Teherán (perzsául: تهران [Tehrán], tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja. Lakóinak száma több mint 8 millió, az agglomerációval együtt a 14 milliót is meghaladja.

Teherán (تهران)
Teherán
Teherán
Teherán zászlaja
Teherán zászlaja
Közigazgatás
Ország Irán
Tartomány Teherán
Alapítás éve1794. március 20.
Polgármester Mohammad Bagher Ghalibaf
Irányítószám 13ххх-15ххх
Körzethívószám 021
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8 693 706 fő (2016)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1100–1700 m
Terület658 km²
IdőzónaIRST (UTC+3:30)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 42′, k. h. 51° 25′Koordináták: é. sz. 35° 42′, k. h. 51° 25′
Teherán térképe
Teherán térképe
Teherán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szó eredete szerkesztés

A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése „Tir hajléka”. (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran – azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka – szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.

Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).

Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).

Földrajz szerkesztés

 
Hóesés Teheránban

A város az Elburz lábánál, 1100–1700 méteres tengerszint feletti magasságban, egy három oldalról hegyekkel körülvett völgyben, 658 km²-en terül el.

Éghajlat szerkesztés

Éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az időjárásban: az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.

A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.

Teherán éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,623,028,032,437,041,043,042,038,033,426,021,043,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,910,415,422,127,933,936,635,631,624,416,210,022,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,01,05,012,016,022,026,024,021,014,07,02,012,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,0−13,0−8,0−4,02,45,014,013,09,02,8−7,0−13,0−17,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)34324030153211102634228
Havi napsütéses órák száma1661722102672873483663513272781471413060
Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO)


Története szerkesztés

 
Teherán térképe 1857-ből
 
Régi fénykép a Tupkane térről, mielőtt lerombolták

Kezdetek szerkesztés

A feltárások szerint Teherán helyén már i. e. 6000 körül is léteztek települések.

Középkor szerkesztés

A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.

Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.

Újkor szerkesztés

A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tahmászp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbász idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbász, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.

A 18. század elején Karím zand kán elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kádzsár-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.

20. század szerkesztés

A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.

A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golesztán-palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.

Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek. A város növekedése és a modernizáció az 1990-es években felgyorsult a háború végét követően.

Demográfia szerkesztés

Teherán Irán legnagyobb városa, elővárosokkal a 2010-es évek végén mintegy 14 millió fő lakosú,[3] és az egyik legnépesebb a világ nagyvárosai között. Magának a városnak a lakossága 2016-ban mintegy 8,7 – 8,8 millió fő.

A város panorámája

Népességének változása szerkesztés

A város népességének változása:

A népesség alakulása 2006 és 2016 között
Lakosok száma
7 711 230
8 846 782
8 693 706
200620122016
Adatok: Wikidata

Etnikumok szerkesztés

A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók.

Vallás szerkesztés

A síita iszlám az államvallás az országban és a lakosok zöme ennek követője. A városban élnek még szunniták, és kevés keresztény, zsidó, szikh és zoroasztriánus is.

A sok mecseten kívül ezért több keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban. A könyv népei megtűrt vallások.

Gazdaság szerkesztés

Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja.

A hatalmas városnak Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata is van.

Kultúra szerkesztés

 
A Golesztán palota

Khomeini-mauzóleum.

Színház szerkesztés

  • városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
  • Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
  • Nasr (régi színház)

Múzeumok szerkesztés

  • Szőnyegmúzeum
  • Archeológiai múzeum
  • A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.

Egyéb szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

 
Teheráni utcai forgalma a Mirdamad és Valiasr utcák kereszteződésében

Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.

Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.

Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.

A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.

Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.

Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.

Érdekesség: itt futott a leghosszabb magyar busz, a duplacsuklós Ikarus 293-as egyetlen példánya.

Galéria szerkesztés

Panoráma szerkesztés

Teherán északi része

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://citypopulation.de/en/iran/cities/
  2. جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
  3. Tehran | History, Population, & Tourism (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 18.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.