Közép-európai kupa

nemzetközi labdarúgó kupasorozat európai klubcsapatok számára (Mitropa Kupa)

A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek. A kupát időközben átnevezték Zentropa kupára, majd 1992-ben megszűnt.

A kupában részt vevő országok 1927–1940 között

A torna alapítása

szerkesztés

A verseny elődjét Challenge Kupa néven 1887-ben alapították, Bécsben. A torna kitalálója a Vienna Cricket and Football-Club elnöke, John Gramlick volt. Ebben a versenyben az Osztrák–Magyar Monarchia minden klubja részt vehetett. A torna legjobb csapatai Bécsből, Budapestről és Prágából kerültek ki. A Challenge Kupát 1911-ig rendezték meg, majd átnevezték Mitropa Kupára, ami a KEK és a BEK korai elődje volt. A Challenge Kupát legutoljára a Vienne Sports Club nyerte meg, így megtarthatta a kupát.

Az elképzelést az első komoly európai kupaversenyről az első világháború után formálták meg. Az ötletgazdák a közép-európai országok voltak, akik abban az időben élen jártak a világ labdarúgásában. Közép-Európában jelent meg a nemzeti ligák ötlete, 1924-ben Ausztria, 1925-ben Csehszlovákia, majd 1926-ban Magyarország hozta létre első nemzeti ligáját, ami a mai ligák elődje. (Pl. a mai Osztrák Bundesliga, NB I) Hugo Meisl, az Osztrák labdarúgó-szövetség (ÖFB) feje kezdeményezte hogy üljenek össze a labdarúgó szövetségek elnökei, és vitassák meg, hogy az ország támogassa-e a kezdeményezést. A találkozóra Velencében került sor.

A Mitropa kupa első találkozójára 1927 augusztus 14-én került sor. A mérkőzést Közép-Európa legjobb csapatai játszották egymás ellen.

A kupa fénykora

szerkesztés

A kezdeti megállapodás az volt, hogy a tornára Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia két-két klubot adjon, majd beszállt a versenyben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is. A kupában az adott ország bajnoka és kupagyőztese vehetett részt, az első győztest Csehszlovákia adta, mivel az AC Sparta Praha hódította el a kupát. 1929-ben a jugoszláv csapatok helyére az olaszok léptek be. A kupa egyre népszerűbb lett, és egyre több új országot kértek fel, hogy szerepeljen a kupában: 1936-ban Svájc és Románia csatlakozott a versenyhez. 1938-tól az Anschluss miatt Ausztria a továbbiakban nem vett részt, Svájc kiszállt a versengésből. A nyolccsapatos tornára két magyar, két olasz, két csehszlovák, egy-egy román és jugoszláv csapat kvalifikálhatta magát. 1939-ben a megszállt és feldarabolt Csehszlovákia helyét a Cseh–Morva Protektorátus vette át. A kupában képviseltetett országok erejét jól mutatta, hogy válogatott szinten a legjobbak voltak a világon (1934, 1938: olasz vb-győzelem, 1934: Csehszlovákia vb-második, 1938: Magyarország vb-második, 1934: Ausztria elődöntős, 1930: Jugoszlávia elődöntős).

A második világháború alatt

szerkesztés

A második világháború alatt megint megváltozott a részt vevő csapatok összetétele: három-három magyar és jugoszláv, valamint két román csapat alkotta a kupát. 1940-ben a Ferencváros és a Rapid Bukarest játszotta volna a döntőt, ám nem került sor az összecsapásra, hiszen Magyarországhoz került Észak-Erdély.

A kupa utolsó évei

szerkesztés

A második világháború után, 1951-ben indult újra a kupa Mitropa Kupa név alatt, ám presztízse nagyot csökkent az újabb és újabb európai kupák megjelenése miatt. Az 1980-as évekig megváltozott a kupa: már nem az országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály győztesei. A kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv FK Borac Banja Luka lett.

Győztesek

szerkesztés
Év Győztes csapat Ország Megjegyzés
1927   Sparta Praha Csehszlovákia
1928   Ferencváros Magyarország
1929   Újpest Magyarország
1930   Rapid Wien Ausztria
1931   First Vienna Ausztria
1932   Bologna Olaszország
1933   Austria Wien Ausztria
1934   Bologna Olaszország
1935   Sparta Praha Csehszlovákia
1936   Austria Wien Ausztria
1937   Ferencváros Magyarország
1938   Slavia Praha Csehszlovákia
1939   Újpest Magyarország
1940 [1]
1941-1950 A tornát nem rendezték meg.
1951   Rapid Wien Ausztria [2]
1952-1954 A tornát nem rendezték meg.
1955   Vörös Lobogó Magyarország
1956   Vasas Magyarország
1957   Vasas Magyarország
1958   Crvena zvezda Jugoszlávia [3]
1959   Bp. Honvéd Magyarország
1960   Magyarország Magyarország [4]
1961   Bologna Olaszország
1962   Vasas Magyarország
1963   MTK Magyarország
1964   Sparta Praha Csehszlovákia
1965   Vasas Magyarország
1966   Fiorentina Olaszország
1966–67   Spartak Trnava Csehszlovákia
1967–68   Crvena zvezda Jugoszlávia
1968–69   Inter Bratislava Csehszlovákia
1969–70   Vasas Magyarország
1970–71   Čelik Zenica Jugoszlávia
1971–72   Čelik Zenica Jugoszlávia
1972–73   Tatabányai Bányász Magyarország
1973–74   Tatabányai Bányász Magyarország
1974–75   Wacker Innsbruck Ausztria
1975–76   Wacker Innsbruck Ausztria
1976–77   Vojvodina Jugoszlávia
1977–78   Partizan Jugoszlávia
1978–79 A tornát nem rendezték meg.
1979–80   Udinese Olaszország
1980–81   Tatran Prešov Csehszlovákia
1981–82   AC Milan Olaszország
1982–83   Vasas Magyarország
1983–84   Eisenstadt Ausztria
1984–85   Iskra Bugojno Jugoszlávia
1985–86   SC Pisa Olaszország
1986–87   Ascoli Olaszország
1987–88   SC Pisa Olaszország
1988–89   Baník Ostrava Csehszlovákia
1990   AS Bari Olaszország
1991   Torino FC Olaszország
1992   Borac Banja Luka Jugoszlávia

Rekordok, statisztikák

szerkesztés

Legsikeresebb klubok

szerkesztés
Csapat Győztes
  Vasas SC 6 (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983)
  AC Sparta Praha 3 (1927, 1935, 1964)
  Bologna FC 1909 3 (1932, 1934, 1961)
  Ferencvárosi TC 2 (1928, 1937)
  Újpest FC 2 (1929, 1939)
  SK Rapid Wien 2 (1930, 1951)
  FK Austria Wien 2 (1933, 1936)
  MTK Budapest FC 2 (1955, 1963)
  FK Crvena zvezda 2 (1958, 1968)
  NK Čelik Zenica 2 (1971, 1972)
  FC Tatabánya 2 (1973, 1974)
  Wacker Innsbruck 2 (1975, 1976)
  SC Pisa 2 (1986, 1988)
  First Vienna FC 1 (1931)
  SK Slavia Praha 1 (1938)
  Budapest Honvéd FC 1 (1959)
  Magyarország 1 (1960)
  ACF Fiorentina 1 (1966)
  FC Spartak Trnava 1 (1967)
  FK Inter Bratislava 1 (1969)
  FK Vojvodina 1 (1977)
  FK Partizan 1 (1978)
  Udinese Calcio 1 (1980)
  1. FC Tatran Prešov 1 (1981)
  AC Milan 1 (1982)
  SC Eisenstadt 1 (1984)
  NK Iskra Bugojno 1 (1985)
  Ascoli Calcio 1 (1987)
  FC Baník Ostrava 1 (1989)
  AS Bari 1 (1990)
  Torino FC 1 (1991)
  FK Borac Banja Luka 1 (1992)

Legsikeresebb országok

szerkesztés
Nemzet Győztes Győztes klubok
  Magyarország 16 Vasas SC (6), Ferencvárosi TC (2), Újpest FC (2), MTK Budapest FC (2), FC Tatabánya (2), Budapest Honvéd FC (1), Magyarország (1)
  Olaszország 11 Bologna FC 1909 (3), AC Pisa (2), ACF Fiorentina (1), Udinese Calcio (1), AC Milan (1), Ascoli Calcio (1), AS Bari (1), Torino FC (1)
  Ausztria 8 SK Rapid Wien (2), FK Austria Wien (2), FC Swarovski Tirol (2), First Vienna FC (1), SC Eisenstadt (1)
  Csehszlovákia 8 AC Sparta Praha (3), SK Slavia Praha (1), FC Spartak Trnava (1), FK Inter Bratislava (1), 1. FC Tatran Prešov (1), FC Baník Ostrava (1)
  Jugoszlávia 8 FK Crvena zvezda (2), NK Čelik Zenica (2), FK Vojvodina (1), FK Partizan (1), NK Iskra Bugojno (1), FK Borac Banja Luka (1)
  1. Az 1940. évi kiírást nem fejezték be, a Ferencváros és a Rapid Bukarest csapatai közötti döntőt ugyanis nem játszották le.
  2. Az 1951. évi kiírás a "Zentropa Kupa" nevet viselte, az ezt megelőző és az ezt követő kiírások - az 1958. évi kiírást kivéve - a "Mitropa Kupa" nevet viselték.
  3. A KK 1958. évi kiírása a „Duna Kupa” nevet viselte.
  4. A részt vett magyar klubcsapatok a Diósgyőri VTK, a Ferencváros, az MTK, a Tatabányai Bányász, az Újpesti Dózsa és a Vasas SC voltak. Mindegyik csapat egy külföldi ellenféllel játszott, oda-vissza.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mitropa Cup című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
  • Nagy Zoltán: Közép-Európai Kupa. Mitropa Kupa, Coupe de l'Europe Centrale, 1927–1939; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Magyar sporthistóriák, sporttörténetek, sportesemények)