Főmenü megnyitása

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének második világbajnoksága volt, melyet 1934. május 27 és június 10. között rendeztek meg. A torna rendezési jogát Benito Mussolini Olaszországa kapta meg.

Labdarúgó-világbajnokság
(1934)
(Campionato Mondiale di Calcio)
Adatok
Rendező Olaszország
Dátum május 27.június 10.
Csapatok 16 (4 szövetségből)
(selejtezőben indult: 32)
Helyszínek8 (8 rendező városban)
HonlapHivatalos honlap

Címvédő Uruguay
Győztes Olaszország (1. cím)
Statisztika
Mérkőzések17
Gólok70 (átlag: 4,12)
Nézőszám
Összesen358 000 (átlag: 21 059)

GólkirályCsehszlovákia Oldřich Nejedlý
(5 gólos)

 ← 19301938 → 

Ez volt az első olyan labdarúgó világbajnokság, melyre már kellett selejtezőket játszani és amelyen Magyarország csapata is részt vett. A világbajnoki címvédő Uruguay visszautasította a tornán való részvételt, a Dél-Amerikát képviselő csapatok pedig nem küldték Olaszországba a legerősebb összeállítású csapatukat, így a várakozásoknak megfelelően a torna az európai válogatottak fölényét hozta.

A kemény küzdelmek után az olasz válogatott kitartásának és játékosai vitathatatlan képességeinek köszönhetően megszerezte a világbajnoki címet, miután a döntőben 2–1 arányban legyőzte Csehszlovákiát.

RendezőSzerkesztés

Olaszország 1932. október 9-én Stockholmban lett kiválasztva házigazdának. Svédország a szavazás előtt visszalépett[1]

SelejtezőkSzerkesztés

A selejtezőkben a 16 részvételi helyért 32 ország indult. A világbajnoki címvédő Uruguay nem volt hajlandó részt venni az eseményen, amit azzal indokolt, hogy négy évvel korábban számos európai válogatott nem vállalta be a Dél-amerikai utat, így az 1934-es világbajnokság volt az egyetlen, amin a címvédő nem volt jelen. Annak ellenére, hogy Olaszország rendezője volt a tornának, neki is selejtezőt kellett játszania. Ez volt az egyedüli alkalom, hogy a házigazda nem volt automatikusan a mezőny tagja.

A selejtezők földrajzi alapon zajlottak. Chile és Peru visszalépése következtében Argentína és Brazília játék nélkül jutott ki a világbajnokságra. A 16 részt vevő válogatottból 12 volt európai, 3 amerikai és 1 afrikai. A négy nem európai ország: Argentína, Brazília, USA és Egyiptom volt (Az első afrikai ország, mely világbajnokságon szerepelt). Az utolsó helyért USA és Mexikó mindössze három nappal a torna kezdése előtt játszott egymással Rómában a részvételért, ahol az USA győzött. A 16 válogatott többségének ez volt az első világbajnoki szereplése, beleértve a 12 európai válogatott közül 9-et: Olaszország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Magyarország, Csehszlovákia, Svédország, Ausztria és Svájc.

RésztvevőkSzerkesztés

 
Részt vevő országok

Az 1930-as, első világbajnokság olyan sikeres volt, hogy 1934-ben már 32 csapat adta be nevezését a tornára. Erre való tekintettel selejtező kiírására volt szükség, mivel a döntőben csak 16 csapat szerepelhetett. A címvédő Uruguay visszautasította a meghívást, mivel számos európai csapat visszalépett az 1930-ban Uruguayban rendezett világbajnokságon való részvételtől. Emellett Bolívia és Paraguay sem vett részt a világbajnokságon. Így Argentína és Brazília játszott mérkőzés nélkül jutott be a döntőbe, azonban ott ők sem a legerősebb összeállításban jelentek meg. Az európai csapatok kemény küzdelmet vívtak a döntőbe jutásért. Ekkor még a házigazdák sem jutottak automatikusan a döntőbe, így Olaszország is részt vett a selejtezőben. Az első mérkőzésen az olaszok 4:0-ra diadalmaskodtak görögök ellenében, akik ezt követően azonnal visszaléptek. Európa két, a legerősebbek között számontartott csapata Ausztria és Magyarország szintén sikerrel vette az akadályokat.[2][3]

A döntőbe a következő országok jutottak be:[4]

Európa
  Ausztria
  Belgium
  Csehszlovákia
  Franciaország
  Hollandia
  Magyarország
  Németország
  Olaszország
  Románia
  Spanyolország
  Svájc
  Svédország
Afrika
  Egyiptom
Dél-Amerika
  Argentína
  Brazília
Észak- és
Közép-Amerika
  Egyesült Államok

ÖsszegzésSzerkesztés

A torna 1934. május 27-én kezdődött. A fenti körülményekre való tekintettel a várakozásoknak megfelelően csak európai csapatok jutottak be a legjobb négy közé. A nyolcaddöntőből gyakorlatilag az esélyesebb csapatok jutottak tovább. Olaszország 7:1-re diadalmaskodott az Egyesült Államok válogatottja felett. Magyarország pedig szintén magabiztosan jutott tovább Egyiptom ellenében. A negyeddöntőben Olaszország Spanyolországgal mérkőzött a továbbjutásért. A nagy hőségben lebonyolított találkozón a spanyolok keményen ellenálltak az agresszív olasz rohamoknak és a hosszabbítás végén 1:1 lett a mérkőzés végeredménye. Erre való tekintettel az összecsapást újra kellett játszani. Az olasz edző 5, a spanyol pedig 7 friss játékost vetett be a győzelem érdekében. A továbbjutást végül Giuseppe Meazza 11. percben szerzett találata döntötte el. Magyarország a vele azonos erősségű Ausztriával csapott össze. Eredetileg a belga Louis Baert volt a kijelölt játékvezető, de az osztrákok vezetője, a híres Hugo Meisl gyorsan elutazott Firenzébe, és a FIFA-nál elérte, hogy az olasz Francesco Mattea vezesse a mérkőzést. Az osztrákok végül 2:1-re diadalmaskodtak, Markos Imrét pedig a 63. percben kiállították. Az elődöntőben az olaszok ellenfele Ausztria lett. A találkozót végül az olaszok nyerték 1:0 arányban. A másik ágon Csehszlovákia játszott Németországgal. Az összecsapást a csehszlovákok meglehetősen magabiztosan nyerték 3:1-re.[3]

 
František Plánička és Gianpiero Combi kézfogása a döntő előtt Rómában.

A 3. helyért vívott összecsapáson a német csapat szoros, gólgazdag mérkőzésen diadalmaskodott 3:2-re az osztrák együttes felett. A döntőre június 10-én került sor Rómában, 50 ezer néző előtt. A találkozóból még 14 perc volt hátra mikor a csehszlovákok Antonín Puč találatával (szögletből) megszerezték a vezetést. Az olasz csapat azonban nem adta fel a küzdelmet és Orsi a 81. percben egyenlített. A hosszabbításban Maezza megsérült, azonban ennek ellenére Schiavióhoz juttatta a labdát, aki a 95. percben eldöntötte a találkozó és egyben a világbajnoki cím sorsát. Az olasz csapat mind kitartásával, mind játékosai képességeivel kitűnt a mezőnyből, így megérdemelten lett világbajnok.[3]

HelyszínekSzerkesztés

A mérkőzéseket nyolc város (Bologna, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Róma, Trieszt, Torino) hat stadionjában rendezték.

