-ben lejátszották történetük első Európa-bajnoki selejtezőjét, melyen 2–0-s vereséget szenvedtek Írországban. Aggodalomra nem volt ok, mert összesítésben 4–2-vel továbbjutottak. A következő körökben Dániát 7–3-ra, Romániát 5–0-ra győzték le összesítésben és jutottak be a négyes döntőbe, amit Franciaországban rendeztek 1960-ban. Az elődöntőben a Szovjetunióval találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Végül a harmadik helyen zártak, miután a bronzmérkőzésen 2–0-ra megverték a házigazda franciákat.
Az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra pótselejtezőn jutottak ki. Első mérkőzésükön Spanyolországot verték 1–0-ra Jozef Štibrányi góljával. Ezt követte a címvédő Brazília elleni 0–0-s döntetlen. Harmadik csoportmérkőzésükön Václav Mašek révén már az első percben megszerezték a vezetést a csehszlovákok, azonban Mexikónak sikerült talpra állnia és végül 3–1-re nyerni. A negyeddöntőben Adolf Scherer találatával 1–0-ra legyőzték Magyarországot. Az elődöntőben Josef Kadraba és Adolf Scherer góljaival Jugoszláviát is megverték 3–1-re, így 1934 után ismét világbajnoki döntőt játszhattak, ahol Brazíliával találkoztak. Josef Masopust góljával még vezettek a csehszlovákok a 15. percben, de a brazilok két perccel később egyenlítettek. Ráadásul a második félidőben további két gólt lőttek, amivel 3–1-re megnyerték a világbajnokságot.
Az 1966-os világbajnokságról, illetve az 1964-es és 1968-as Európa-bajnokságokról lemaradtak. Az 1970-es világbajnokság selejtezőinek végén pótselejtezőt játszottak, melyet semleges pályán Marseille-ben játszottak le. Az 1969. december 3-án rendezett mérkőzésen Magyarországot 4–1-re megverték és kijutottak a világbajnokságra. A Mexikóban rendezett vb-n azonban mindhárom mérkőzésüket elveszítették és már a csoportkör után kiestek.
Az 1972-es Európa-bajnokságra és az 1974-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1976-os Európa-bajnokság selejtezőiben Anglia, Portugália és Ciprus előtt megnyerték a csoportjukat, majd a rájátszásban a Szovjetuniót győzték le 4–2-re összesítésben. A Jugoszláviában rendezett négyes tornán először a korszak egyik kiemelkedő válogatottjával Hollandiával találkoztak és hosszabbítás után 3–1-re győztek. A belgrádi döntőben már 2–0-ra vezettek a csehszlovákok, de a németeknek sikerült egyenlíteniük. Az Európa-bajnoki cím sorsáról végül a büntetők határoztak, melyben a csehszlovákok bizonyultak jobbnak 5–3 arányban. Az utolsó tizenegyest Antonín Panenka végezte el pimasz módon, ami azóta legendává vált.
Az 1978-as világbajnokságra nem jutottak ki, miután a selejtezőkben Skócia mögött végeztek a csoportjukban. Az 1980-as Európa-bajnokságon az NSZK ellen 1–0-s vereséggel kezdtek. Görögországot 3–1-re megverték, végül Hollandiával játszottak 1–1-es döntetlent. A csoport második helyén végeztek, és mivel nem rendeztek elődöntőket a harmadik helyért, léphettek pályára a házigazda Olaszország ellen. A nápolyi San Paolo-ban rendezett párharc 1–1-gyel zárult, végül 9–8-ra a csehszlovákok nyertek büntetőkkel.
Az 1982-es világbajnokságon Kuvaittal és Franciaországgal egyaránt 1–1-s döntetlen játszottak, Angliától pedig 2–0-s vereséget szenvedtek. Az 1984-es és az 1988-as Európa-bajnokságokra, illetve az 1986-os világbajnokságra nem jutottak ki.
Az utolsó nagy tornájuk az 1990-es világbajnokság volt. Az A csoportban 5–1-re verték az Egyesült Államokat és Michal Bílek tizenegyesgóljával 1–0-ra Ausztriát. A harmadik mérkőzésükön 2–0-ra kikaptak a rendező Olaszországtól. A nyolcaddöntőben Costa Rica-t búcsúztatták 4–1-gyel és bejutottak a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi világbajnok NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.
Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 1. csoportjában Franciaország mögött a második helyen zártak. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben 1992 őszén még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be.
Nemzetközi eredmények
szerkesztésVilágbajnoki és Európa-bajnoki szereplés
szerkesztés
Világbajnoki szereplésszerkesztés
|
Olimpiai szereplés
szerkesztésÉv | Helyszín | Eredmény | Hely | M | Gy | D | V | Rg | Kg |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1908 | London | Nem indult | |||||||
1912 | Stockholm | ||||||||
1916 | Nem rendezték meg az első világháború miatt | ||||||||
1920 | Antwerpen | Kizárták | 13. | 4 | 3 | 0 | 1 | 15 | 3 |
1924 | Párizs | Nyolcaddöntő | 9. | 3 | 1 | 1 | 1 | 6 | 4 |
1928 | Amszterdam | Nem indult | |||||||
1932 | Los Angeles | Nem volt labdarúgótorna | |||||||
1936 | Berlin | Nem indult | |||||||
1940 | Nem rendezték meg a második világháború miatt | ||||||||
1944 | |||||||||
1948 | London | Nem indult | |||||||
1952 | Helsinki | ||||||||
1956 | Melbourne | ||||||||
1960 | Róma | Nem jutott be | |||||||
1964 | Tokió | Ezüstérmes | 2. | 6 | 5 | 0 | 1 | 19 | 5 |
1968 | Mexikóváros | Csoportkör | 9. | 3 | 1 | 1 | 1 | 10 | 3 |
1972 | München | Nem indult | |||||||
1976 | Montréal | Nem jutott be | |||||||
1980 | Moszkva | Olimpiai bajnok | 1. | 6 | 4 | 2 | 0 | 10 | 1 |
1984 | Los Angeles | Nem vett részt | |||||||
1988 | Szöul | Nem jutott be | |||||||
1992 | Barcelona | ||||||||
Összesen | Olimpiai bajnok | 5/18 | 22 | 14 | 4 | 4 | 60 | 16 |
- 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon
Mezek a válogatott története során
szerkesztésA csehszlovák labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez, fehér nadrág és kék sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.
Válogatottsági rekordok
szerkesztés
Legtöbbször pályára lépett játékosokszerkesztés
|
Legtöbb gólt szerző játékosokszerkesztés
|
Ismert játékosok
szerkesztés- Jozef Adamec
- Josef Bican
- Jaroslav Burgr
- Ferdinand Daučík
- Karol Dobiaš
- Gőgh Kálmán
- Kubala László (Ladislav Kubala)
- Andrej Kvašňák
- Josef Masopust
- Zdeněk Nehoda
- Oldřich Nejedlý
- Ladislav Novák
- Anton Ondruš
- Antonín Panenka
- Karel Pešek
- František Plánička
- Svatopluk Pluskal
- Ján Popluhár
- Antonín Puč
- Viliam Schrojf
- Josef Silný
- Tomáš Skuhravý
- Ivo Viktor
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Futball Enciklopédia – Carlton Books Ltd., 1998 ISBN 963-8380-88-8
További információk
szerkesztés- A történelmi Csehország (Cseh Királyság) eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- Csehszlovákia eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- Csehszlovákia/Csehország - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- Csehszlovákia futballtörténete, 1896–1993; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Stadion Hungary issue)