Labdarúgó-világbajnokság

	Labdarúgó-világbajnokság;
	2026-os labdarúgó-világbajnokság
Címvédő	Argentína (2022)
Legtöbb győzelem	Brazília (5 győzelem)
	Adatok
Sportág	Labdarúgás
Résztvevők	32 ; (selejtezőben indult: 204)
Kontinens	Nemzetközi (FIFA)
Időpont	minden 4. év
Első esemény	1930
Eddigi események száma	22 (1930–2022)
Honlap	fifa.com

Ez a szócikk a férfi világbajnokságokról szól. Hasonló címmel lásd még: Női labdarúgó-világbajnokság.

A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett torna döntőjének nyertese kapja meg.

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2022-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 22 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, a résztvevőket 16 három csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő továbbjutó - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.^[1]

A világbajnokság előtörténete

Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokság

Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay)

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.

A népszerűség útján

Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta az előző két vb-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott.

A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztása

Bővebben: A labdarúgó-világbajnokságok rendezői

A világbajnokságok döntői

Az eddig megrendezett 22 labdarúgó-világbajnokságból tizet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Argentína hármat, Uruguay kettőt), tizenkettőt pedig európai ország (Olaszország és Németország négyet, Franciaország kettőt, Anglia és Spanyolország egyet-egyet) nyert meg.

A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

Év	Helyszín	Döntő			Harmadik helyért
Év	Helyszín	Győztes	Eredmény	Második hely	Harmadik hely	Eredmény	Negyedik hely
1930	Uruguay	Uruguay	4–2	Argentína	Egyesült Államok Jugoszlávia	nem volt^{[a 1]}	–
1934	Olaszország	Olaszország	2–1 (h.u.)	Csehszlovákia	Németország	3–2	Ausztria
1938	Franciaország	Olaszország	4–2	Magyarország	Brazília	4–2	Svédország
1950	Brazília	Uruguay	2–1^{[a 2]}	Brazília	Svédország	3–1^{[a 2]}	Spanyolország
1954	Svájc	NSZK	3–2	Magyarország	Ausztria	3–1	Uruguay
1958	Svédország	Brazília	5–2	Svédország	Franciaország	6–3	NSZK
1962	Chile	Brazília	3–1	Csehszlovákia	Chile	1–0	Jugoszlávia
1966	Anglia	Anglia	4–2 (h.u.)	NSZK	Portugália	2–1	Szovjetunió
1970	Mexikó	Brazília	4–1	Olaszország	NSZK	1–0	Uruguay
1974	NSZK	NSZK	2–1	Hollandia	Lengyelország	1–0	Brazília
1978	Argentína	Argentína	3–1 (h.u.)	Hollandia	Brazília	2–1	Olaszország
1982	Spanyolország	Olaszország	3–1	NSZK	Lengyelország	3–2	Franciaország
1986	Mexikó	Argentína	3–2	NSZK	Franciaország	4–2 (h.u.)	Belgium
1990	Olaszország	NSZK	1–0	Argentína	Olaszország	2–1	Anglia
1994	Egyesült Államok	Brazília	0–0 (h.u.) ti.: 3–2	Olaszország	Svédország	4–0	Bulgária
1998	Franciaország	Franciaország	3–0	Brazília	Horvátország	2–1	Hollandia
2002	Dél-Korea Japán	Brazília	2–0	Németország	Törökország	3–2	Dél-Korea
2006	Németország	Olaszország	1–1 (h.u.) ti.: 5–3	Franciaország	Németország	3–1	Portugália
2010	Dél-afrikai Köztársaság	Spanyolország	1–0 (h.u.)	Hollandia	Németország	3–2	Uruguay
2014	Brazília	Németország	1–0 (h.u.)	Argentína	Hollandia	3–0	Brazília
2018	Oroszország	Franciaország	4–2	Horvátország	Belgium	2–0	Anglia
2022	Katar	Argentína	3–3 (h.u.) ti.: 4–2	Franciaország	Horvátország	2–1	Marokkó
2026	Egyesült Államok Kanada Mexikó
2030	Spanyolország Portugália Marokkó Mérkőzéseket rendez még: Argentína Paraguay Uruguay

Jegyzetek

↑ 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.
↑ ^a ^b A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé

Éremtáblázat

Nemzet	Győzelmek száma		Ezüstérmek száma		Bronzérmek száma
Brazília	5	1958, 1962, 1970, 1994, 2002	2	1950, 1998	2	1938, 1978
Németország	4	1954, 1974, 1990, 2014	4	1966, 1982, 1986, 2002	4	1934, 1970, 2006, 2010
Olaszország	4	1934, 1938, 1982, 2006	2	1970, 1994	1	1990
Argentína	3	1978, 1986, 2022	3	1930, 1990, 2014	0
Franciaország	2	1998, 2018	2	2006, 2022	2	1958, 1986
Uruguay	2	1930, 1950	0		0
Anglia	1	1966	0		0
Spanyolország	1	2010	0		0
Hollandia	0		3	1974, 1978, 2010	1	2014
Csehszlovákia	0		2	1934, 1962	0
Magyarország	0		2	1938, 1954	0
Svédország	0		1	1958	2	1950, 1994
Horvátország	0		1	2018	2	1998, 2022
Lengyelország	0		0		2	1974, 1982
Egyesült Államok	0		0		1	1930
Jugoszlávia	0		0		1	1930
Ausztria	0		0		1	1954
Chile	0		0		1	1962
Portugália	0		0		1	1966
Törökország	0		0		1	2002
Belgium	0		0		1	2018

Válogatottak szereplése

A világbajnokság eddigi győztesei

Sorrend

Részvételek száma
Csapat (ábécé-rend)

Csapat	Részvételek száma	Első részvétel	Legutóbbi részvétel	Legjobb eredmény

Brazília	22	1930	2022	Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002)

Németország ( NSZK eredményeivel együtt)	20	1934	2022	Világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014)

Olaszország	18	1934	2014	Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006)
Argentína	18	1930	2022	Világbajnok (1978, 1986, 2022)

Mexikó	17	1930	2022	Negyeddöntő (1970, 1986)

Anglia	16	1950	2022	Világbajnok (1966)
Franciaország	16	1930	2022	Világbajnok (1998, 2018)
Spanyolország	16	1934	2022	Világbajnok (2010)

Belgium	14	1930	2022	Bronzérmes (2018)
Uruguay	14	1930	2022	Világbajnok (1930, 1950)

Szerbia ( Jugoszlávia eredményeivel együtt)	13	1930	2022	Elődöntő (1930), Negyedik hely (1962)

Svájc	12	1934	2022	Negyeddöntő (1934, 1938, 1954)
Svédország	12	1934	2018	Ezüstérmes (1958)

Dél-Korea	11	1954	2022	Negyedik hely (2002)
Egyesült Államok	11	1930	2022	Elődöntő (1930)
Hollandia	11	1934	2022	Ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
Oroszország ( Szovjetunió eredményeivel együtt)	11	1958	2018	Negyedik hely (1966)

Csehország ( Csehszlovákia eredményeivel együtt)	9	1934	2006	Ezüstérmes (1934, 1962)
Chile	9	1930	2014	Bronzérmes (1962)
Lengyelország	9	1938	2022	Bronzérmes (1974, 1982)
Magyarország	9	1934	1986	Ezüstérmes (1938, 1954)

Kamerun	8	1982	2022	Negyeddöntő (1990)
Paraguay	8	1930	2010	Negyeddöntő (2010)
Portugália	8	1966	2022	Bronzérmes (1966)
Skócia	8	1954	1998	Csoportkör (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998)

Ausztria	7	1934	1998	Bronzérmes (1954)
Bulgária	7	1962	1998	Negyedik hely (1994)
Japán	7	1998	2022	Nyolcaddöntő (2002, 2010, 2018, 2022)
Románia	7	1930	1998	Negyeddöntő (1994)

Ausztrália	6	1974	2022	Nyolcaddöntő (2006, 2022)
Costa Rica	6	1990	2022	Negyeddöntő (2014)
Dánia	6	1986	2022	Negyeddöntő (1998)
Horvátország	6	1998	2022	Ezüstérmes (2018)
Irán	6	1978	2022	Csoportkör (1978, 1998, 2006, 2014, 2018, 2022)
Kolumbia	6	1962	2018	Negyeddöntő (2014)
Marokkó	6	1970	2022	Negyedik hely (2022)
Nigéria	6	1994	2018	Nyolcaddöntő (1994, 1998, 2014)
Szaúd-Arábia	6	1994	2022	Nyolcaddöntő (1994)
Tunézia	6	1978	2022	Csoportkör (1978, 1998, 2002, 2006, 2018, 2022)

Peru	5	1930	2018	Negyeddöntő (1970)

Algéria	4	1982	2014	Nyolcaddöntő (2014)
Ecuador	4	2002	2022	Nyolcaddöntő (2006)
Ghána	4	2006	2022	Negyeddöntő (2010)

Bolívia	3	1930	1994	Csoportkör (1930, 1974, 1994)
Dél-afrikai Köztársaság	3	1998	2010	Csoportkör (1998, 2002, 2010)
Egyiptom	3	1934	2018	Első forduló/Csoportkör (1934, 1990, 2018)
Elefántcsontpart	3	2006	2014	Csoportkör (2006, 2010, 2014)
Észak-Írország	3	1958	1986	Negyeddöntő (1958)
Görögország	3	1994	2014	Nyolcaddöntő (2014)
Honduras	3	1982	2014	Csoportkör (1982, 2010, 2014)
Írország	3	1990	2002	Negyeddöntő (1990)
Norvégia	3	1938	1998	Nyolcaddöntő (1998)
Szenegál	3	2002	2022	Negyeddöntő (2002)

Észak-Korea	2	1966	2010	Negyeddöntő (1966)
Kanada	2	1986	2022	Csoportkör (1986, 2022)
Salvador	2	1970	1982	Csoportkör (1970, 1982)
Szlovénia	2	2002	2010	Csoportkör (2002, 2010)
Törökország	2	1954	2002	Bronzérmes (2002)
Új-Zéland	2	1982	2010	Csoportkör (1982, 2010)
Wales	2	1958	2022	Negyeddöntő

Angola	1	2006	2006	Csoportkör
Bosznia-Hercegovina	1	2014	2014	Csoportkör
Egyesült Arab Emírségek	1	1990	1990	Csoportkör
Haiti	1	1974	1974	Csoportkör
Indonézia	1	1938	1938	Első forduló
Irak	1	1986	1986	Csoportkör
Izland	1	2018	2018	Csoportkör
Izrael	1	1970	1970	Csoportkör
Jamaica	1	1998	1998	Csoportkör
Katar	1	2022	2022	Csoportkör
Kína	1	2002	2002	Csoportkör
Kongói DK	1	1974	1974	Csoportkör
Kuba	1	1938	1938	Negyeddöntő
Kuvait	1	1982	1982	Csoportkör
NDK	1	1974	1974	Második csoportkör
Panama	1	2018	2018	Csoportkör
Szlovákia	1	2010	2010	Nyolcaddöntő
Togo	1	2006	2006	Csoportkör
Trinidad és Tobago	1	2006	2006	Csoportkör
Ukrajna	1	2006	2006	Negyeddöntő

Válogatottak, amelyek még nem jutottak ki a világbajnokságra
Ázsia (AFC)

Afrika (CAF)

Észak-, Közép-Amerika és a Karibi-térség (CONCACAF)

Dél-Amerika (CONMEBOL)

Venezuela

Óceánia (OFC)

Európa (UEFA)

Rekordok

Bővebben: A labdarúgó-világbajnokságok rekordjai

A legtöbbszörös bajnok Brazília, ezidáig 5 alkalommal nyerte meg a tornát.
A legtöbbszörös világbajnok játékos Pelé, aki Brazília színeiben 3 alkalommal emelhette magasba a trófeát.
A legtöbb gól egy világbajnokságon 2022-ben volt, összesen 172.
A legtöbb gólt Miroslav Klose szerezte, összesen 16-ot.
A legtöbb gólt egy tornán Just Fontaine érte el, 13-at 1958-ban.
A legtöbb gólt egy világbajnokságon Magyarország érte el, 27-et 1954-ben.
A legjobb gólátlagot Kocsis Sándor érte el az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. 11 gólt lőtt 5 mérkőzésen. Gólátlag: 2,2.
A legtöbb világbajnokságon részt vett játékosok: a mexikói Antonio Carbajal (1950–1966), a német Lothar Matthäus (1982–1998), az olasz Gianluigi Buffon (1998–2014 az 1998-ason nem játszott mérkőzést, csak csere volt), a mexikói Rafael Márquez (2002–2018) és Andrés Guardado (2006–2022), valamint Cristiano Ronaldo (2006-2022) 5 tornán voltak ott. Utóbbi érdekességként, az egyetlen játékos, aki mind az 5 világbajnokságon gólt szerzett.
A legtöbb világbajnoki mérkőzést Lionel Messi játszotta, 26-ot.
A legnagyobb arányú győzelem 9 gólos volt, ez háromszor is előfordult: Magyarország–Dél-Korea 9–0 (1954), Jugoszlávia–Zaire 9–0 (1974), Magyarország–El Salvador 10–1 (1982).
A legtöbb gól egy mérkőzésen 1954-ben az Ausztria–Svájc mérkőzésen esett, a végeredmény 7–5 volt.
A leggyorsabb gól Hakan Şükür nevéhez fűződik. 2002-ben a Törökország–Dél-Korea mérkőzésen 10,2 másodperccel a kezdés után ért el találatot.
A leggyorsabb piros lapot az uruguay-i José Bastia kapta 56 másodperc elteltével 1986-ban.
A legfiatalabb világbajnoki gólszerző a brazil Pelé, aki 17 éves volt, amikor Wales ellen betalált 1958-ban.
A legidősebb világbajnoki gólszerző a kameruni Roger Milla, aki 42 éves volt, amikor Oroszország ellen betalált 1994-ben.
A legidősebb játékos, aki pályára lépett az egyiptomi Eszám el-Hadari aki 45 éves volt amikor Szaúd-Arábia ellen lépett pályára 2018-ban.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Vb 2026: a FIFA döntött, 32 csapatról 48-ra növelik a létszámot. nemzetisport.hu, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.

Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2] 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.

[vb1950-3] A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé

[1] Vb 2026: a FIFA döntött, 32 csapatról 48-ra növelik a létszámot. nemzetisport.hu, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

[1]

[a 1]

[a 2]

Labdarúgó-világbajnokság


2026-os labdarúgó-világbajnokság
Címvédő	Argentína (2022)
Legtöbb győzelem	Brazília (5 győzelem)
Adatok
Sportág	Labdarúgás
Résztvevők	32 (selejtezőben indult: 204)
Kontinens	Nemzetközi (FIFA)
Időpont	minden 4. év
Első esemény	1930
Eddigi események száma	22 (1930–2022)

Honlap	fifa.com