Bologna Firenze Genova Milánó
Littoriale Stadion Giovanni Berta Stadion Luigi Ferraris Stadion San Siro Stadion
Befogadóképesség: 50,100 Befogadóképesség: 47,290 Befogadóképesség: 36,703 Befogadóképesség: 55,000
       
 
 
 
 
 
 
 
 
Nápoly Róma Trieszt Torino
Giorgio Ascarelli Stadion Nazionale PNF Stadion Littorio Stadion Benito Mussolini Stadion
Befogadóképesség: 40,000 Befogadóképesség: 47,300 Befogadóképesség: 8,000 Befogadóképesség: 28,140
       

JátékvezetésSzerkesztés

A labdarúgó világbajnokságra 25 játékvezetőt és partbírót hívott meg a FIFA. A 25 játékvezetőből 1 volt Egyiptomból, 12 Olaszországból, 12 Európából. A bíróknak előzetesen több szakmai (elméleti, fizikai) felkészítést tartottak. A sportemberek közül 11 mérkőzésvezető volt, 5-en csak mérkőzést vezettek, 6-an a mérkőzés vezetésén túl, a FIFA korabeli elvárásának megfelelően partbírói feladatokat is elláttak. A legtöbb mérkőzést 3-at a svéd Ivan Eklind és az olasz Rinaldo Barlassina vezetett. Összesen 16 + 1 = 17 mérkőzésre került sor, egy mérkőzést újra kellett játszani, hogy eldőljön, ki a továbbjutó válogatott. A 14 partbíró csak közreműködő, segítő volt. A legtöbb partbírói közreműködést 4-et, a spanyol Pedro Escartín, a csehszlovák Bohumil Ženišek és a magyar Iváncsics Mihály végezte. Iváncsics Mihály volt a döntő találkozó, az Olaszország-Csehszlovákia (2:1) találkozó játékvezetőjének, a svéd Ivan Eklind-nek az egyik partbírója. A 14 partbíró és a besegítő 6 játékvezető összesen 34-szer működött közre partbíróként.

JátékvezetőkSzerkesztés

EurópaSzerkesztés

PartbírókSzerkesztés

EurópaSzerkesztés

AfrikaSzerkesztés

KeretekSzerkesztés

EredményekSzerkesztés

A csapatok az összes mérkőzést egyenes kieséses rendszerben játszották.[5]

Nyolcaddöntők Negyeddöntők Elődöntők Döntő
                                 
május 27.Róma            
  Olaszország 7
május 31. és június 1.Firenze
  Egyesült Államok 1  
  Olaszország 1 ; 1
május 27.Genova
    Spanyolország 1 ; 0  
  Spanyolország 3
június 3.Milánó
  Brazília 1  
  Olaszország 1
május 27.Torino
    Ausztria 0  
  Ausztria (h.u.) 3
május 31.Bologna
  Franciaország 2  
  Ausztria 2
május 27.Nápoly
    Magyarország 1  
  Magyarország 4
június 10.Róma
  Egyiptom 2  
  Olaszország (h.u) 2
május 27.Trieszt
    Csehszlovákia 1
  Csehszlovákia 2
május 31.Torino
  Románia 1  
  Csehszlovákia 3
május 27.Milánó
   Svájc 2  
  Svájc 3
június 3.Róma
  Hollandia 2  
  Csehszlovákia 3
május 27.Firenze
    Németország 1   Bronzmérkőzés
  Németország 5
május 31.Milánó június 7.Nápoly
  Belgium 2  
  Németország 2   Németország 3
május 27.Bologna
    Svédország 1     Ausztria 2
  Svédország 3
  Argentína 2  

NyolcaddöntőkSzerkesztés

Olaszország   7–1   Egyesült Államok
Schiavio   18'   29'   64'
Orsi   20'   69'
Ferrari   63'
Meazza   90'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Donelli   57'
Nazionale PNF Stadion, Róma
Nézőszám: 25 000
Játékvezető: René Mercet (svájci)
Asszisztensek: Pedro Escartín (spanyol), Bohumil Ženišek (csehszlovák)


Spanyolország   3–1   Brazília
Chato   18' (11-esből)   25'
Lángara   29'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Leônidas   55'
Luigi Ferraris Stadion, Genova
Nézőszám: 21 000
Játékvezető: Birlem (német)
Asszisztensek: Ettore Carminat (olasz), Iváncsics Mihály (magyar)


Ausztria   3–2  (h. u.)   Franciaország
Sindelar   44'
Schall   93'
Bican   109'
(1–1, 1–1, 1–1)
Jegyzőkönyv
Nicolas   18'
Verriest   116' (11-esből)
Benito Mussolini Stadion, Torino
Nézőszám: 16 000
Játékvezető: Van Moorsel (holland)
Asszisztensek: Caironi Camillo (olasz) , Louis Baert (belga)


Magyarország   4–2   Egyiptom
Teleki   11'
Toldi   31'   61'
Vincze   53'
(2–2)
Jegyzőkönyv
Fawzi   35'   39'
Giorgio Ascarelli Stadion, Nápoly
Nézőszám: 9000
Játékvezető: Barlassina (olasz)
Asszisztensek: Generoso Dattilo (olasz) , Otello Sassi (olasz)


Csehszlovákia   2–1   Románia
Puč   50'
Nejedlý   67'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Dobay   11'
Littorio Stadion, Trieszt
Nézőszám: 9000
Játékvezető: Langenus (belga)
Asszisztensek: Giuseppe Scarpi (olasz), Raffaele Scorzoni (olasz)


Svájc   3–2   Hollandia
Kielholz   7'   43'
Abegglen   66'
(2–1)
Jegyzőkönyv
Smit   29'
Vente   69'
San Siro Stadion, Milánó
Nézőszám: 33 000
Játékvezető: Eklind (svéd)
Asszisztensek: Alois Beranek (osztrák), Binivento Ferruccio (olasz)


Németország   5–2   Belgium
Kobierski   25'
Siffling   49'
Conen   66'   70'   87'
(1–2)
Jegyzőkönyv
Voorhoof   29'   43'
Giovanni Berta Stadion, Firenze
Nézőszám: 8000
Játékvezető: Mattea (olasz)
Asszisztensek: Melandri Ermenegildo (olasz), Jacques Baert (francia)


Svédország   3–2   Argentína
Jonasson   9'   67'
Kroon   79'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Belis   4'
Galateo   48'
Littorale Stadion, Bologna
Nézőszám: 14 000
Játékvezető: Braun (osztrák)
Asszisztensek: Albino Carraro (olasz) , Giuseppe Turbiani (olasz)

NegyeddöntőkSzerkesztés

Olaszország   1–1   Spanyolország
Ferrari   44' (1–1, 1–1, 1–1)
Jegyzőkönyv
Corso   30'
Giovanni Berta Stadion, Firenze
Nézőszám: 35 000
Játékvezető: Baert (belga)
Asszisztensek: Zenisek W. (csehszlovák), Iváncsics Mihály (magyar)


Ausztria   2–1   Magyarország
Horvath   8' Zischek   51' (1–0)
Jegyzőkönyv
Sárosi   60' (büntető)
Markos   63′
Littorale Stadion, Bologna
Nézőszám: 23 000
Játékvezető: Mattea (olasz)
Asszisztensek: Pedro Escartín (spanyol), Alfred Birlem (német)


Csehszlovákia   3–2   Svájc
Svoboda   24'   49'
Nejedlý   82'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Kielholz   18'
Jäggi   78'
Benito Mussolini Stadion, Torino
Nézőszám: 12 000
Játékvezető: Beranek (osztrák)
Asszisztensek: Mohammed Youssof (egyiptomi), Jacques Baert (francia)


Németország   2–1   Svédország
Hohmann   60'   63' (0–0)
Jegyzőkönyv
Dunker   82'
San Siro Stadion, Milánó
Nézőszám: 3000
Játékvezető: Barlassina (olasz)
Asszisztensek: René Mercet (svájci), Johannes van Moorsel (holland)


Újrajátszott mérkőzés:

ElődöntőkSzerkesztés

Olaszország   1–0 Ausztria  
Guaita   19' (1–0)
Jegyzőkönyv
San Siro Stadion, Milánó
Nézőszám: 35 000
Játékvezető: Eklind (Svéd)
Asszisztensek: Louis Baert (belga), Zenisek W. (csehszlovák)


Csehszlovákia   3–1   Németország
Nejedlý   21'   69'   80' (1–0)
Jegyzőkönyv
Noack   62'
Nazionale PNF Stadion, Róma
Nézőszám: 15 000
Játékvezető: Barlassina (olasz)
Asszisztensek: Alois Beranek (osztrák), Pedro Escartín (spanyol)

BronzmérkőzésSzerkesztés

Németország   3–2   Ausztria
Lehner   1'   42'
Conen   27'
(3–1)
Jegyzőkönyv
Horvath   28'
Sesta   54'
Giorgio Ascarelli Stadion, Nápoly
Nézőszám: 7000
Játékvezető: Carraro (olasz)
Asszisztensek: Caironi Camillo (olasz), Pedro Escartín (spanyol)

DöntőSzerkesztés

Olaszország   2–1  (h. u.)   Csehszlovákia
Orsi   81'
Schiavio   95'
(0–0, 1–1, 2–1)
Jegyzőkönyv
Puč   71'
Nazionale PNF Stadion, Róma
Nézőszám: 50 000
Játékvezető: Eklind (svéd)
Asszisztensek: Louis Baert (belga), Iváncsics Mihály (magyar)

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság győztese
 
OLASZORSZÁG
1. cím

DíjakSzerkesztés

Aranycipő:
  Oldřich Nejedlý

GólszerzőkSzerkesztés

A tornán összesen 44 játékos volt eredményes.[6]

5 gólos
4 gólos
3 gólos
2 gólos
1 gólos

 

VégeredménySzerkesztés

Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt:

  1. több szerzett pont,
  2. jobb gólkülönbség,
  3. több szerzett gól,
  4. nemzetnév.
 
Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései
  A negyeddöntőben kiesett
  A nyolcaddöntőben kiesett
  4. helyezett
Helyezés Nemzet M Gy D V G+ G– Gk P
1   Olaszország 5 4 1 0 12 3 +9 9
2   Csehszlovákia 4 3 0 1 9 6 +3 6
3   Németország 4 3 0 1 11 8 +3 6
4   Ausztria 4 2 0 2 7 7 0 4
A negyeddöntőben estek ki
5   Spanyolország 3 1 1 1 4 3 +1 3
6   Magyarország 2 1 0 1 5 4 +1 2
7   Svájc 2 1 0 1 5 5 0 2
8   Svédország 2 1 0 1 4 4 0 2
A nyolcaddöntőben estek ki
9   Argentína 1 0 0 1 2 3 −1 0
  Franciaország 1 0 0 1 2 3 −1 0
  Hollandia 1 0 0 1 2 3 −1 0
12   Románia 1 0 0 1 1 2 −1 0
13   Egyiptom 1 0 0 1 2 4 −2 0
14   Brazília 1 0 0 1 1 3 −2 0
15   Belgium 1 0 0 1 2 5 −3 0
16   Egyesült Államok 1 0 0 1 1 7 −6 0

JegyzetekSzerkesztés

  1. FIFA World Cup Host annoucement decision 
  2. 1934 FIFA World Cup Italy:Preliminaries (angol nyelven). FIFA.com. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  3. a b c 1934 FIFA World Cup Italy:Overview (angol nyelven). FIFA.com. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
  4. 1934 FIFA World Cup Italy:Teams (angol nyelven). FIFA.com. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  5. 1934 FIFA World Cup Italy:Results (angol nyelven). FIFA.com. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  6. 1934 FIFA World Cup Italy:Top goals (angol nyelven). FIFA.com. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1934-es labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.