Hawaii

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 4.

Hawaii (hawaii nyelven: Mokuʻāina o Hawaiʻi),[2] az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama. (A másik Alaszka.) Az 50. tagállam, 1959. augusztus 21-e óta. Földrajzilag elkülönül az ország törzsterületétől, de még az amerikai kontinenstől is, és lényegében egy Polinéziához (Óceánia) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu.

Hawaii állam
(Mokuʻāina o Hawaiʻi)
Hawaii állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) zászlaja
Hawaii állam
(Mokuʻāina o Hawaiʻi) zászlaja
Hawaii állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) pecsétje
Hawaii állam
(Mokuʻāina o Hawaiʻi) pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Aloha State
Mottó: Ua mau ke ea o ka aina I ka pono (hawaii) – Az élet a földön örökös igazságban van
NévadóHawaii
Közigazgatás
FővárosaHonolulu
Legnagyobb városHonolulu
KormányzóJosh Green (D)
Hivatalos nyelvangol és hawaii
Postai rövidítésHI
ISO 3166-2US-HI
Felvétel az Unióba
sorrendben50.
dátuma1959. augusztus 21.
Rangsor
terület szerint43.
népesség szerint42.
népsűrűség szerint13.
Népesség
Népesség1 455 271 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen29 311 km²
ebből víz41,2 %
IdőzónaHawaii: UTC-10
(nincs nyári időszámítás)
Szélességé. 18°55′ – é. 28°27′
Hosszúságny. 154°40′ – ny. 178°22′
Kiterjedés
észak-déli2450 km
Domborzat
legmagasabb pont4205 m
átlagmagasság925 m
legalacsonyabb pont0 m
Térkép
Hawaii állam
(Mokuʻāina o Hawaiʻi) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hawaii állam
(Mokuʻāina o Hawaiʻi)
témájú médiaállományokat.

Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont.

A szó etimológiája

szerkesztés

A Hawaii szót a proto-polinéziai Sawaiki szóból származtatják, melynek jelentése „anyaföld”. A szó más polinéziai nyelvekben is megtalálható, úgymint a maori Hawaiki, a rarotongai Avaiki, és a szamoai Savaii. Polinézia más területein Hawaii az alvilág vagy az őshaza neve. Jelentése Hawaiin: az Istenség levegője és vize. (Ha – levegő, wai – víz, I – Istenség).

Történelme

szerkesztés

Korai történelem

szerkesztés
 
Őslakos hawaii vallási helyszín (heiau)

Hawaii a polinézek nagy vándorlási hullámának részeként népesült be, a pontos dátum sokáig vita tárgyát képezte, de a régészeti leleteken alapuló friss kutatási eredmények azt mutatják hogy az első lakosok valamikor 1000 és 1200 között érkezhettek a szigetcsoportra a Marquises-szigetekről.[3] A hawaii őslakosok nem rendelkeztek írásbeliséggel, nem ismerték a fémmegmunkálást és a kerámiakészítést, de kéttörzsű hajóikon nagy távolságokat tudtak megtenni az óceánon és fejlett navigációval rendelkeztek. A bennszülött hagyományok szerint történelmük fontos állomása volt a Tahitiről származó hódítók érkezése, akik átvették a hatalmat a szigetcsoport fölött, de ezt régészeti bizonyítékok nem támasztják alá. A hawaii társadalom az indiaihoz hasonló kasztrendszeren alapult, a legmagasabb társadalmi réteget a nemesség (aliʻi) alkotta, aminek legerősebb családjai állandóan harcban álltak egymással. Vallásgyakorlásuk központjai a heiau elnevezésű templomok voltak, ahol emberáldozatokat is bemutattak.[4] Az őslakos kultúra gazdag mítoszokban és legendákban.

