Wikipédia

Labdarúgó-világbajnokság

a FIFA-tag férfi labdarúgó-válogatottak világtornája
Disambig.svgEz a szócikk a férfi világbajnokságokról szól. Hasonló címmel lásd még: Női labdarúgó-világbajnokság.

A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett torna döntőjének nyertese kapja meg.

Labdarúgó-világbajnokság
FIFA World Cup wordmark.svg
Soccerball current event.svg 2022-es labdarúgó-világbajnokság
Címvédő  Argentína (2022)
Legtöbb győzelem  Brazília (5 győzelem)
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők32
(selejtezőben indult: 204)
KontinensNemzetközi (FIFA)
Időpontminden 4. év
Első esemény1930
Eddigi események száma22 (1930–2022)
Honlapfifa.com

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2022-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 22 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, a résztvevőket 16 három csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő továbbjutó - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.[1]

A világbajnokság előtörténeteSzerkesztés

Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokságSzerkesztés

 
Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay)

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.

A népszerűség útjánSzerkesztés

Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta az előző két vb-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott.

A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztásaSzerkesztés

 Bővebben: A labdarúgó-világbajnokságok rendezői

A világbajnokságok döntőiSzerkesztés

Az eddig megrendezett 22 labdarúgó-világbajnokságból tizet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Argentína hármat, Uruguay kettőt), tizenkettőt pedig európai ország (Olaszország és Németország négyet, Franciaország kettőt, Anglia és Spanyolország egyet-egyet) nyert meg.

A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

Év Helyszín Döntő Harmadik helyért
Győztes Eredmény Második hely Harmadik hely Eredmény Negyedik hely
1930  
Uruguay 		 
Uruguay 		4–2  
Argentína 		 
Egyesült Államok

 
Jugoszlávia

nem volt[a 1] –
1934  
Olaszország 		 
Olaszország 		2–1 (h.u.)  
Csehszlovákia 		 
Németország 		3–2  
Ausztria
1938  
Franciaország 		 
Olaszország		 4–2  
Magyarország 		 
Brazília		 4–2  
Svédország
1950  
Brazília 		 
Uruguay 		2–1[a 2]  
Brazília 		 
Svédország 		3–1[a 2]  
Spanyolország
1954  
Svájc 		 
NSZK		 3–2  
Magyarország 		 
Ausztria		 3–1  
Uruguay
1958  
Svédország 		 
Brazília		 5–2  
Svédország 		 
Franciaország		 6–3  
NSZK
1962  
Chile 		 
Brazília		 3–1  
Csehszlovákia 		 
Chile		 1–0  
Jugoszlávia
1966  
Anglia 		 
Anglia 		4–2 (h.u.)  
NSZK 		 
Portugália 		2–1  
Szovjetunió
1970  
Mexikó 		 
Brazília		 4–1  
Olaszország 		 
NSZK		 1–0  
Uruguay
1974  
NSZK 		 
NSZK		 2–1  
Hollandia 		 
Lengyelország		 1–0  
Brazília
1978  
Argentína 		 
Argentína		 3–1 (h.u.)  
Hollandia 		 
Brazília		 2–1  
Olaszország
1982  
Spanyolország 		 
Olaszország		 3–1  
NSZK 		 
Lengyelország		 3–2  
Franciaország
1986  
Mexikó 		 
Argentína		 3–2  
NSZK 		 
Franciaország		 4–2 (h.u.)  
Belgium
1990  
Olaszország 		 
NSZK		 1–0  
Argentína 		 
Olaszország		 2–1  
Anglia
1994  
Egyesült Államok 		 
Brazília 		0–0 (h.u.)
ti.: 3–2 		 
Olaszország 		 
Svédország 		4–0  
Bulgária
1998  
Franciaország 		 
Franciaország		 3–0  
Brazília 		 
Horvátország		 2–1  
Hollandia
2002   Dél-Korea
  Japán 		 
Brazília		 2–0  
Németország 		 
Törökország		 3–2  
Dél-Korea
2006  
Németország 		 
Olaszország 		1–1 (h.u.)
ti.: 5–3 		 
Franciaország 		 
Németország		 3–1  
Portugália
2010  
Dél-afrikai Köztársaság 		 
Spanyolország 		1–0 (h.u.)  
Hollandia 		 
Németország		 3–2  
Uruguay
2014  
Brazília 		 
Németország 		1–0 (h.u.)  
Argentína 		 
Hollandia		 3–0  
Brazília
2018  
Oroszország 		 
Franciaország 		4–2  
Horvátország 		 
Belgium		 2–0  
Anglia
2022  
Katar 		 
Argentína 		3–3 (h.u.)
ti.: 4–2 		 
Franciaország 		 
Horvátország		 2–1  
Marokkó
2026   Egyesült Államok
  Kanada
  Mexikó
Jegyzetek
  1. ↑ 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.
  2. ↑ a b A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé

ÉremtáblázatSzerkesztés

Nemzet Győzelmek száma Ezüstérmek száma Bronzérmek száma
  Brazília 5 1958, 1962, 1970, 1994, 2002 2 1950, 1998 2 1938, 1978
  Németország 4 1954, 1974, 1990, 2014 4 1966, 1982, 1986, 2002 4 1934, 1970, 2006, 2010
  Olaszország 4 1934, 1938, 1982, 2006 2 1970, 1994 1 1990
  Argentína 3 1978, 1986, 2022 3 1930, 1990, 2014 0
  Franciaország 2 1998, 2018 2 2006, 2022 2 1958, 1986
  Uruguay 2 1930, 1950 0 0
  Anglia 1 1966 0 0
  Spanyolország 1 2010 0 0
  Hollandia 0 3 1974, 1978, 2010 1 2014
  Csehszlovákia 0 2 1934, 1962 0
  Magyarország 0 2 1938, 1954 0
  Svédország 0 1 1958 2 1950, 1994
  Horvátország 0 1 2018 2 1998, 2022
  Lengyelország 0 0 2 1974, 1982
  Egyesült Államok 0 0 1 1930
  Jugoszlávia 0 0 1 1930
  Ausztria 0 0 1 1954
  Chile 0 0 1 1962
  Portugália 0 0 1 1966
  Törökország 0 0 1 2002
  Belgium 0 0 1 2018

Válogatottak szerepléseSzerkesztés

 
A világbajnokság eddigi győztesei
Sorrend
  • Részvételek száma
  • Csapat (ábécé-rend)
Csapat Részvételek száma Első részvétel Legutóbbi részvétel Legjobb eredmény
  Brazília 22 1930 2022 Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002)
  Németország
(  NSZK eredményeivel együtt) 		20 1934 2022 Világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014)
  Olaszország 18 1934 2014 Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006)
  Argentína 18 1930 2022 Világbajnok (1978, 1986, 2022)
  Mexikó 17 1930 2022 Negyeddöntő (1970, 1986)
  Anglia 16 1950 2022 Világbajnok (1966)
  Franciaország 16 1930 2022 Világbajnok (1998, 2018)
  Spanyolország 16 1934 2022 Világbajnok (2010)
  Belgium 14 1930 2022 Bronzérmes (2018)
  Uruguay 14 1930 2022 Világbajnok (1930, 1950)
  Szerbia
(  Jugoszlávia eredményeivel együtt) 		13 1930 2022 Elődöntő (1930), Negyedik hely (1962)
  Svájc 12 1934 2022 Negyeddöntő (1934, 1938, 1954)
  Svédország 12 1934 2018 Ezüstérmes (1958)
  Dél-Korea 11 1954 2022 Negyedik hely (2002)
  Egyesült Államok 11 1930 2022 Elődöntő (1930)
  Hollandia 11 1934 2022 Ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
  Oroszország
(  Szovjetunió eredményeivel együtt) 		11 1958 2018 Negyedik hely (1966)
  Csehország
(  Csehszlovákia eredményeivel együtt) 		9 1934 2006 Ezüstérmes (1934, 1962)
  Chile 9 1930 2014 Bronzérmes (1962)
  Lengyelország 9 1938 2022 Bronzérmes (1974, 1982)
  Magyarország 9 1934 1986 Ezüstérmes (1938, 1954)
  Kamerun 8 1982 2022 Negyeddöntő (1990)
  Paraguay 8 1930 2010 Negyeddöntő (2010)
  Portugália 8 1966 2022 Bronzérmes (1966)
  Skócia 8 1954 1998 Csoportkör (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998)
  Ausztria 7 1934 1998 Bronzérmes (1954)
  Bulgária 7 1962 1998 Negyedik hely (1994)
  Japán 7 1998 2022 Nyolcaddöntő (2002, 2010, 2018, 2022)
  Románia 7 1930 1998 Negyeddöntő (1994)
  Ausztrália 6 1974 2022 Nyolcaddöntő (2006, 2022)
  Costa Rica 6 1990 2022 Negyeddöntő (2014)
  Dánia 6 1986 2022 Negyeddöntő (1998)
  Horvátország 6 1998 2022 Ezüstérmes (2018)
  Irán 6 1978 2022 Csoportkör (1978, 1998, 2006, 2014, 2018, 2022)
  Kolumbia 6 1962 2018 Negyeddöntő (2014)
  Marokkó 6 1970 2022 Negyedik hely (2022)
  Nigéria 6 1994 2018 Nyolcaddöntő (1994, 1998, 2014)
  Szaúd-Arábia 6 1994 2022 Nyolcaddöntő (1994)
  Tunézia 6 1978 2022 Csoportkör (1978, 1998, 2002, 2006, 2018, 2022)
  Peru 5 1930 2018 Negyeddöntő (1970)
  Algéria 4 1982 2014 Nyolcaddöntő (2014)
  Ecuador 4 2002 2022 Nyolcaddöntő (2006)
  Ghána 4 2006 2022 Negyeddöntő (2010)
  Bolívia 3 1930 1994 Csoportkör (1930, 1974, 1994)
  Dél-afrikai Köztársaság 3 1998 2010 Csoportkör (1998, 2002, 2010)
  Egyiptom 3 1934 2018 Első forduló/Csoportkör (1934, 1990, 2018)
  Elefántcsontpart 3 2006 2014 Csoportkör (2006, 2010, 2014)
  Észak-Írország 3 1958 1986 Negyeddöntő (1958)
  Görögország 3 1994 2014 Nyolcaddöntő (2014)
  Honduras 3 1982 2014 Csoportkör (1982, 2010, 2014)
  Írország 3 1990 2002 Negyeddöntő (1990)
  Norvégia 3 1938 1998 Nyolcaddöntő (1998)
  Szenegál 3 2002 2022 Negyeddöntő (2002)
  Észak-Korea 2 1966 2010 Negyeddöntő (1966)
  Kanada 2 1986 2022 Csoportkör (1986, 2022)
  Salvador 2 1970 1982 Csoportkör (1970, 1982)
  Szlovénia 2 2002 2010 Csoportkör (2002, 2010)
  Törökország 2 1954 2002 Bronzérmes (2002)
  Új-Zéland 2 1982 2010 Csoportkör (1982, 2010)
  Wales 2 1958 2022 Negyeddöntő
  Angola 1 2006 2006 Csoportkör
  Bosznia-Hercegovina 1 2014 2014 Csoportkör
  Egyesült Arab Emírségek 1 1990 1990 Csoportkör
  Haiti 1 1974 1974 Csoportkör
  Indonézia 1 1938 1938 Első forduló
  Irak 1 1986 1986 Csoportkör
  Izland 1 2018 2018 Csoportkör
  Izrael 1 1970 1970 Csoportkör
  Jamaica 1 1998 1998 Csoportkör
  Katar 1 2022 2022 Csoportkör
  Kína 1 2002 2002 Csoportkör
  Kongói DK 1 1974 1974 Csoportkör
  Kuba 1 1938 1938 Negyeddöntő
  Kuvait 1 1982 1982 Csoportkör
  NDK 1 1974 1974 Második csoportkör
  Panama 1 2018 2018 Csoportkör
  Szlovákia 1 2010 2010 Nyolcaddöntő
  Togo 1 2006 2006 Csoportkör
  Trinidad és Tobago 1 2006 2006 Csoportkör
  Ukrajna 1 2006 2006 Negyeddöntő
Válogatottak, amelyek még nem jutottak ki a világbajnokságra
Ázsia (AFC)
Afrika (CAF)
Észak-, Közép-Amerika és a Karibi-térség (CONCACAF)
Dél-Amerika (CONMEBOL)
Óceánia (OFC)
Európa (UEFA)

RekordokSzerkesztés

 Bővebben: A labdarúgó-világbajnokságok rekordjai

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Vb 2026: a FIFA döntött, 32 csapatról 48-ra növelik a létszámot. nemzetisport.hu, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

ForrásokSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Labdarúgó-világbajnokság&oldid=25953791”