Nyilasi Tibor
Nyilasi Tibor (Várpalota, 1955. január 18. –) magyar válogatott labdarúgó, támadó középpályás poszton és később edzőként is tevékenykedett. A Ferencvárosi TC és az FK Austria Wien játékosa volt. Az FTC örökös bajnoka.[1] Kétszeres magyar és háromszoros osztrák bajnok.
| Nyilasi Tibor | |||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||
| Mészöly Kálmán labdarúgó szövetségi kapitány és Nyilasi Tibor nyilatkozik 1982-ben a TV Híradónak | |||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||
| Születési dátum | 1955. január 18. (69 éves) | ||||||||||||||||
| Születési hely | Várpalota, Magyarország | ||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||
| Magasság | 189 cm | ||||||||||||||||
| Testtömeg | 77 kg | ||||||||||||||||
| Becenév | Nyíl | ||||||||||||||||
| Poszt | középpályás | ||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Díjak, elismerések | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyilasi Tibor témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||
Magyarországon 1981-ben az év labdarúgója, magyar gólkirály és Ezüstcipő‑nyertes, valamint 1984-ben osztrák gólkirály is lett. 70 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban és 32 gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1978, 1982). 1981-ben Európa‑válogatott volt Csehszlovákia ellen. Edzőként a Ferencvárossal egyszeres magyar bajnok.
Pályafutása szerkesztés
Úttörőstadion és Fradi junior évek szerkesztés
Nyilasi Tibor Budán, a Vízivárosban nőtt fel. A II. kerületi Medve utcai általános iskolában kezdte tanulmányait.[2] Ott és a környékbeli grundokon kezdett focizni. 1965-ben édesapja vitte el a margitszigeti Úttörő Stadionba (1965–70), ahol Sepsi Attila edző tartott labdarúgó szakkört. Innentől heti két edzéssel megkezdte a rendszeres sportolást. 1966. február 23-án megkapta élete első játékosigazolását, majd 1967. április 14-én pályára lépett élete első tétmérkőzésén. Az Úttörőstadion csapatában 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. 14 évesen már 180 cm magas volt és 46-os cipőt viselt.
1970-ben Kertész János, a Ferencváros (1970–83) ifjúsági csapatának akkori edzője látogatott ki a pályára és Nyilasit a zöld-fehérekhez hívta, aki Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. A család akkor már Kelenföldön lakott, nem messze onnan, ahol Sebes Gusztáv, az Aranycsapat híres szövetségi kapitánya élt. Ő is látta játszani a tehetséges Nyilasit, beszélt is vele, így tudta, hogy a szíve a Fradihoz húz. Neki is köze volt a ferencvárosi szerződéshez.
| „ | Játéktudása, futball-érettsége, kombinatív készsége, társainak helyzetbe hozása, cselező és gólszerző tudását nézve bármikor, bármelyik csatár- vagy fedezetposzton helye lett volna az én híres, sokak által aranycsapatnak nevezett, aranyos, csibész tizenegyemben… | ” |
| – Sebes Gusztáv | ||
Tehetségére jellemző, hogy a Fradi ifiben korosztályt is ugrott és ötvenötös születése ellenére az ötvenhármas korosztálynál vették figyelembe. Ekkor ismerte meg Ebedli Zoltánt, Viczkó Tamást és Vad Istvánt. Edzője Rákosi Gyula lett. 1971 és 1974 között 65 mérkőzésen 54 gólt szerzett. Utolsó junior évében a csapattal, tizenegy év után megnyerték a bajnokságot. Ezekben az időkben egy-egy mérkőzésen már az első csapatban is szerepelt. Első bajnoki mérkőzése 1973. május 19-én a Népstadionban volt a Komló ellen (1:0). Csereként állt be Engelbrecht helyére az 53. percben.
A magyar ifjúsági válogatottban 15 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Budapest válogatott 16, serdülő válogatott 3 alkalommal volt.
1974–1988 szerkesztés
Két bajnoki cím, valamint három Magyar Népköztársaság-kupa megszerzése után, 1981-ben 30 találattal ő lett a magyar bajnokság gólkirálya, s ő kapta ebben az esztendőben az Európai Ezüstcipőt is.[3] Szerepelt az 1975-ben Kupagyőztesek Európa-kupája döntőt játszó FTC-ben. Összesen 243 magyar bajnoki mérkőzésen 130 gólt lőtt.
Szerepelt az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is, ahol öt mérkőzésen két gólt szerzett. A nemzetközi sikereknek köszönhetően 1983-ban szerződést ajánlott neki az Austria Wien (1983–87) együttese. Itt zsinórban három bajnoki címet szerzett és ez első idényben 1984-ben 26 találattal ő lett a bajnokság gólkirálya. Szerepelt az Európa-válogatottban is (1981).
Edzőként szerkesztés
A Ferencváros legendás játékosa edzőként is jeleskedett. Két időszakban irányította a zöld-fehéreket, 1990 és 1994 között egy bajnoki címet, három kupagyőzelmet és egy Szuperkupa-győzelmet ért el vezetőedzőként. A második periódusában (1997–1998) kevesebb sikert szerzett, akkor az együttes ezüstérmes lett a bajnokságban. Összesen 253 (170+73) mérkőzésen ült a kispadon, ebből 171 bajnoki volt.
Sportvezetőként szerkesztés
1998. november 28-án ült utoljára a Fradi kispadján, majd tapasztalatával és szaktudásával 1999-től a Sport TV szakkommentátora lett. 2002 és 2007 között a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlásért felelős szakfelügyelője volt. 2013 januárjában tagja lett az UEFA szakmai bizottságának.[4] 2014. szeptemberétől Dárdai Pál szövetségi kapitány szakmai stábjában tevékenykedik.[5] 2015 novemberében távozott a válogatottól, miután Bernd Storck kicserélte a stábot. Storck felajánlotta Nyilasinak, hogy maradhat, de nem kívánt élni a lehetőséggel.[6] Ugyanakkor az MLSZ elnökségi tagja maradt. 2010 augusztusától sportigazgatóként dolgozik a Magyar Labdarúgó Szövetségben, ahol az OTP-MOL Bozsik-program irányítása is hozzá tartozik, amelynek fő célkitűzése a labdarúgás tömegesporttá fejlesztése és a tehetségkutatás.[7][8][9] 2018-ban új szakmai bizottság alakult a Magyar Labdarúgó-szövetségben, amelynek a vezetője lett. A szakmai bizottság tagja lett továbbá Dárdai Pál, Egervári Sándor, Gellei Imre, Kovács Kálmán, Fehér Csaba, Gera Zoltán, Hajnal Tamás, Lőw Zsolt, Szabics Imre, Markó Edina, Takács Mihály, Fórián Zsolt.[10][11]
Sikerei, díjai szerkesztés
Játékosként szerkesztés
Klubcsapatokban szerkesztés
- Magyar bajnokság:
- Magyar Népköztársasági-kupa:
- KEK:
- BEK:
- nyolcaddöntős (1 alkalommal): 1976-1977
Válogatottal szerkesztés
Magyarország:
- Világbajnokság-csoportkör (2): 1978, 1982
- Európa-válogatott (1): 1983
Edzőként szerkesztés
- Ferencváros:
- Magyar bajnok (1): 1992
- Magyar bajnoki ezüstérmes (3):1991, 1998, 1999
- Magyar bajnoki bronzérmes (1):1993
- Magyarkupa-győztes (3): 1991, 1993, 1994
- Magyar szuperkupa-győztes (1): 1993
- Magyar szuperkupa-ezüstérmes (1): 1992
Egyéni szerkesztés
- NBI gólkirály: 1981 (30 gól)
- Európa válogatott (1981)
- Az év labdarúgója: 1981
- Toldi-vándordíj: 1981, 1982, 1983
- Az FTC örökös bajnoka: 1984
- Pro Urbe díj – Bécs: 1984
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje: 1994
- ezüstcipő: 1980–1981
- osztrák gólkirály: 1983–1984 (26 gól)
- UEFA-kupa gólkirály: 1983-1984 (9)
Statisztika szerkesztés
Klubcsapatban szerkesztés
| Klub | Szezon | NB1 | MNK | Nemzetközi | Egyéb | Összesen | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hely. | Mérk | Gól | Hely. | Mérk | Gól | Kupa | Hely. | Mérk | Gól | Mérk | Gól | Mérk | Gól | ||
| Ferencvárosi TC | 1972–73 | 2. | 1 | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | 1 | — |
| 1973–74 | 2. | 2 | — | 1. | 2 | — | — | — | — | — | 2 | — | 6 | — | |
| 1974–75 | 3. | 25 | 6 | — | 1 | 1 | KEK | 2. | 5 | 2 | 11 | 7 | 42 | 16 | |
| 1975–76 | BAJNOK | 28 | 12 | 1. | 6 | 4 | KK | — | 2 | 3 | 15 | 9 | 51 | 28 | |
| 1976–77 | 3. | 26 | 17 | 2. | 5 | 2 | BEK | — | 3 | 4 | 4 | 2 | 38 | 25 | |
| 1977–78 | 9. | 28 | 8 | 1. | 8 | 1 | UEFA | — | 2 | — | — | — | 38 | 9 | |
| 1978–79 | 2. | 29 | 21 | 2. | 11 | 7 | KEK | — | 4 | 1 | 10 | 17 | 54 | 46 | |
| 1979–80 | 6. | 22 | 12 | — | — | — | UEFA | — | 2 | — | 11 | 4 | 35 | 16 | |
| 1980–81 | BAJNOK | 34 | 30 | — | 5 | 1 | — | — | — | — | 2 | 2 | 41 | 33 | |
| 1981–82 | 2. | 25 | 10 | — | — | — | BEK | — | 2 | — | 2 | — | 29 | 10 | |
| 1982–83 | 2. | 23 | 15 | — | 3 | 5 | UEFA | — | 4 | — | 9 | 8 | 39 | 28 | |
| Összesen | 243 | 131 | 41 | 21 | 24 | 10 | 66 | 49 | 374 | 211 | |||||
| Klub | Szezon | Osztrák BL | Osztrák Kupa | Nemzetközi | Egyéb | Összesen | |||||||||
| Hely. | Mérk | Gól | Hely. | Mérk | Gól | Kupa | Hely. | Mérk | Gól | Mérk | Gól | Mérk | Gól | ||
| Austria Wien | 1983–84 | BAJNOK | 29 | 26 | 2. | 7 | 9 | UEFA | 5 / 8. | 8 | 9 | 16 | 7 | 60 | 51 |
| 1984–85 | BAJNOK | 26 | 17 | 2. | 4 | 2 | BEK | 5 / 8. | 6 | 2 | 17 | 19 | 53 | 40 | |
| 1985–86 | BAJNOK | 20 | 18 | 1. | 1 | 2 | BEK | — | 4 | 1 | 12 | 17 | 37 | 38 | |
| 1986–87 | 2. | 19 | 9 | — | 1 | 2 | BEK | — | — | — | 11 | 10 | 31 | 21 | |
| 1987–88 | 2. | 26 | 11 | — | 1 | 3 | UEFA | — | 2 | — | 10 | 8 | 39 | 22 | |
| Összesen | 120 | 81 | 14 | 18 | 20 | 12 | 66 | 61 | 220 | 172 | |||||
| Összesen | 363 | 212 | 55 | 39 | 44 | 22 | 132 | 110 | 594 | 383 | |||||
Mérkőzései a válogatottban szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Büszkeségeink Archiválva 2020. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, fradimuzeum.eoldal.hu
- ↑ A Medve utcai iskola 140 éve. 1872-2012. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 27.
- ↑ "Aranyosan" csillogó ezüst. valasz.hu, 2012. április 11. [2020. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 2.)
- ↑ Nyilasi Tibor bekerült az UEFA futballbizottságába (magyar nyelven). mno.hu, 2013. január 31. [2014. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ Nyilasi és Szabics is tagja lett Dárdai stábjának, csakfoci.hu
- ↑ Eldőlt: Nyilasi is távozik a magyar válogatottól, csakfoci.hu
- ↑ Nyilasi Tibor és az OTP-MOL Bozsik*program, mol.hu
- ↑ OTP-MOL Bozsik-program: harmadával nőtt a résztvevők száma, mlsz.hu
- ↑ "Felfüggesztettük a felfüggesztést" - milliárdos költségvetéssel indult újra a Bozsik-program, origo.hu
- ↑ Új szakmai bizottság alakult az MLSZ-ben, origo.hu
- ↑ Ma ünnepli 65. születésnapját Nyilasi Tibor. szovetseg.mlsz.hu, 2020. január 18. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források szerkesztés
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 395. o. ISBN 963-495-011-6
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest: Sportpropaganda. 1981. ISBN 963-7542-44-2
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest: Sportpropaganda. 1985. ISBN 963-7543-04-X
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Hoppe Pál–Szabó Ferenc: A Nyíl; Lapkiadó Vállalat, Bp., 1984
- Nagy Béla: Nyilasi Tibi! Nyilasi Tibi! Nyilasi-album, 215 fekete-fehér és 130 színes fotóval; Framy Kft., Bp., 2003 (Fradi futballmúzeum) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-6002-431-6
- Nyilasi Tibor NB I-es statisztikája a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
További információk szerkesztés
- 1983. tavasz: Rába ETO – Ferencváros 3-3, sportgeza.hu
- Austria Wien statisztika, austria-archiv.at
- Menesztették Nyilasi Tibort – 1998. december. 19., hetilap.hetek.hu
- Nyilasi: Mást el sem vállaltam volna – 2002. augusztus 6.
- Nyilasi Tibor protokollfőnök lesz – 2003. december 5., sportgeza.hu
- Nyilasi nemet mondott az FTC-nek[halott link] – 2003. december 9., mno.hu
- Nyilasi: Öreg vagyok bohócnak! – 2003. december 10., blikk.hu
- Nyilasi Tibor , google.com
- Itt van az ősz, itt van újra[halott link], sport1tv.hu
- Tibor Nyilasi – Not Forgotten, lvironpigs.wordpress.com
- 60 éves Nyilasi Tibor, a Ferencváros legendája – 2015. január 18., sportgeza.hu
- Nyilasi Tibor az Aranycsapatba is befért volna- 2015. január 18., origo.hu