Iszfahán

	Iszfahán (اصفهان)
	Iszfahán főtere, a Nags-e-Dzsahán tér
	Közigazgatás
Ország	Irán
Polgármester	Morteza Saqaeian Nejad
Irányítószám	811
Körzethívószám	031; 0913;
Testvérvárosok	Lista Baalbek; Barcelona; Katmandu; Kairó; Dakar; Firenze; Freiburg im Breisgau (2000–); Havanna; Haidarábád; Jászvásár; Isztambul; Kuala Lumpur; Kuvaitváros; Lahor; Velence; Hszian; Jereván; Szentpétervár (1999–); Maracaibo;
	Népesség
Teljes népesség	1 961 260 fő (2016)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1574 m
Terület	658 km²
Időzóna	UTC+03:30
	Elhelyezkedése
	é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 29″32.652500°N 51.674722°EKoordináták: é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 29″32.652500°N 51.674722°E
	Iszfahán weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Iszfahán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az iráni településről szól. Hasonló címmel lásd még: Iszfahán (egyértelműsítő lap).

Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye. Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő.

Története

Iszfahán alapításának ideje nem ismert. Aspandana néven Elám városa volt. Nevét a régies aszpahan (magyarul: katonai tábor) elnevezésből származtatják. Az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt.

A város a 7–8. században arab uralom alatt volt. Ekkor fejlődése nem volt számottevő. A 11. században a Szeldzsukoknak köszönhetően fellendült ugyan, de később mégis a mongolok kezére került. 1387-ben pedig Timur Lenk dúlta fel, 1502-ben pedig a Szafavidák hódították vissza.

Masdzsidi mecset

A Szászánida uralom során lett belőle jelentős központ. Elfoglalták az Abbászida Kalifátus katonái ugyanúgy, mint a szeldzsukok. Virágkorát I. Abbász (1588–1629) idején élte a 16. században. 1598-ban Abbász sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is.

Iszfahánnak régi híres iparművészete (szőnyegszövés, rézművesség, ötvösművészet) van.

A 17. század elején itt Iszfahán Dzsolfa negyedében telepítette le Abbász sah a vallásuk miatt szülőföldjükről az ősi Dzsolfa városából és környékéről elűzött örmény keresztényeket. Templomaik közül híres az 1655–1664 között épült Megváltó katedrális, mely szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészetnek és az 1627-ben épített Betlehem templom. Különlegesség még az örmény temető is. 1862 táján Vámbéry Ármin dervisként járta be Perzsiát. Iszfahánról is megemlékezett írásában.

Nevezetességei

Medresze Csahar Bag – a sah anyjáról elnevezett korániskola
Sah mecset
Lotfollah-mecset – melyet a síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el. A mecset az uralkodó magántemplomának épült, csodálatos díszítése különleges élményt jelent.
Harun Velajat-mauzóleum – a 17. században épült.
Ali minaretje
Dzsafar-mecset
Masdzsidi Dzsomé - helyén Irán történetének hajnalán egy tűztemplom állt, ennek romjaira épült 700 körül az első mecset, melyet a szeldzsukok 1057-ben teljesen átépítettek, a régi vályogtégla helyett Malik sah építészei az átépítésnél már égetett téglát használtak.

Chenel sutun

Iszfahán, örmény templom belseje

Csehel Dokfaran-minaret
Nizam-ol-Molk síremléke
Zadeh Iszmail imám síremléke
Darb-e Imam mauzóleum
Örmény (Dzsolfa) Múzeum - a 17. században az Irán északi részén levő Dzsolfában letelepedett vallásuk miatt szülőföldjükről elűzött örmény keresztényeket még Abbász sah telepítette ide. Kis múzeumukban a bizánci ihletésű egyházművészeten nevelkedett mestereik munkáit láthatjuk.
Bazár

A bazár

Egy kézműves a bazárból

A híres iszfaháni szőnyegek a bazárból

Megváltó katedrális – 1655–1664 között épült. A katedrális minden részlete szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészeti megoldásoknak.
Betlehem-templom – 1627-ben épült.
Mejdán Sah – a világ talán legnagyobb tere^[forrás?], melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.^[3]

Abbasz sah egy régi lovaspólópályából építtette ki a 17. század elején. A teret díszes épületek veszik körül.

Közlekedés

A várostól észak-keletre található a település nemzetközi repülőtere.

Testvértelepülések

Lahor, Pakisztán 2004^[4]

Jegyzetek

↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
↑ Centre, UNESCO World Heritage: Meidan Emam, Esfahan (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2024. január 20.)
↑ No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 8.)

Források

Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2

További információk

Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2ff3c6a77940473a7daebab82ac80747e414aedd-1] ttps://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html

[717d744e7a6b7bab2645dd133e63d87887b40fbe-2] جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)

[3] Centre, UNESCO World Heritage: Meidan Emam, Esfahan (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2024. január 20.)

[4] No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 8.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Iszfahán (اصفهان)

Iszfahán főtere, a Nags-e-Dzsahán tér
Közigazgatás
Ország	Irán
Polgármester	Morteza Saqaeian Nejad
Irányítószám	811
Körzethívószám	031 0913
Testvérvárosok	Lista Baalbek Barcelona Katmandu Kairó Dakar Firenze Freiburg im Breisgau (2000–) Havanna Haidarábád Jászvásár Isztambul Kuala Lumpur Kuvaitváros Lahor Velence Hszian Jereván Szentpétervár (1999–) Maracaibo
Népesség
Teljes népesség	1 961 260 fő (2016)^[1]^[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1574 m
Terület	658 km²
Időzóna	UTC+03:30
Elhelyezkedése

é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 29″32.6525, 51.67472222222232.652500°N 51.674722°EKoordináták: é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 29″32.6525, 51.67472222222232.652500°N 51.674722°E
Iszfahán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iszfahán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség