Magyar Labdarúgó-szövetség

A Magyar Labdarúgó-szövetség[1] (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.

Magyar Labdarúgó-szövetség
Az MLSZ logója Hidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása)
Az MLSZ logója Hidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása)
Adatok
Alapítva1901
FIFA-tagság kezdete1907
UEFA1954

Elnök
Csányi Sándor

A magyar labdarúgás első száz éveSzerkesztés

A magyar labdarúgás első irodalmi emlékeit 1879-től őrizzük. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban már szabadtéri játszó társaság alakult, mely iránt néhány esztendő múlva több nagyvárosunk is élénk érdeklődést mutatott.

A BBTE-ben 1893-tól rendszeresen hódoltak az új játéknak, két esztendő múltán már több híradás jelent meg a futballjátékról. 1897. május 9-én, nyilvánosan is bemutatkozott a BTC két csapata, egy év múlva megmérkőztek a Műegyetem együttesével is. 1899. május 3-án, megalakult a Ferencvárosi Torna Club.

A századfordulóig 56 nemzetközi, 63 fővárosi és 20 vidéki mérkőzést rendeztek együtteseink. És utána...

1901. január 19-én megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége.[2] Február 17-én a BTC és a BSC csapatai - kizárólag fővárosi csapatok - játszották az első elsőosztályú bajnoki mérkőzést.

1902. október 12-én Bécsben rendezték Ausztria-Magyarország - mindkét ország - első hivatalos válogatott mérkőzését.

1907-ben a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.

1909-ben Budapesten rendezték a FIFA kongresszusát. A Margitszigeti Ezüstlabda, ötszöri elnyerése után végleg a Ferencváros birtokába került.

Az 1909-10-ben először kiírt Magyar Kupát az MTK nyerte.

1911-ben avatták fel az FTC 26 ezer férőhelyes új stadionját, egy év múlva a 20 ezres MTK-létesítményt nyitották meg.

1912-ben Stockholmban először szerepeltek játékosaink a nyári olimpiai játékokon. A magyar csapat a díszes vigaszdíjat nyerte el. Ez évben a fővárosi együttesek száma 71, a vidékieké 109 volt.

1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete.

1919-ben véget ért a hadibajnokság, majd lassan rendeződtek a nemzetközi kapcsolatok is.

A Magyar Tréner Kollégiumot 1925-ben kezdték szervezni. A labdarúgás legerősebb nemzeti sportunkká fejlődött.

1926-ban megalakult a PLASZ, a profi labdarúgás irányító szerve.

1927-ben a magyar Fischer Mór lett a FIFA alelnöke.

1929-ben a Ferencváros 3:2-re, otthonában győzte le a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját.

1930-ban Budapest adott otthont a FIFA kongresszusának.

1935-ben az MLSZ megszüntette a profi-, és létrehozta a Nemzeti Bajnokságot. Első helyen végzett labdarúgócsapatunk a Főiskolai Világbajnokságon.

1937-ben és 1939-ben a Közép-európai Kupában is sikerült győznünk.

Franciaországban az 1938-as labdarúgó-világbajnokság döntőjében válogatottunk ezüstérmes lett, Olaszország-Magyarország 4:2.

1944 háborús légkörében a sport minden nemzetközi kapcsolata megszűnt.

Az 1946-47-es évben az MLSZ felújította a Nemzeti Bajnokságot.

Az 1952-es helsinki olimpián a magyar válogatott aranyérmes lett. Legjobbjaink megnyerték az 1948 és 1953 között lebonyolított Európa Kupát.

1953-ban Belgiumban első helyen végzett ifjúsági csapatunk az UEFA-tornán. Augusztus 20-án százezer néző jelenlétében adták át a Népstadiont.

1953. november 25-én Londonban a magyar válogatott 6:3 arányban legyőzte tanítómesterét, a kontinentális csapattól 90 éve otthon veretlen Angliát. A világ legjobb csapata, a magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon ismét "csak" ezüstérmes lett. Németország-Magyarország 3:2. Az UEFA Sebes Gusztávot alelnökévé választotta.

1955-ben és 1956-ban Magyarország csoportgyőztes lett (döntőt nem rendeztek) az UEFA nemzetközi ifjúsági tornáján.

1955-ben a Népstadionban játszották a 100. magyar-osztrák mérkőzést. Válogatottunk a világranglistán 91%-kal ismét az első helyet foglalta el.

Az 1958-as svédországi világbajnokságon labdarúgó-válogatottunk a negyeddöntőig jutott.

1960-ban Ausztriában ifjúsági válogatottunk nyerte az UEFA-tornát. A római olimpián felnőtt együttesünk a harmadik helyen végzett. A France Football Aranylabda szavazásán Puskás Ferenc második lett.

 
60 éves a Magyar Labdarúgók Szövetsége

1962-ben Uruguay ellen Bozsik József 100. válogatottságát ünnepelte. A chilei labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat az 5. helyen végzett.

1964-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a döntőben maradt alul az MTK a Sporting ellen (3:3 és 0:1 arányban).

1964-ben Tokióban aranyérmet nyert a magyar olimpiai válogatott. A spanyolországi Európa-bajnokságon a magyar válogatott bronzérmes lett. Az európai ranglistán is a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Az UEFA-Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját 1965-ben 1:0-s győzelemmel a Ferencváros nyerte a Juventus előtt.

1965-ben az európai nemzetek rangsorában Magyarország a második lett.

Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar válogatott a negyeddöntőben búcsúzott a legjobbaktól.

1967-ben Albert Flóriáné lett az európai Aranylabda, Bobby Charlton és James Johnstone előtt.

1968-ban a Ferencváros ismét döntőt játszott a Vásárvárosok Kupájáért, de a trófeát 1:0 arányban a Leeds United nyerte el. A magyar olimpiai válogatott Mexikóvárosban megvédte ötkarikás elsőségét. A FIFA világválogatott keretébe négy magyar játékost hívtak meg. Az európai labdarúgó bajnokságok legjobb góllövői részére kiírt Ezüstcipő Dunai II Antal vitrinjébe került, 36 góljáért.

1969-ben a Vásárvárosok Kupája döntőjében az Újpesti Dózsa kettős vereséget szenvedett (0:3 és 2:3) a Newcastle United csapatától. Dunai Antal 31 góljával az európai Bronzcipőt nyerte el.

1972-ben a müncheni olimpián a magyar válogatott ezüstérmet nyert.

1974-ben aranyérmes lett csapatunk az Utánpótlás Európa-bajnokságon.

1975-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a Ferencváros 3-0-s vereséget szenvedett a Dinamo Kijev csapatától.

1976-ban ifjúsági válogatottunk az UEFA-torna, junior válogatottunk az utánpótlás Eb döntőjében ezüstérmes lett.

1977-ben Várady Béla vehette át az európai góllövők Ezüstcipőjét.

1978-ban válogatottunk az argentínai labdarúgó-világbajnokság csoportküzdelmei után pont nélkül maradt és kiesett.

1979-ben az európai góllövők díjkiosztó ünnepségén Fekete László vehette át az Ezüstcipőt, majd 1980-ban Fazekas László, illetve 1981-ben Nyilasi Tibor. Palotai Károly kiválóan vezette a Real Madrid-Liverpool BEK-döntőt.

1982-ben a spanyolországi világbajnokság csoportküzdelmeiben nyújtott egy győzelem és egy döntetlen a továbbjutáshoz kevésnek bizonyult.

1984-ben Moszkvában a magyar válogatott tizenegyesekkel nyerte az Ifjúsági Európa-bajnokságot a Szovjetunió előtt.

1985-ben az UEFA-Kupa döntőjében a Videoton a hazai 3-0-s veresége után a Real Madrid otthonában 1-0-ra nyert és ezüstérmes lett. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1-0-ra nyert a magyar női labdarúgó-válogatott az NSZK legjobbjai ellen. Ez évben a magyar válogatott a második lett az európai ranglistán.

1986-ban a mexikói világbajnokságon a magyar válogatott nem jutott tovább a csoportmérkőzések után. Első hivatalos mérkőzésén 8-3-ra nyer a magyar teremlabdarúgó-válogatott.

Az 1987-88-as idényben Détári Lajos volt a legjobb külföldön szereplő játékos, aki az Európa-válogatottban is helyet kapott.

Az IFFHS nemzetközi szervezet az 1994-es vb-döntő bíráját, a magyar Puhl Sándort választotta a világ legjobb játékvezetőjének. Minden idők legjobb góllövője a 85-szörös válogatott Puskás Ferenc lett, aki 1943 és 1966 között a magyar és a spanyol bajnokságban 529-szer volt eredményes.

1995-96-ban a Ferencváros részt vett a Bajnokok Ligája csoportmérkőzésein. Magyarország olimpiai válogatottja szerepelt az 1996-os atlantai játékok tizenhatos döntőjében.

Puhl Sándor 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben is megőrizte vezető helyét a játékvezetők rangsorában.

2001. január 19-én megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelte a Magyar Labdarúgó-szövetség. Az első évszázad 747 válogatott mérkőzésén 368 győzelem, 166 döntetlen és 213 vereség született (72 ország együttese ellen), melyen 838 játékos lépett pályára.

Huszonhetedik bajnokságát nyerte a Ferencváros, huszonegy alkalommal volt bajnok az MTK, hússzor az Újpest.

Az első bajnokságSzerkesztés

Az MLSZ 1901. január 19-én megtartott alakuló közgyűlésén megválasztott tanács február 4-én már be is osztotta a bajnokságra jelentkező egyesületeket – eddigi hazai barátságos és nemzetközi eredményeik alapján – két osztályba.

Korábbi elnökökSzerkesztés

I. Jász Géza (1901–1902)

II. Rákosi Viktor (1902)

  • Főtitkár: Horváth Ferenc

III. Banovits Kajetán (1903–1906)

IV. Kárpáti Béla (1907–1909)

V. Szacelláry György (1909–1916)

  • Főtitkár: Steiner Hugó (1909)
  • Főtitkár: Oprée Rezső (1910)
  • Főtitkár: Steiner Hugó (1911–1912)
  • Főtitkár: Csányi József dr. (1913)

VI. Pallavicini György őrgróf (1916)

VII. Füzesséry Zoltán dr. (1917–1919)

  • Főtitkár: Tibor Lajos

VIII. Oprée Rezső (1919–1922)

  • Főtitkár:Neuwelt Emil (1919–1920)
  • Főtitkár: Tibor Lajos (1921–1922)

IX. Friedrich István (1922–1923)

X. Shvoy Kálmán dr. (1924)

  • Főtitkár: Kenyeres Árpád

XI. Dr. Csányi József és Tibor Lajos (1925)

  • Főtitkár: Kenyeres Árpád

XII. Dréhr Imre (1925–1930)

XIII. Kray István báró (1930–1932)

  • Főtitkár: Kenyeres Árpád

XIV. Usetty Béla dr. (1932–1939)

  • Főtitkár: Kenyeres Árpád

XV. Gidófalvy Pál dr. (1939–1944)

XVI. Becskó József (1945–1947)

  • Főtitkár: Kenyeres Árpád (1945–1947)

XVII. Ries István dr. (1947–1950)

XVIII. Barcs Sándor (1950–1963)

XIX. Hegyi Gyula (1964–1970)

XX. Terpitkó András dr. (1970–1973)

  • Főtitkár: Börzsei János
  • Főtitkár: Petri Sándor (1972–1973)

XXI. Kutas István (1974–1978)

XXII. Szepesi György (1979–1986)

XXIII. Somogyi Jenő (1986–1988)

XXIV. Tisza László dr., Vadászi Tibor, Varga Miklós dr. (1988–1989)

XXV. Laczkó Mihály dr. (1989–1994)

XXVI. Benkő László (1994–1996)

XXVII. Laczkó Mihály dr. (1996–1998)

XXIX. Kovács Attila (1998–1999)

XXX. Bozóky Imre dr. (1999–2006)

XXXI. Kisteleki István (2006–2010)

XXXII. Csányi Sándor (2010–)

GalériaSzerkesztés

 
Magyar labdarúgó-szövetség címere egy pályán

JegyzetekSzerkesztés

  1. A szervezet hivatalos neve Magyar Labdarúgó Szövetség. Ez az alak azonban nem felel meg a Wikipédia helyesírási irányelveinek: a „labdarúgó” ugyanis itt főnév, személyre utal, akiknek a szövetségéről van szó, nem pedig a szövetség rúgja a labdát, ezért nem az AkH.11 112. alkalmazandó itt, hanem az AkH.11 128. c) és az AkH.11 138., lásd még: OH. 983. o.
  2. Megalakult a Magyar Labdarugók Szövetsége, huszadikszazad.hu

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés