Jászvásár

város Romániában, Iași megyében

Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa. Moldva történelmi régiójában található, és hagyományosan a román társadalmi, kulturális, tudományos és művészeti élet egyik vezető központja. A város 1564 és 1859 között a Moldovai Hercegség, 1916 és 1918 között pedig a Román Királyság fővárosa volt.

Jászvásár (Iași)
Fentről lefelé, jobbról balra: a Trei Ierarhi-templom, a kultúrpalota, a Nemzeti Színház, a francia nagykövetség épülete és a Mihai Eminescu Egyetem könyvtárának épülete
Fentről lefelé, jobbról balra: a Trei Ierarhi-templom, a kultúrpalota, a Nemzeti Színház, a francia nagykövetség épülete és a Mihai Eminescu Egyetem könyvtárának épülete
Jászvásár címere
Jászvásár címere
Jászvásár zászlaja
Jászvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeIași
Községközpont Iași
Polgármester Mihai Chirica
Irányítószám 700001–700951
Körzethívószám 02-32
SIRUTA-kód 95060
Népesség
Népesség271 692 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság66 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség2003 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület145 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 44″, k. h. 27° 35′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 44″, k. h. 27° 35′ 20″
Jászvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászvásár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Románia kulturális fővárosaként ismert Iași a román történelem szimbóluma. Nicolae Iorga történész jelentette ki, hogy "ne legyen román, aki ne ismerné". A várost továbbra is "Moldova fővárosa" néven emlegetik, és az ország moldvai régiójának fő gazdasági és üzleti központja. 2018 decemberében Jászvásárt hivatalosan Románia történelmi fővárosává nyilvánították.

A 2011-es népszámláláskor a városnak 290.422 lakosa volt (ezzel a negyedik legnépesebb Romániában). Az agglomeráció övezetében 2018-ban 500.668 lakost számlálva Románia második legnépesebb területe volt Bukarest után.

A város az ország egyik legfontosabb oktatási és kutatóközpontja, itt található a legrégebbi román egyetem és az első mérnöki iskola, mely öt állami egyetemen több mint 60.000 hallgatót fogad be. Itt található a Vasile Alecsandri Nemzeti Színház, a Moldovai Állami Filharmónia, az Operaház, a Jászvásári Athenaeum, a Botanikus Kert, a Központi Egyetemi Könyvtár, továbbá számtalan fesztivál, múzeum, emlékház és vallási és történelmi emlék otthona. A város továbbá a legnagyobb romániai zarándoklat helyszíne, amelyre minden évben októberben kerül sor, több tízezerek érkeznek ekkor ide.

Fekvése szerkesztés

A város Románia keleti részén, a Bahlui folyó két partján fekszik, a románmoldovai határ közelében.

Története szerkesztés

Moldva területén a 11. században jászok éltek, innen jön a város neve is, Jászvásár. Később azonban a jászok betelepültek a Magyar Királyság területére, Moldva területére pedig románok érkeztek.

Első írásos említése 1408-ból származik, I. Sándor moldvai fejedelem által, bár találhatóak ennél régebbi épületek is a város területén (például az 1385-ben épített örmény templom).

1564-ben Alexandru Lăpușneanu moldvai fejedelem ide költöztette Moldva fővárosát Szucsávából. 1564-ben Vasile Lupu moldvai fejedelem itt alapította az első román nyelvű iskolát, illetve a Trei Ierarhi-templomban egy nyomdát. 1643-ban az első moldvai nyomtatott könyv ebben a városban jelent meg.

Bandinus érsek a Szentszék küldötteként 1646. évi jelentésében „magyarul Jasvasar, vlachul Ias, latinul Iassium vagy Iassi” néven említi a korabeli fővárost, melyben akkor is sok magyar élt.[3]

1513-ban a tatárok, 1538-ban a törökök, 1686-ban pedig az oroszok dúlták fel, majd 1734-ben súlyos járvány tizedelte a város lakosságát.

1565 és 1859 között Moldva fővárosa, majd 1859 és 1862 között Moldva és Havasalföld Egyesült Királyságának társfővárosa volt Bukaresttel közösen. Az 1860-as évektől kezdődően a városban található fa- és vályogépületeket fokozatosan lebontották, helyükre kő- és téglaépületeket emeltek, miközben az úthálózat minősége is javult. A Kultúrpalota, a Nemzeti Színház és az Alexandru Ioan Cuza Egyetem is ebben az időben épült.

Az első világháború idején a város két évig volt Románia el nem foglalt területeinek fővárosa, miután 1916. december 6-án a központi hatalmak elfoglalták Bukarestet.

1941. június 27–29. között hajtották végre a román szervek a jászvásári pogromot, amelynek során több mint 13 000, a városban élő zsidót gyilkoltak meg. 1944-ben a román–német és a Vörös Hadsereg erői sokáig csatáztak a város közelében, majd annak területén. 1944 júliusában a szovjet erők elfoglalták a várost.

A kommunista rendszerben erős iparosítás folyt a városban, illetve több óriási lakónegyed épült. A rendszer összeomlása után is Jászvásár maradt Kelet-Románia egyik gazdasági, kulturális, pénzügyi és közigazgatási központja.

Látnivalók szerkesztés

Történelmi épületek és műemlékek szerkesztés

  • Roznovanu Palota
  • Pogor-ház
  • Ferentz Keresztje

Templomok és monostorok szerkesztés

 
Kultúrpalota
  • Jászvásári katedrális
  • Trei Ierarhi-templom és monostor (Mănăstirea Sfinții Trei Ierarhi)
  • Gólia monostor
  • Galata monostor
  • Kissvár monostor (Mănăstirea Cetățuia)
  • Szent Száva-templom
  • Katolikus templom

Múzeumok, kulturális intézmények szerkesztés

  • Kultúrpalota
  • Nemzeti Színház
  • Al. I. Cuza Egyetem
  • Mihai Eminescu Múzeum

Híres emberek szerkesztés

Itt élt:

Itt született:

Sport szerkesztés

  • Politechnica Jászvásár, futballcsapat az A divízióban
  • Poli Millennium Jászvásár, kosárlabdacsapat
  • Poli Agro Jászvásár, rögbicsapat

Testvérvárosok szerkesztés

Források szerkesztés

  • Gecsényi Lajos 1988: Ein Bericht des österreichisch-ungarischen Vizekonsuls über die Ungarn in der Moldau. Jassy, 1893.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. Trianoni Szemle IV., 105. o.

További információk szerkesztés