Főmenü megnyitása

Nicolae Iorga

román történész, egyetemi professzor, irodalmi kritikus, drámaíró, költő és politikus

Nicolae Iorga, külföldi munkáiban Nicolas Jorga néven szerepel, (Botoșani, 1871. január 17.Ploiești mellett, 1940. november 27.) román történész, egyetemi professzor, irodalmi kritikus, drámaíró, költő és politikus. A fasizmus áldozata.

Nicolae Iorga
1914-ben
1914-ben
Született 1871. január 17.
Botoșani
Elhunyt 1940. november 27. (69 évesen)
Ploiești mellett
Állampolgársága Román Királyság
Nemzetisége román román
Házastársa Nicolae Iorga.jpg
Foglalkozása politikus
író
történész
Tisztség
  • román országgyűlési képviselő
  • President of the Senate of Romania
  • Románia miniszterelnöke (1931. április 19. – 1932. június 6.)
Iskolái
  • Alexandru Ioan Cuza Egyetem
  • Lipcsei Egyetem
  • Humboldt Egyetem
  • École pratique des hautes études
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendje
Halál okaemberölés
Sírhely

Nicolae Iorga aláírása
Nicolae Iorga aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Iorga témájú médiaállományokat.
A jelenleg is forgalomban lévő 1 román lejes bankjegyen

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

A középiskolai évek alatt részt vett a szocialista mozgalomban. A párizsi, berlini és lipcsei egyetemeken tanult és 23 évesen doktori címet szerzett. 1894-ben versenyvizsgával nyerte el a középkori és újkori történelem tanszéket a bukaresti egyetemen. 1896-tól három évi európai utazást tett. 1898-ban a Román Akadémia levelező tagjává, 1911-ben rendes taggá választották.

Főleg a románok középkori története foglalkoztatta, majdnem 1003 könyvet, 12 755 cikket és 4963 recenziót írt. A tudományos munka mellett aktívan részt vett a társadalmi és politikai életben is. Versei és irodalomkritikai írásai jelentek meg a Contemporanul, Revista nouă, Convorbiri literare illetve Literatură și artă română lapokban.

1907-ben képviselővé választották, és a parlament tagja maradt 1938-ig, a parlament feloszlatásáig. 1910-ben részt vett a Demokrata Nacionalista Párt megalapításában. Az első világháború után a Román Nemzeti Gyűlés elnökeként dolgozott. 1931-től 1932-ig Románia pártonkívüli miniszterelnöke volt.

A királyi diktatúra idején szembehelyezkedett a fasisztákkal, ezért a Vasgárda tagjai sinaia-i lakásáról elrabolták, majd 1940. november 27-én a Prahova megyei Strejnicu erdőben több lövéssel megölték.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Geschichte des Rumänischen Volkes im Rahmen seiner Staatsbildungen, 2 kötetben, 1905
  • Geschichte des Osmanischen Reiches, 5 kötetben, 1908-1915
  • Essai de synthese d l'histoire de l'humanité, 4 kötetben, 1926-1928
  • Histoire de la vie byzantine, 3 kötetben, 1934
  • La place des Roumains dans l'histoire universelle, 3 kötetben, 1935-1936
  • Istoria românilor, 11 kötetben, 1936-1939; ezt ő maga fordította franciára Histoire des Roumains et de la Romanité Orientale címmel, 1937-1945
  • Istoria literaturii române in secolul XVIII, 2 kötetben, 1901
  • Istoria literaturii religioase a românilor până la 1688, 1905
  • Istoria literaturii românești în veacul al XIX-lea, de la 1821 înainte, 3 kötetben, 1907-1909
  • Istoria literaturii românești, 1925-1928
  • Istoria literaturii românești contemporane, 2 kötetben, 1934

MagyarulSzerkesztés

  • Az erdélyi katholikus státus a szenátus előtt; Gyárfás Elemér világi elnök beszéde és N. Jorga miniszterelnök válasza; Fortuna Ny., Cluj-Kolozsvár, 1932
  • A nemzetek közötti gyűlölködés ellen. Románok és magyarok / Contra duşmăniei dintre naţii. Români şi Unguri; előszó Makkai László, Miskolczy Ambrus, bibliográfia Lipcsey Ildikó, Horváth Andor, előszóford. Gelu Păteanu; ELTE BTK, Bp., 1992 (Encyclopaedia Transylvanica)

ForrásSzerkesztés

  • Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de literatura română (román nyelven). București: Editura Univers, 201-204. o. (1979) 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés