Főmenü megnyitása

Manila (filipino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja. A teljes manilai agglomeráció lakossága meghaladja a 14 milliót.[3] A város a Manila-öböl partján fekszik, egy földsávon. Manila 16 további kisebb-nagyobb településsel alkotja a főváros teljes vonzáskörzetét.

Manila (Lungsod ng Maynila)
Manila látképe
Manila látképe
Manila címere
Manila címere
Manila zászlaja
Manila zászlaja
Becenév: Imádott város, Öbölparti város
Mottó: Linisin Ibangon Maynila
Közigazgatás
Ország Fülöp-szigetek
Megye Metro Manila
Alapítás éve1574. június 10.
Polgármester Alfredo Lim (2007-2010)
Irányítószám 0900–1096
Körzethívószám 2
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 780 148 fő (2015. aug. 1.)[1][2] +/-
– agglomeráció14000000 fő
Népsűrűség41014 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság16 m
Terület38,55 km²
IdőzónaPST (UTC+ 8)
Elhelyezkedése
Manila (Fülöp-szigetek)
Manila
Manila
Pozíció a Fülöp-szigetek térképén
é. sz. 14° 35′, k. h. 121° 00′Koordináták: é. sz. 14° 35′, k. h. 121° 00′
Ph locator ncr manila.png
Manila weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Manila témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Manila a délkelet-ázsiai szigetvilághoz tartozó Fülöp-szigetek fővárosa. Luzon sziget délnyugati részén, a Dél-kínai-tengerhez tartozó Manila-öböl mentén, a Pasig-folyó torkolatában fekszik. A város fejlődésének csak a Pasig-folyó völgye kínált teret. Kelet felé való terjeszkedését a Központi-Kordillera akadályozza. A tengerszint felett 14 méter magasan fekvő város az örök nyár birodalma, bár a trópusi forróságot a tenger közelsége valamelyest mérsékli.

ÉghajlatSzerkesztés

Az évi középhőmérséklet 26,5 °C. A legmelegebb hónap a május 28,5 °C-os, a leghidegebb pedig a január 24,6 °C-os középhőmérsékletével. Az évszakokat általában a szélirány, valamint a csapadék mennyisége határozza meg.

Az évi átlag 2123 milliméteres bőséges csapadékot legfőképp a délnyugati nyári monszun hozza, melynek fülledt, párás időszakában – június és október között – az esős napok száma akár a százat is eléri, és amelynek ellentéteként a november és április között uralkodó északkeleti monszun száraz időt hoz.

A monszunváltás időszakában keletkező tájfunok gyakran okoznak erős károkat.

Manila éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)29,530,532,133,533,232,231,130,630,930,930,729,731,2
Átlaghőmérséklet (°C)26,527,228,529,930,029,228,528,128,228,227,126,228,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,520,825,926,226,726,225,825,525,525,524,923,924,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)1981121165265419486330270129752198
Havi napsütéses órák száma1861972172702171501241241201551501552065
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


TörténeteSzerkesztés

A 16. században Manila helyén egy Maynilad nevű tagalog törzs települése állt, ezt 1571-ben a spanyolok foglalták el, és a Pasig-folyó déli partján, a torkolatnál felépítették az Intramuros nevű ("falak között") erődvárost, amely három évvel később a spanyol koronához tartozó szigetvilág székhelye lett. Az India, Japán, Kína, Spanyolország és az Újvilág közötti kereskedelemben nagy szerepet játszott természetes kikötője mindaddig, amíg Szingapúr és Hongkong nem lett még Manilánál is jelentősebb kikötőváros.

 
A város 1945-ben

A 19. század végén a spanyol uralom ellen fellázadt Fülöp-szigeteki felkelő csapatok megostromolták Manilát. 1898. május 1-jén volt a manilai csata napja: az amerikai flotta a manilai öbölben összecsapott a spanyol királyi flottával és elsüllyesztették a hajók jelentős részét. A csata egyedülállónak tekinthető a hadtörténelemben, mivel az amerikaiaknak csak egy halottjuk volt a spanyolok több mint 500 halottjával szemben.[forrás?]

1902-ben az Egyesült Államok gyarmati központja lett. A második világháború idején japánok szállták meg az országot.

Manila 1946-ban függetlenné vált, és a Fülöp-szigetek fővárosa lett.

Imelda Marcos, aki 21 éven át volt a Fülöp-szigetek first ladyje, s férje az elnök Ferdinand Marcos révén jelentős befolyásra tett szert az egyéni ambíciójától hajtva drága építkezésekbe fogott városszerte. Imelda giccses épületei még ma is meghatározzák a városképet.

GazdaságaSzerkesztés

 
Szent Ágoston-templom

A város újabb ipari üzemeit a Nagy-Manilához tartozó – és a II. világháború után fejlődésnek indult – elővárosokba telepítették.

A környék mezőgazdasági jellegű települései közül leggyorsabban az 1930-as években alapított Quezon fejlődött, melynek ipari munkásságának háromnegyede a textiliparban dolgozik. A többieket a műanyag- és papíripari üzemek, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak foglalkoztatják.

A főváros nagy északi peremvárosa, Calookan jelentős könnyűipari központ, ahol kaucsuk-, gumi-, textil- és konfekcióipari üzemek működnek.

Az északi kikötő közelében fekvő Navotas és Malabon nehézipari központ, ahol acélgyár, elektrotechnikai üzem, gumi- és festékipari üzemek működnek.

A déli kikötő környékén fekvő Pasay és Paranaque munkásainak több mint fele pedig a környék híres dohánygyáraiban dolgozik. Paranaque kézművesei pedig híresek csodálatos hímzéseikről.

NépességeSzerkesztés

Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 16 956 000 fő lehet, míg 2016-ban még 13 131 000 fő volt.[4]

NevezetességekSzerkesztés

  • Manila katedrális
  • Szent Ágoston templom
  • Santiago erőd
  • Intramuros - spanyol település

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Manila témájú médiaállományokat.