Az európaiak érkezése

szerkesztés
 
Cook kapitány halála

A szigetcsoportot az egyik legismertebb brit felfedező, James Cook fedezte fel, aki 1778 január 20-án ért partot Kauai szigetén. A hajós a földdarabokat megbízójának, Lord Sandwichnek a tiszteletére Sandwich-szigeteknek (angolul: Sandwich Islands) nevezte el. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt.[5]

 
I. Kamehameha király, Hawaii első uralkodója

A következő évtizedek során gyakorivá váltak az európai és amerikai látogatások a szigeteken, először felfedezők, majd kereskedők és bálnavadászok érkeztek. Az utazók betegségeket hurcoltak be az elzárt területre, az influenza, a himlő és a kanyaró pusztításának következményeként az őslakos népesség 1820-ra 71%-kal csökkent.[6] 1830-ban kínai munkások behurcolták a leprát, ami szintén rengeteg halálos áldozatot követelt. A járványt izolált lepratelepek létrehozásával igyekeztek megállítani, ezek közül a legismertebb Kalaupapa volt Molokai szigetén.[7] Itt végezték munkájukat a szigetcsoport leghíresebb szentjei, Molokai Szent Damján belga szerzetes és Szent Marianne Cope német apáca is, akik a leprásokhoz költözve gondozták a betegeket halálukig.[8][9]

A területre érkező európai fegyvereket felhasználva Hawaii-sziget egyik jelentős őslakos nemesi családjának tagja, a kiemelkedően tehetséges politikus és hadvezér, I. (Nagy) Kamehameha király (1782-1819) hadjáratok sorozatában legyőzte riválisait és 1795-ben kiterjesztette hatalmát az egész szigetcsoportra, létrehozva a Hawaii Királyságot.[10] Az általa alapított Kamehameha-ház egészen 1872-ig uralta az országot. Utódja, II. Kamehameha (1819-1824) uralkodása alatt amerikai protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetcsoportra és keresztény hitre térítették a bennszülötteket, ennek köszönhetően az őslakos szokások és kultúra háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan elterjedt az írásbeliség használata és iskolák, templomok, valamint európai ültetvények alapultak. A királyt testvére, III. Kamehameha (1825-1854) követte a trónon, aki 1840-ben kiadta az ország alkotmányát[11] és sikerült elismertetnie a királyság függetlenségét Nagy Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal.[12]

Az Egyesült Államok befolyásának növekedése

szerkesztés
 
Cukornádültetvény Hawaiion 1882-ben

A misszionáriusok érkezésével párhuzamosan egy kisszámú, de befolyásos fehér telepes elit alakult ki a szigeteken. Ez a csoport elérte, hogy III. Kamehameha földosztást hajtson végre (Nagy Māhele, 1848) és törvénybe foglalja a Hawaiion addig nem létező magántulajdont.[13] Ennek a folyamatnak az eredményeként az addigi feudális rendszer helyét átvette a nagybirtokos gazdálkodás. Mind a britek, a franciák és az amerikaiak megpróbáltak minél nagyobb befolyást szerezni a szigetország belügyeibe. Ebben az amerikaiak voltak a legsikeresebbek, akik 1875-ben megkötötték Hawaiial a Kölcsönösségi Szerződést, amely gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megállapodás volt a két ország között, Hawaii vámmentesen exportálhatott cukrot Amerikába, az Egyesült Államok pedig pedig különleges gazdasági kiváltságokat szerzett a területen és katonai bázist létesíthetett Pearl Harborban. Ez a lépés a fehér ültetvényesek további megerősödését hozta.[14] Amikor V. Kamehameha király 1872-ben örökös nélkül halt meg, trónviszály robbant ki és brit, valamint amerikai csapatok szálltak partra, hogy fenntartsák a békét. A hatalomra jutó új uralkodó, David Kalākaua megkísérelte visszaállítani az őslakos hagyományokat és fényűző udvartartást tartott fent, ezért elveszítette a fehér elit támogatását. A telepesek egy helyi milícia, a Honolulu lövészezred támogatásával új alkotmány aláírására kényszerítették a királyt, az 1887-es úgynevezett Bajonett Alkotmányban korlátozták a király hatalmát és szavazati jogot adtak a leggazdagabb, elsősorban fehérekből álló rétegnek.[15]

A függetlenség elvesztése

szerkesztés
 
Liliuokalani királynő, az utolsó hawaii uralkodó
 
Az USA zászlajának felvonása Hawaii annektálásakor, 1899-ben

Az utolsó hawaii uralkodó, Liliuokalani királynő erős kézzel igyekezett visszaállítani országa lecsökkent szuverenitását, nem volt hajlandó megújítani a Kölcsönösségi Szerződést és érvényteleníteni szerette volna a Bajonett Alkotmányt is. Ezekkel a lépésekkel feldühítette a telepeseket és 1893-ban amerikai üzletemberek egy csoportja, az úgynevezett Biztonsági Bizottság tagjai a USS Boston hadihajó tengerészgyalogosainak segítségével megpuccsolták az uralkodót. Mivel ebben az időszakban Grover Cleveland elnök vezette Egyesült Államokat, aki Liliuokalani személyes barátja volt, nem volt hajlandó annektálni a területet, így egy rövid életű oligarchikus egypártrendszerrel működő köztársaság jött létre Hawaii Köztársaság néven, amelyet már teljesen a telepesek irányítottak, kiszorítva az őslakosokat a hatalomból.[16] A szigetcsoportot végül 1898-ban annektálta az Egyesült Államok és 1900-ban tengerentúli terület státuszt kapott Hawaii Terület néven William McKinley elnöksége alatt.[17] A terület lakói adóztak a központi kormányzatnak, de nem rendelkeztek szavazati joggal az amerikai választásokon.

Hawaii az 1940-es évekig tartó időszakban gyors fejlődésen ment keresztül, az ültetvények területe növekedett és nagy mennyiségű cukrot és ananászt exportáltak az amerikai kontinensre. Ebben időszakban a szigeteket gazdasági súlyukat kihasználva a cukorültetvények tulajdonosai, az úgy nevezett „Big Five” (Nagy Öt) cégek mágnásai irányították a háttérből. Felgyorsult a népességnövekedés , elsősorban az ázsiai országokból és Puerto Ricoból az ültetvényekre dolgozni hozott munkásoknak köszönhetően, így az őslakosok kisebbségbe kerültek. A szigeteken kiépült a polgári és a katonai infrastruktúra, Pearl Harbor kikötője pedig az USA csendes-óceáni flottájának legfontosabb bázisává vált.

 
A Pearl Harbor elleni japán támadás

1941. december 7-én a Japán Birodalom meglepetésszerű támadást hajtott végre a pearl harbori haditengerészeti bázis ellen, amelynek során 20 hadihajót pusztítottak el vagy rongáltak meg és több mint 300 repülőgépet semmisítettek meg. A japánok az akció során több mint 2400 amerikait öltek meg, köztük civileket. A támadás hatására az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak és belépett a második világháborúba. A háború során végig az amerikai propaganda meghatározó eleme maradt a Hawaii elleni támadás megbosszulása.[18] Tódzsó Hideki japán miniszterelnök terveiben szerepelt, hogy japán uralom alá veti Hawaiit, Alaszkát és Washington államot.[19]

Az USA tagállamaként

szerkesztés

Az 1950-es években a szavazati joghoz jutó bevándorlók által támogatott Hawaii Demokrata Párt megerősödött és tagállam státuszt követelt a szigetcsoportnak. Az ültetvényes elit a status quo mellett állt ki, ugyanis amíg Hawaii csak tengeren túli terület státusszal rendelkezett, könnyebben tudtak olcsó munkerőt hozni Ázsiából. 1959-ben népszavazást tartottak a terület státuszáról, amelyen a lakosok 94,3% a szövetségi állammá válás mellett tette le a voksát, a döntést csak 5,7% ellenezte.[20]

 
Hawaii őslakos tüntetők 2014-ben

Az USA tagállamaként Hawaii gazdasága tovább növekedett, megnőtt a turizmus szerepe és nagy mennyiségű tőke áramlott az államba elsőroban az USA-ból és Japánból. Ezzel párhuzamosan az 1990-es években problémák is jelentkeztek: miközben az árak megnőttek, a fizetések relatíve alacsonyak maradtak, így széles tömegek megélhetése került veszélybe. A gazdaságnak a következő évtizedben sikerült talpra állnia, elsősorban annak köszönhetően, hogy az egész világ egyik legfontosabb turisztikai és csillagászati központjává vált.

Komoly társadalmi problémát okozott az őslakosok helyzete is. A korábban bennszülött tulajdonban lévő földek legnagyobb része állami kézbe került, ezeknek a területeknek egy részén nemzeti parkok jöttek létre, máshol azonban beruházásokat hajtottak végre. Az építkezések ellen az őslakos szervezetek tiltakoztak és tüntettek, a megmozdulások a hawaii függetlenségi mozgalom megerősödéséhez vezettek. Bill Clinton amerikai elnök 1993-ban nyilvánosan bocsánatot kért az Amerikai Egyesült Államok nevében a hawaii őslakosokat ért atrocitásokért és a királyságuk erőszakos megpuccsolásáért. A bennszülött jogok egyik legfontosabb képviselője Israel Kamakawiwoʻole énekes volt, a Somewhere over the Rainbow/What a Wonderful Life című dal előadója. A feszültségek később sem csillapodtak, amikor 2019-ben a Harmincméteres Teleszkóp felépítését készítették elő a Mauna Kea vulkánon, a szentként tisztelt hegyen zajló építkezés ellen olyan erős tüntetéshullám kezdődött, hogy szükségállapotot kellett bevezetni az államban.[21][22]

Mintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop)(wd) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeznek még ma is egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek. A Hawaii sziget („nagy sziget”) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea.

A Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki.

Kaala egy kisebb sziget Niihau mellett, amit gyakran figyelmen kívül hagynak.

Az államhoz tartoznak még az Északnyugati Hawaii-szigetek is.

A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 °C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 °C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500–1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000–4000 mm. Hó nem jellemző a trópusokon, de 4205 méter felett esik a Mauna Keán és a Mauna Loán néhány téli hónapban. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, így a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően trópusi esőerdők alkotják.

Élővilág

szerkesztés

A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: hibiszkusz, orchideafélék.

Népesség

szerkesztés
 
A Waikiki beach Honolulu mellett

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 1900 és 2020 között
Lakosok száma
154 001
255 912
368 336
499 794
768 561
964 691
1 211 537
1 404 054
1 431 603
1 455 271
1900192019301950197019802000201320152020
Adatok: Wikidata




 
  mormon (3%)
  Jehova tanúi (1%)
  egyéb keresztény (1%)
  nem vallásos (26%)
  buddhista (8%)
  egyéb vallás (2%)
  nem tudja (1%)

Az eredetileg a helyi politeista vallást gyakorló hawaii őslakosokat az 1820-as években térítették meg az Amerikából és Európából érkezett különböző keresztény felekezetek misszionáriusai. A szigetekre települő fehérek is vagy protestánsok vagy katolikusok voltak. Az Ázsiából érkező bevándorlók magukkal hozták keleti vallásaikat, a buddhizmust, a taoizmust és a konfucianizmust is, így az állam vallási összetétele rendkívül heterogén.[23] Jelenleg Hawaiion a lakosság 38%- a protestáns egyházakhoz tartozik (közülük a 4%-ot kitevő baptisták a legnépesebb közösség), őket követik a katolikusok 20%-kal és a buddhisták 8%-kal. Az Egyesült Államok többi részéhez képest magas a nem vallásosak aránya is, a lakosság 26%-a felekezeten kívüli.[24]

Jelentős városok

szerkesztés
 
Honolulu
 
Hilo
Sorszám Város neve Népesség (2020)[25] Sorszám Város neve Népesség (2011)  
Kaneohe
 
Wailuku
1. Honolulu
350 964
11. Kihei
21 423
2. East Honolulu
50 922
12. Kapolei
21 411
3. Pearl City
45 295
13. Mililani Mauka
21 075
4. Hilo
44 186
14. Makakilo
19 877
5. Waipahu
43 485
15. Kailua
19 713
6. Kailua
40 514
16. Wahiawa
18 658
7. Kaneohe
37 430
17. Wailuku
17 697
8. Kahului
28 219
18. Ewa Beach
16 415
9. Mililani
28 121
19. Halawa
15 016
10. Ewa Gentry
25 707
20. Ocean Pointe
14 965

Hawaii gazdasági szempontból az Amerikai Egyesült Államokon belül a kevésbé fejlett területek közé tartozik. Az állam GDP-je 2021-ben 90,059 milliárd $ volt, körülbelül hasonló méretű mint Szlovákia nemzeti összterméke, az egy főre jutó GDP pedig 62 474 $ volt, a magyarországi érték csaknem kétszerese.[26] Az állam erősen függ az importcikkektől mind élelmiszerek, mind építőanyagok terén, így mivel a termékek ára tartalmazza a tengeren túlról való szállítás költségeit, a lakhatás és a megélhetési költségek magasak a fizetésekhez képest.

 
A II. világháború alatt speciálisan Hawaii számára nyomtatott 10 dolláros bankjegy.

Mezőgazdaság

szerkesztés

A polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, vallás, társadalmi felépítés és mítoszok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy az összes polinéziai egy ausztronéz proto-kultúrából ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, azonban mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és ázsiai hatás érte. Az ősi Hawaii-n kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.
Az emberáldozat nem volt ritka.
A legismertebb hawaii tánc a hula.
A Hooponopono egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, terápia a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.
A hawaii vallás politeista, többistenhívő, valamint animista, mely úgy tartja, hogy lelke van az állatoknak, a hullámoknak és az égnek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet aumakuának neveznek. A kahuna megfelelője a sámánnak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt.

Hawaii összes egyeteme a Hawaii Egyetemrendszer felügyelete alatt áll, ami több intézményt is működtet (többek között főiskolákat és kutatóközpontokat is) államszerte. A hálózat legnagyobb egyeteme a manoai campus.

Érdekességek

szerkesztés
 
A Humuhumunukunukuapua’a hal
  • Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.”[27][28]
  • Hawaii egyike azon államoknak, ahol nincs nyári időszámítás.
  • Hawaii az egyetlen állama az Amerikai Egyesült Államoknak, amely:
    • földrajzilag nem Észak-Amerikában van
    • teljesen vízzel határolt
    • szigetvilág
    • van királyi palotája
  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. A név autentikus kiejtésében az ʻ jellel elkülönített hangokat nem szabad összeolvasztva kimondani, hanem kissé külön, így: moku-áina o hauaj-i
  3. When Did the Polynesians Settle Hawai'i? A Review of 150 Years of Scholarly Inquiry and a Tentative Answer. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  4. Mo'okini Heiau (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  5. Editors, History com: Captain Cook killed in Hawaii (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  6. Goo, Sara Kehaulani: After 200 years, Native Hawaiians make a comeback (amerikai angol nyelven). Pew Research Center. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  7. CNN, Meera Senthilingam, for: The Hawaiian leprosy patients sent to a life of exile. CNN. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  8. Kalaupapa, Mailing Address: P. O. Box 2222: Father Damien - Kalaupapa National Historical Park (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  9. Szent Marianne Cope, Damien de Veuster atya munkatársa a leprás betegek között (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  10. King Kamehameha I | Hawaiian History (angol nyelven). Go Hawaii, 2017. április 26. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  11. Ho'oilina Legacy Collection. hooilina.org. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  12. Hawaii* - Countries - Office of the Historian. history.state.gov. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  13. LAND IN HAWAI`I - A brief history of the transition from a Feudal System to an Allodial System and Hawaiian words used in real estate in Hawai`i today.. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  14. Untitled Document. www.dartmouth.edu. [2023. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  15. Society, National Geographic: Bayonet Constitution (angol nyelven). National Geographic Society, 2020. április 6. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  16. Ph.D, Keanu Sai: The Illegal Overthrow of the Hawaiian Kingdom Government | NEA (angol nyelven). www.nea.org. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  17. Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Annexation of Hawaii, 1898 (angol nyelven). 2001-2009.state.gov. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  18. Editors, History com: Pearl Harbor (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  19. Weinberg, Gerhard (2005): A World In Arms A Global History of World War II. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 978-0521618267. 329. o.
  20. Minatodani, Dore: Research Guides: Chronicling America: Historic Newspapers from Hawaiʻi and the U.S.: Hawaiʻi Statehood (angol nyelven). guides.library.manoa.hawaii.edu. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  21. Csaba, Molnár: Hawaiin szükségállapotot hirdettek egy tervezett teleszkóp miatt (magyar nyelven). index.hu, 2019. július 22. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  22. Hawaii - History | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  23. A History of Religion in Hawaii (amerikai angol nyelven). Hachette Book Group, 2015. február 11. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
  24. NW, 1615 L. St; DC 20036USA202-419-4300 | Main202-857-8562 | Fax202-419-4372 | Media: Religious Landscape Study (amerikai angol nyelven). Pew Research Center's Religion & Public Life Project. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
  25. Census (angol nyelven). census.hawaii.gov. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
  26. Gross Domestic Product by State, 4th Quarter 2021 and Year 2021 (Preliminary). (Hozzáférés: 2022. május 11.)
  27. A picasso halak Archiválva 2007. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  28. [www.botany.hawaii.edu/basch/uhnpscesu/htms/kahofish/fish_pops/balistid/trigger07.htm botany.hawaii.edu] Rhinecanthus rectangulus. humuhumu nukunuku apua'a. wedge triggerfish - Fishes of Kaloko-Honokohau National Historical Park

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés