Főmenü megnyitása

Labdarúgó-világbajnokság

A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett döntő nyertese kap meg.

Labdarúgó-világbajnokság
Franciaország a 2018-as világbajnokság győztese
Franciaország a 2018-as világbajnokság győztese

Címvédő  Franciaország (2018)
Legtöbb győzelem  Brazília (5 győzelem)
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők32
(selejtezőben indult: 204)
KontinensNemzetközi (FIFA)
Időpontminden 4. év
Első esemény1930
Eddigi események száma21 (1930–2018)

Honlapfifa.com

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2014-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ egyik legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 20 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, a résztvevőket 16 három csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő továbbjutó - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.[1]

Tartalomjegyzék

A világbajnokság előtörténeteSzerkesztés

Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokságSzerkesztés

 
Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay)

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.

A népszerűség útjánSzerkesztés

Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta ez előző két VB-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott.

A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztásaSzerkesztés

A világbajnokságok döntőiSzerkesztés

Az eddig megrendezett 20 labdarúgó-világbajnokságból kilencet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Uruguay és Argentína kettőt), tizenegyet pedig európai ország (Olaszország és Németország négyet, Franciaország kettőt, Anglia és Spanyolország egyet-egyet) nyert meg.

A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

Év Helyszín Döntő Harmadik helyért
Győztes Eredmény Második hely Harmadik hely Eredmény Negyedik hely
1930  
Uruguay
 
Uruguay
4–2  
Argentína
 
Egyesült Államok

 
Jugoszlávia

nem volt[a 1]
1934  
Olaszország
 
Olaszország
2–1 (h.u.)  
Csehszlovákia
 
Németország
3–2  
Ausztria
1938  
Franciaország
 
Olaszország
4–2  
Magyarország
 
Brazília
4–2  
Svédország
1950  
Brazília
 
Uruguay
2–1[a 2]  
Brazília
 
Svédország
3–1[a 2]  
Spanyolország
1954  
Svájc
 
NSZK
3–2  
Magyarország
 
Ausztria
3–1  
Uruguay
1958  
Svédország
 
Brazília
5–2  
Svédország
 
Franciaország
6–3  
NSZK
1962  
Chile
 
Brazília
3–1  
Csehszlovákia
 
Chile
1–0  
Jugoszlávia
1966  
Anglia
 
Anglia
4–2 (h.u.)  
NSZK
 
Portugália
2–1  
Szovjetunió
1970  
Mexikó
 
Brazília
4–1  
Olaszország
 
NSZK
1–0  
Uruguay
1974  
NSZK
 
NSZK
2–1  
Hollandia
 
Lengyelország
1–0  
Brazília
1978  
Argentína
 
Argentína
3–1 (h.u.)  
Hollandia
 
Brazília
2–1  
Olaszország
1982  
Spanyolország
 
Olaszország
3–1  
NSZK
 
Lengyelország
3–2  
Franciaország
1986  
Mexikó
 
Argentína
3–2  
NSZK
 
Franciaország
4–2 (h.u.)  
Belgium
1990  
Olaszország
 
NSZK
1–0  
Argentína
 
Olaszország
2–1  
Anglia
1994  
Egyesült Államok
 
Brazília
0–0 (h.u.)
ti.: 3–2
 
Olaszország
 
Svédország
4–0  
Bulgária
1998  
Franciaország
 
Franciaország
3–0  
Brazília
 
Horvátország
2–1  
Hollandia
2002   Dél-Korea
  Japán
 
Brazília
2–0  
Németország
 
Törökország
3–2  
Dél-Korea
2006  
Németország
 
Olaszország
1–1 (h.u.)
ti.: 5–3
 
Franciaország
 
Németország
3–1  
Portugália
2010  
Dél-afrikai Köztársaság
 
Spanyolország
1–0 (h.u.)  
Hollandia
 
Németország
3–2  
Uruguay
2014  
Brazília
 
Németország
1–0 (h.u.)  
Argentína
 
Hollandia
3–0  
Brazília
2018  
Oroszország
 
Franciaország
4–2  
Horvátország
 
Belgium
2–0  
Anglia
2022  
Katar
Jegyzetek
  1. 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.
  2. ^ a b A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé

ÉremtáblázatSzerkesztés

Nemzet Győzelmek száma Ezüstérmek száma Bronzérmek száma
  Brazília 5 1958, 1962, 1970, 1994, 2002 2 1950, 1998 2 1938, 1978
  Németország 4 1954, 1974, 1990, 2014 4 1966, 1982, 1986, 2002 4 1934, 1970, 2006, 2010
  Olaszország 4 1934, 1938, 1982, 2006 2 1970, 1994 1 1990
  Argentína 2 1978, 1986 3 1930, 1990, 2014 0
  Franciaország 2 1998, 2018 1 2006 2 1958, 1986
  Uruguay 2 1930, 1950 0 0
  Anglia 1 1966 0 0
  Spanyolország 1 2010 0 0
  Hollandia 0 3 1974, 1978, 2010 1 2014
  Csehszlovákia 0 2 1934, 1962 0
  Magyarország 0 2 1938, 1954 0
  Svédország 0 1 1958 2 1950, 1994
  Horvátország 0 1 2018 1 1998
  Lengyelország 0 0 2 1974, 1982
  Egyesült Államok 0 0 1 1930
  Jugoszlávia 0 0 1 1930
  Ausztria 0 0 1 1954
  Chile 0 0 1 1962
  Portugália 0 0 1 1966
  Törökország 0 0 1 2002
  Belgium 0 0 1 2018

Válogatottak szerepléseSzerkesztés

 
A világbajnokság eddigi győztesei
Sorrend
  • Részvételek száma
  • Csapat (ábécé-rend)
Csapat Részvételek száma Első részvétel Legutóbbi részvétel Legjobb eredmény
(Világbajnok)
  Brazília 21 1930 2018 Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002)
  Németország
(  NSZK eredményeivel együtt)
19 1934 2018 Világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014)
  Olaszország 18 1934 2014 Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006)
  Argentína 17 1930 2018 Világbajnok (1978, 1986)
  Mexikó 16 1930 2018 Negyeddöntő (1970, 1986)
  Anglia 15 1950 2018 Világbajnok (1966)
  Franciaország 15 1930 2018 Világbajnok (1998, 2018)
  Spanyolország 15 1934 2018 Világbajnok (2010)
  Belgium 13 1930 2018 Bronzérmes (2018)
  Uruguay 13 1930 2018 Világbajnok (1930, 1950)
  Svédország 12 1934 2018 Ezüstérmes (1958)
  Szerbia
(  Jugoszlávia eredményeivel együtt)
12 1930 2018 Elődöntő (1930), Negyedik hely (1962)
  Oroszország
(  Szovjetunió eredményeivel együtt)
11 1958 2018 Negyedik hely (1966)
  Svájc 11 1934 2018 Negyeddöntő (1934, 1938, 1954)
  Dél-Korea 10 1954 2018 Negyedik hely (2002)
  Egyesült Államok 10 1930 2014 Elődöntő (1930)
  Hollandia 10 1934 2014 Ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
  Csehország
(  Csehszlovákia eredményeivel együtt)
9 1934 2006 Ezüstérmes (1934, 1962)
  Magyarország 9 1934 1986 Ezüstérmes (1938, 1954)
  Chile 9 1930 2014 Bronzérmes (1962)
  Lengyelország 8 1938 2018 Bronzérmes (1974, 1982)
  Paraguay 8 1930 2010 Negyeddöntő (2010)
  Skócia 8 1954 1998 Első forduló (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998)
  Ausztria 7 1934 1998 Bronzérmes (1954)
  Bulgária 7 1962 1998 Negyedik hely (1994)
  Kamerun 7 1982 2014 Negyeddöntő (1990)
  Portugália 7 1966 2018 Bronzérmes (1966)
  Románia 7 1930 1998 Negyeddöntő (1994)
  Japán 6 1998 2018 Nyolcaddöntő (2002, 2010, 2018)
  Kolumbia 6 1962 2018 Negyeddöntő (2014)
  Nigéria 6 1994 2018 Nyolcaddöntő (1994, 1998, 2014)
  Ausztrália 5 1974 2018 Nyolcaddöntő (2006)
  Costa Rica 5 1990 2018 Negyeddöntő (2014)
  Dánia 5 1986 2018 Negyeddöntő (1998)
  Horvátország 5 1998 2018 Ezüstérmes (2018)
  Irán 5 1978 2018 Első forduló (1978, 1998, 2006, 2018)
  Marokkó 5 1970 2018 Nyolcaddöntő (1986)
  Szaúd-Arábia 5 1994 2018 Nyolcaddöntő (1994)
  Peru 5 1930 2018 Negyeddöntő (1970)
  Tunézia 5 1978 2018 Első forduló (1978, 1998, 2002, 2006, 2018)
  Algéria 4 1982 2014 Nyolcaddöntő (2014)
  Bolívia 3 1930 1994 Első forduló (1930, 1974, 1994)
  Dél-afrikai Köztársaság 3 1998 2010 Első forduló (1998, 2002, 2010)
  Ecuador 3 2002 2014 Nyolcaddöntő (2006)
  Egyiptom 3 1934 2018 Első forduló (1934, 1990, 2018)
  Elefántcsontpart 3 2006 2014 Első forduló (2006, 2010)
  Észak-Írország 3 1958 1986 Negyeddöntő (1958)
  Ghána 3 2006 2014 Negyeddöntő (2010)
  Görögország 3 1994 2014 Nyolcaddöntő (2014)
  Honduras 3 1982 2014 Első forduló (1982, 2010)
  Írország 3 1990 2002 Negyeddöntő (1990)
  Norvégia 3 1938 1998 Nyolcaddöntő (1998)
  Észak-Korea 2 1966 2010 Negyeddöntő (1966)
  Salvador 2 1970 1982 Első forduló (1970, 1982)
  Szenegál 2 2002 2018 Negyeddöntő (2002)
  Szlovénia 2 2002 2010 Első forduló (2002, 2010)
  Törökország 2 1954 2002 Bronzérmes (2002)
  Új-Zéland 2 1982 2010 Első forduló (1982, 2010)
  Angola 1 2006 2006 Első forduló
  Bosznia-Hercegovina 1 2014 2014 Első forduló
  Egyesült Arab Emírségek 1 1990 1990 Első forduló
  Haiti 1 1974 1974 Első forduló
  Indonézia 1 1938 1938 Első forduló
  Irak 1 1986 1986 Első forduló
  Izland 1 2018 2018 Első forduló
  Izrael 1 1970 1970 Első forduló
  Jamaica 1 1998 1998 Első forduló
  Kanada 1 1986 1986 Első forduló
  Kína 1 2002 2002 Első forduló
  Kongói DK 1 1974 1974 Első forduló
  Kuba 1 1938 1938 Negyeddöntő
  Kuvait 1 1982 1982 Első forduló
  NDK 1 1974 1974 Második csoportkör
  Panama 1 2018 2018 Első forduló
  Szlovákia 1 2010 2010 Nyolcaddöntő
  Togo 1 2006 2006 Első forduló
  Trinidad és Tobago 1 2006 2006 Első forduló
  Ukrajna 1 2006 2006 Negyeddöntő
  Wales 1 1958 1958 Negyeddöntő

RekordokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vb 2026: a FIFA döntött, 32 csapatról 48-ra növelik a létszámot. nemzetisport.hu, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

ForrásokSzerkesztés