Cartagena (Kolumbia)
Cartagena de Indias (röviden Cartagena) Kolumbia ötödik legnagyobb városa, az ország északi részén, a Karib-tenger partján. Bolívar megye székhelye.[1]
A településen világörökségi helyszín található |
Cartagena | |||
Cartagena | |||
| |||
Becenév: La Ciudad Heroica („A hősies város”), La Ciudad Amurallada („A körbefalazott város”), La Capital Romántica de América („Amerika romantikus fővárosa”). | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kolumbia | ||
Megye | Bolívar | ||
Alapítás éve | 1533. | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 914 552 fő (2020) | ||
Agglomeráció | 1 240 000 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 572 km² | ||
Időzóna | COT (UTC-5) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 10° 25′ 25″, ny. h. 75° 31′ 31″10.423611°N 75.525278°WKoordináták: é. sz. 10° 25′ 25″, ny. h. 75° 31′ 31″10.423611°N 75.525278°W | |||
Cartagena honlapja |
Kikötőváros, gazdasági és kulturális központ. Iparában kiemelkedik a petrolkémiai ipar.
Az óvárosa
szerkesztésCartagena fallal övezett óvárosát és erődjét az UNESCO 1984-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Cartagena rendelkezik a legkiterjedtebb erődítménnyel Dél-Amerikában.[2] Egyik jellegzetes műemléke az óratorony.
Az óváros három városrészre osztható:
- San Pedro (San Sebastian és Santa Catalina), a székesegyházzal és andalúziai stílusú palotákkal;
- San Diego, ahol a kereskedők és a középosztály éltek;
- Gecsemané negyed
Története
szerkesztésA Cartagena környéki indián települések i. e. 4000-ig vezethetők vissza. 1533-ban a spanyol Pedro de Heredia alapította a mai város elődjét, ami a spanyolországi Cartagena után kapta a nevét, de hogy megkülönböztessék a két várost, ez a település a Cartagena de Poniente, azaz Nyugati Cartagena nevet kapta. A főként a francia és angol támadás elleni védelemként a 16. századtól kezdve kiépült erődítmény ellenére 1697-ben Pointis bárója hatalmas pusztítást okozott a városban. Az inkvizíció első szerzetesei 1610-től kezdve érkeztek meg Cartagenába. Később több alkirály is rövidebb ideig itt tartózkodott, például Sebastián de Eslava is, aki 10 éven át kormányozta Új-Granada alkirályságát.
Miután 1811. november 11-én kikiáltották az ország függetlenségét, még hosszú időnek kellett eltelnie, míg sikerült a függetlenséget a gyakorlatban is megvalósítani. A háborúk során Cartagena is több összecsapás helyszíne volt, amelyek közül kiemelkedik az 1815-ös spanyol Pablo Morillo-féle ostrom, ahol a védők több mint 3 hónapon át hősiesen védekeztek.[3]
Panorámák
szerkesztésFilmművészet
szerkesztés- 1981-ben itt forgatták a Banános Joe című filmet.
- A 2007-es Zorro című telenovella egyik forgatási helyszíne.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A település honlapja (spanyol nyelven). [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
- ↑ Cartagena az UNESCO oldalán. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
- ↑ Historia de Cartagena (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 21.)