Siráz

város Iránban

Siráz (perzsául: شیراز [Šīrāz]) város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re. Fársz tartomány székhelye, Siráz megye székhelye, 2006-os becslés szerint 1,279 millió lakosával az ország hatodik legnépesebb városa.

Siráz
Darvaze Ghoran11.jpg
Közigazgatás
Ország Irán
Polgármester Haidar Eskandarpour
Körzethívószám 071
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 565 572 fő (2016. szept. 24.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1500 m
Terület240 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Siráz (Irán)
Siráz
Siráz
Pozíció Irán térképén
é. sz. 29° 36′ 36″, k. h. 52° 32′ 33″Koordináták: é. sz. 29° 36′ 36″, k. h. 52° 32′ 33″
Siráz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siráz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje.

TörténeteSzerkesztés

 
Siráz, Arg

Ősi település, amely a Szászánidák alatt, az arab betörés idejéig csak karavánok pihenőhelyeként volt ismert, későbbi története során azonban többször volt főváros. 1750 és 1781 között, a Zand-dinasztia idején a Perzsa Birodalom fővárosa volt, 1781-től 1794-ig Dél-Irán fővárosa, majd rövid ideig a Szafavida-dinasztia idején is.

 
Háfiz mauzóleum (részlet)

A 7. századtól azonban folyamatosan városiasodott., majd a 10. században fallal vették körül. A város már ebben az időben híres volt egyeteméről, mely a bagdadinál is nagyobb volt. Már ekkor 360 terme volt, melyet a 11. században orvosi karral és kórházzal is bővítettek.

A város már Abbasz sah idején rangos hely volt, de igazából csak a 18. században, a Zend-dinasztia alatt lett jelentős hely. 1750-ben Karim kán a fővárosává tette. A mongolok a várost ugyan nem háborgatták, de a 17. és a 18. században már több katasztrófa: földrengés, járványok, afgán portyázók és belharcok pusztították.

A város nevét az augusztus végén, szeptember elején megtartott fesztiváljai teszik ismertté. A sok kerttel és gyümölcsfával rendelkező Sirázt az irániak a költészet, a bor, a rózsák és a szerelem városának tartják. Mérsékelt klímájú település, több mint ezer éve regionális kereskedelmi központ.

Szőlő- és borkultúrája a régészeti bizonyítékok szerint legalább 1800 éves. [1]

Siráz városából indult útjára 1844-ben a bahái hit. 1970-ben Sirázban volt annak a szervezőbizottságnak a székhelye, amelyik a pazar, dollármilliókat felemésztő 1971-es perszepoliszi partit szervezte.

FöldrajzaSzerkesztés

Siráz a Zagrosz-hegység nyúlványaira épült, 1500 méteres magasságban. A szomszédos tartományokhoz képest éghajlata mérsékeltebb, meleg vagy forró nyarakkal és enyhe vagy hűvös telekkel. A város gazdasága részben a tartomány mezőgazdasági termékeire épül (szőlő, citrus gyümölcsök, gyapot és rizs). Irán elektronikai iparának egyik fő központja és helyet ad egy olajfinomítónak is. Híres szőnyegeiről és virágjairól. A városról kapta nevét a siráz szőlőfajta. Rendkívül híres a shirazi bor is

KözlekedéseSzerkesztés

 
Siráz, Háfiz mauzóleum

A város Iszfahán felől autópályán érhető el, Busehr és a Perzsa-öböl felé normál közúti összeköttetései vannak. Épül a Sirázt Iszfahánnal összekötő vasútvonal, illetve a város metróhálózata, melynek első szakaszát 2014. október 11-én adták át. Az egyes vonal első szakasza a belvárosban található Namazi tértől észak felé vezet az Ehszan térig. A Siráz nemzetközi repülőtér (Shiraz International Airport) Irán déli vidéki részének legnagyobb repülőtere, közvetlen járatokkal Dubajba, Bahreinbe és Katarba.

SportjaSzerkesztés

Siráznak két labdarúgó klubja van, amelyek Irán első ligájában szerepelnek: a Bargh Siráz és a Fadzsre Szepaszi.

Magyarországi testvérvárosSzerkesztés

Pécs, Baranya.

NevezetességekSzerkesztés

  • Naszir ol-Molk-mecset
  • Korán kapu
  • Háfiz mauzóleum
  • Szádi mauzóleum
  • Pársz múzeum
  • Vakil mecset
  • Kán medresze
  • Citadella
  • Mir-Mohammed mauzóleum
  • Sirag Sah mauzóleum
  • Masdzsid-i Dzsomé
  • Szajjed-Ala-ud-Din-Husszein síremléke
  • Új mecset
  • Anglikán templom

PanorámaSzerkesztés

Panorámakép a városról

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés