1950-es labdarúgó-világbajnokság

4. labdarúgó-világbajnokság, melyet Brazíilában rendeztek

Az 1950-es labdarúgó-világbajnokság házigazdája Brazília volt, a tornát 1950. június 24. és július 16. között rendezték meg. A világbajnokság történetének negyedik kiírása volt, és az első, melyet a második világháború miatt 12 év kihagyás után rendeztek. Brazíliának a rendezési jogot 1946 júliusában ítélte oda a FIFA. Ez volt az első torna, melyen a kupát Rimet-kupának hívták, hogy ezzel ünnepeljék Jules Rimet elnöklésének 25. évfordulóját.

Labdarúgó-világbajnokság
(1950)
(IV Campeonato Mundial de Futebol)
Adatok
Rendező Brazília
Dátum június 24.július 16.
Csapatok 13 (3 szövetségből)
Helyszínek6 (6 rendező városban)
HonlapHivatalos honlap

Címvédő Olaszország
Győztes Uruguay (2. cím)
Statisztika
Mérkőzések22
Gólok88 (átlag: 4)
Nézőszám
Összesen1 036 000 (átlag: 47 091)

GólkirályBrazília Ademir
(8 gólos)

 ← 19381954 → 

A trófeát Uruguay nyerte, csakúgy mint az első, 1930-as tornát, legyőzve a rendező Brazíliát 2–1-re a döntő fontosságú mérkőzésen a négyes döntő során (ez volt az egyetlen torna, ahol a finálé nem egy mérkőzésen dőlt el).

Háttér szerkesztés

A második világháború miatt a világbajnokságot nem rendezték meg 1938 óta; az 1942-re és az 1946-ra tervezett mindkét világbajnokságot törölték. A háború után a FIFA intenzíven dolgozott a torna mihamarabbi újraindítása érdekében, és elkezdték tervezni a világbajnokság helyszínének keresését is. A háború következményeként Európa nagy része elpusztult. Ennek eredményeként a FIFA nehézségekkel küzdött, hogy találjon egy országot, amely érdeklődik az esemény megrendezése iránt, mivel sok kormány úgy vélte, a világ akkori helyzete nem kedvez a sportesemények rendezésének, ráadásul az erőforrások hiánya sem tette lehetővé a világbajnokság megszervezését. Egy ideig úgy tűnt, hogy az érdeklődés teljes hiányában nem rendezik meg a tornát, egészen addig, míg Brazília bejelentette a rendezési szándékát a FIFA 1946-os kongresszusán, azzal a feltétellel, hogy a torna időpontját tegyék át 1950-re (eredetileg 1949-ben akarták lebonyolítani).[1] Brazília és Németország volt a két jelölt a tervezett, 1942-es labdarúgó-világbajnokságra; mivel 1934-ben és 1938-ban is európai házigazda volt, a labdarúgó történészek általánosan egyet értenek abban, hogy az 1942-es esemény rendezését valószínűleg egy dél-amerikai országnak ítélték volna oda. Brazília új pályázata nagyon hasonló volt a vitatott 1942-eséhez, amit gyorsan elfogadtak.[2]

Selejtezők szerkesztés

 
Részt vevő országok, miután a 16 kijutottból 3 visszalépett.

Miután megtalálták a házigazdát, a FIFA-nak meg kellett győznie az országokat, hogy elküldjék a nemzeti csapataikat versenyezni. Olaszország különösen érdekelt volt: az olaszok hosszú ideje a címvédők voltak (1938-ban nyertek), de az ország újjáépítése fontosabbnak bizonyult, mint a részvétel. Az olaszokat végül meggyőzték az indulásról, noha a híreszetelések szerint a FIFA állta minden utazási költségüket, azért hogy az olasz labdarúgó-válogatott képes legyen Brazíliába menni és játszani.

Olaszország és Ausztria, a háború előtti két sikeres csapat a nemzetközi szankcióknak volt kitéve, míg Japán megszállás alatt volt, és a megszállt és felosztott Németország nem kapott időben engedélyt a részvételre vagy a selejtezőkre. A francia megszállás alatt lévő Saar-vidék a világbajnokság előtt két héttel lett a FIFA tagja, néhány hónappal korábban a (Nyugat) Német Labdarúgó-szövetséget visszafogadta a FIFA, míg a szovjet megszállás alatti Kelet-Németország akkor még nem alapított Labdarúgó-szövetséget.

A brit nemzetek készek voltak a részvételre, négy évvel korábban újra csatlakoztak a FIFA-hoz, 17 évvel azt követően, hogy saját elhatározásból kiléptek. Ennek értelmében az 19491950-es brit nemzeti bajnokság volt a selejtező, ahol az első két helyezett kvalifikálta magát. Anglia végzett az első, Skócia pedig a második helyen, azonban a skótok visszaléptek, mivel nem ők lettek a brit bajnokok.

Két másik csapat, Törökország és India szintén visszalépett a selejtezőket követően, India azt nehezményezte, hogy a FIFA nem engedte meg nekik, hogy mezítláb játszanak. Franciaországot és Portugáliát hívták meg a helyükre, de visszautasították a szereplést. Végül annak ellenére, hogy eredetileg 16 csapat kvalifikálta magát, a visszalépések miatt mindössze 13 csapat vett részt a tornán.

Résztvevők szerkesztés

Visszalépett

Összegzés szerkesztés

Eredetileg a torna lebonyolítása úgy történt volna, hogy a 16 csapatot felosztják négy négycsapatos csoportba, ahonnan a csoportgyőztesek továbbjutnak a négyes döntőbe, mely során eldöntik a győztes kilétét egy csoportkör formájában. Mivel azonban csupán 13 csapat versenyzett, így kialakítottak két négycsapatos, egy háromcsapatos, végül egy kétcsapatos csoportot. A sorsolást 1950. május 22-én tartották Rio de Janeiroban.[3]

Az egyesített brit labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzésen 6–1-re győzte le az európai válogatottat, így Anglia az egyik esélyesként utazott a versenyre. Azonban meglepetésre 1–0-s vereséget szenvedtek az Egyesült Államoktól (amikor az eredmény megjelent az angol újságokban, sokan azt hitték, hogy sajtóhibáról van szó), amely a Spanyolországtól elszenvedett 1–0-s vereséggel együttvéve Anglia kiesését jelentette.

A négyes döntőben azok a csapatok szerepeltek, amelyek megnyerték a csoportjukat: Brazília, Spanyolország, Svédország és az 1930-as labdarúgó-világbajnokság győztese, Uruguay, melynek ez volt az első világbajnoksága azóta, hogy megnyerte a legelső tornát. A világbajnok az a csapat lett, amely ennek a csoportnak az élén végzett. A négyes döntő mérkőzéseinek Rio de Janeiro és São Paulo adott otthont. Brazília az összes mérkőzését a riói Maracanã Stadionban játszotta, amíg São Paulóban rendezték az összes többi olyan találkozót, melyben nem volt érdekelt a házigazda. Brazília megnyerte az első két mérkőzését, Svédországot 7–1-re, Spanyolországot 6–1-re verte. Az Uruguay elleni döntő jelentőségű mérkőzést megelőzően Brazília a csoport élén volt, egy ponttal megelőzve a második helyezett Uruguayt. Július 16-án, hatalmas, 199 954 fős (egyes becslések szerint 205 000 fős) tömeg előtt az Estádio do Maracanãban a házigazdának elég lett volna egy döntetlen is Uruguay ellen a trófea elnyeréséhez. A spanyolok és a svédek elleni nagy különbségű győzelmek után bizonyosnak tűnt, hogy megszerzik a világbajnoki címet, annál is inkább, hogy a házigazda a második félidő második percében Friaça góljával megszerezte a vezetést. Uruguay mégis kiegyenlített, majd 11 perccel a mérkőzés vége előtt megfordította az eredményt 2–1-re, amikor Alcides Ghiggia gólt szerzett, így Uruguay második alkalommal nyert világbajnoki címet. A brazilok ezt a megdöbbentő vereségüket Maracanazo-nak hívják.

Az átlagos nézőszám mérkőzésenként közel 61 000 fős volt, melyet nagymértékben elősegített az újonnan épített Maracanãban lejátszott nyolc mérkőzés (beleértve Brazília öt találkozóját), s a rekord egészen 1994-ig állt. Nem számítva a Maracanã-ban rendezett mérkőzéseket, az átlagnézőszám 37 500 volt. Az egyetlen stadion a riói Maracanã, mely összehasonlítható a közelmúltbeli világbajnokságokkal a látogatottság tekintetében. A többi helyszín jelentősen kisebb tömeget vonzott.

Helyszínek szerkesztés

A mérkőzéseket hat város (Belo Horizonte, Curitiba, Porto Alegre, Recife, Rio de Janeiro, São Paulo) hat stadionjában rendezték.

Rio de Janeiro São Paulo Belo Horizonte
Maracanã Stadion Estádio do Pacaembu Estádio Sete de Setembro
d. sz. 22° 54′ 44″, ny. h. 43° 13′ 49″ d. sz. 23° 32′ 55″, ny. h. 46° 39′ 54″ d. sz. 19° 54′ 30″, ny. h. 43° 55′ 04″
Befogadóképesség: 199,854 Befogadóképesség: 60,000 Befogadóképesség: 30,000
     
 
 
Curitiba Porto Alegre Recife
d. sz. 25° 26′ 22″, ny. h. 49° 15′ 21″ d. sz. 30° 03′ 42″, ny. h. 51° 13′ 38″ d. sz. 8° 03′ 47″, ny. h. 34° 54′ 11″
Estádio Durival de Britto Estádio dos Eucaliptos Estádio Ilha do Retiro
Befogadóképesség: 10,000 Befogadóképesség: 20,000 Befogadóképesség: 20,000
   

Játékvezetés szerkesztés

Játékvezetők szerkesztés

Európa

Észak-Amerika
Közép-Amerika
Dél-Amerika

Keretek szerkesztés

A tornán szerepelt összes keret listájához lásd az 1950-es labdarúgó-világbajnokság (keretek)-et.

Eredmények szerkesztés

Csoportkör szerkesztés

1. csoport szerkesztés

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
  Brazília 3 2 1 0 8 2 +6 5
  Jugoszlávia 3 2 0 1 7 3 +4 4
  Svájc 3 1 1 1 4 6 –2 3
  Mexikó 3 0 0 3 2 10 –8 0
Brazília   4 – 0   Mexikó
Ademir   30'[4]   79'
Jair   65'
Baltazar   71'
(1 – 0)
Jegyzőkönyv
Maracanã Stadion, Rio de Janeiro
Nézőszám: ~81 000
Játékvezető: George Reader (angol)
Asszisztensek: Mervyn Griffiths (walesi)
George Mitchell (skót)



Brazília   2 – 2   Svájc
Alfredo   3'
Baltazar   32'[6]
(2 – 1)
Jegyzőkönyv
Fatton   17'   88'




Mexikó   1 – 2   Svájc
Casarín   75' (0 – 2)
Jegyzőkönyv
Bader   10'
Tamini   37'[10]
Estádio dos Eucaliptos, Porto Alegre
Nézőszám: ~3 500
Játékvezető: Ivan Eklind (svéd)
Asszisztensek: Gunnar Dahlner (svéd)
Sergio Bustamante (chilei)

2. csoport szerkesztés

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
  Spanyolország 3 3 0 0 6 1 +5 6
  Anglia 3 1 0 2 2 2 0 2
  Chile 3 1 0 2 5 6 –1 2
  Egyesült Államok 3 1 0 2 4 8 –4 2
Anglia   2 – 0   Chile
Mortensen   39'
Mannion   51'
(1 – 0)
Jegyzőkönyv
Maracanã Stadion, Rio de Janeiro
Nézőszám: ~30 000
Játékvezető: Karel van der Meer (holland)
Asszisztensek: Mário Gardelli (brazil)
Gunnar Dahlner (svéd)



Spanyolország   2 – 0   Chile
Basora   17'
Zarra   30'
(2 – 0)
Jegyzőkönyv



Spanyolország   1 – 0   Anglia
Zarra   48'[11] (0 – 0)
Jegyzőkönyv
Maracanã Stadion, Rio de Janeiro
Nézőszám: ~74 000
Játékvezető: Giovanni Galeati (olasz)
Asszisztensek: Jean Lutz (svájci)
Generoso Dattilo (olasz)


Chile   5 – 2   Egyesült Államok
Robledo   16'
Cremaschi   32'   61'   82'
Prieto   54'
(2 – 0)
Jegyzőkönyv
Wallace   47'
Maca   48' (11-esből)

3. csoport szerkesztés

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
  Svédország 2 1 1 0 5 4 +1 3
  Olaszország 2 1 0 1 4 3 +1 2
  Paraguay 2 0 1 1 2 4 –2 1
Svédország   3 – 2   Olaszország
Jeppson   25'   68'
Andersson   33'
(2 – 1)
Jegyzőkönyv
Carapellese   7'
Muccinelli   75'
Estádio do Pacaembu, São Paulo
Nézőszám: ~50 000
Játékvezető: Jean Lutz (svájci)
Asszisztensek: Alois Beranek (osztrák)
Carlos Tejeda (mexikói)



Olaszország   2 – 0   Paraguay
Carapellese   12'
Pandolfini   62'
(1 – 0)
Jegyzőkönyv
Estádio do Pacaembu, São Paulo
Nézőszám: ~26 000
Játékvezető: Arthur Ellis (angol)
Asszisztensek: Prudencio Garcia (amerikai)
Charles de la Salle (francia)

4. csoport szerkesztés

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
  Uruguay 1 1 0 0 8 0 +8 2
  Bolívia 1 0 0 1 0 8 –8 0
Uruguay   8 – 0   Bolívia
Míguez   14'   40'   51'
Schiaffino   17'   53'
Vidal   18'
Pérez   83'
Ghiggia   87'
(4 – 0)
Jegyzőkönyv

Csoportgyőztesek körmérkőzése szerkesztés

Csapat M Gy D V Rg Kg Gk P
  Uruguay 3 2 1 0 7 5 +2 5
  Brazília 3 2 0 1 14 4 +10 4
  Svédország 3 1 0 2 6 11 –5 2
  Spanyolország 3 0 1 2 4 11 –7 1
Brazília   7 – 1   Svédország
Ademir   17'   37'   51'   59'
Chico   39'   87'
Maneca   85'
(3 – 0)
Jegyzőkönyv
Andersson   67' (11-esből)
Maracanã Stadion, Rio de Janeiro
Nézőszám: ~138 000
Játékvezető: Arthur Ellis (angol)
Asszisztensek: Prudencio Garcia (amerikai)
Charles de la Salle (francia)


Uruguay   2 – 2   Spanyolország
Ghiggia   27'
Varela   72'
(1 – 2)
Jegyzőkönyv
Basora   39'   41'
Estádio do Pacaembu, São Paulo
Nézőszám: ~44 000
Játékvezető: Mervyn Griffiths (walesi)
Asszisztensek: Generoso Dattilo (olasz)
Alfredo Alvarez (bolíviai)


Brazília   6 – 1   Spanyolország
Parra   15' (öngól)
Jair   21'
Chico   29'   55'
Ademir   57'
Zizinho   74'
(3 – 0)
Jegyzőkönyv
Igoa   70'


Uruguay   3 – 2   Svédország
Ghiggia   39'
Míguez   77'   84'
(1 – 2)
Jegyzőkönyv
Palmér   4'
Sundqvist   41'



Uruguay   2 – 1   Brazília
Schiaffino   66'
Ghiggia   79'
(0 – 0)
Jegyzőkönyv
Friaça   47'
Maracanã Stadion, Rio de Janeiro
Nézőszám: ~199 954
Játékvezető: George Reader (angol)
Asszisztensek: Arthur Ellis (angol)
George Mitchell (skót)

Díjak szerkesztés

Az 1950-es labdarúgó-világbajnokság győztese
 
Uruguay
2. cím

Gólszerzők szerkesztés

8 gólos

5 gólos

4 gólos

3 gólos

2 gólos

1 gólos

Végeredmény szerkesztés

Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt:

  1. több szerzett pont,
  2. jobb gólkülönbség,
  3. több szerzett gól,
  4. nemzetnév.

A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve.

 
Az 1950-es labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései
  A csoportkörben kiesett
Helyezés Nemzet M Gy D V G+ G– Gk P
01  Arany   Uruguay 4 3 1 0 15 5 +10 7
02  Ezüst   Brazília 6 4 1 1 22 6 +16 9
03  Bronz   Svédország 5 2 1 2 11 15 -4 5
4.   Spanyolország 6 3 1 2 10 12 -2 7
A csoportkörben estek ki
5.   Jugoszlávia 3 2 0 1 7 3 +4 4
6.   Svájc 3 1 1 1 4 6 -2 3
7.   Olaszország 2 1 0 1 4 3 +1 2
8.   Anglia 3 1 0 2 2 2 0 2
9.   Chile 3 1 0 2 5 6 -1 2
10.   Egyesült Államok 3 1 0 2 4 8 -4 2
11.   Paraguay 2 0 1 1 2 4 -2 1
12.   Mexikó 3 0 0 3 2 10 –8 0
13.   Bolívia 1 0 0 1 0 8 –8 0

Jegyzetek szerkesztés

  1. Planet World Cup - 1950
  2. FIFA World Cup Host annoucement decision”. [2018. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. december 24.) 
  3. A világbajnokság sorsolásának története. [2010. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 5.)
  4. Az RSSSF készítői ezt a gólt a 31. percre teszik.
  5. Az RSSSF és Cris Freddi Rajko Mitićnek adják ezt a gólt; a FIFA jegyzőkönyvének készítői pedig Kosta Tomaševićnek.
  6. Az RSSSF készítői ezt a gólt a 43. percre teszik.
  7. 6. Az RSSSF készítői ezt a gólt a 23. percre teszik.
  8. Az RSSSF készítői készítői ezt a gólt az 51. percre teszik.
  9. Az RSSSF készítői ezt a gólt a 89. percre teszik.
  10. Az RSSSF készítői Charles Antenen adják ezt a gólt, és a 44. percre teszik.
  11. Az RSSSF készítői ezt a gólt a 49. percre teszik.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1950-es labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.