Szanaa (arab betűkkel صنعاء [Ṣanʿāʾ]) hivatalosan a Jemeni Arab Köztársaság fővárosa, illetve a körülötte elterülő Szanaa kormányzóság székhelye. Ez utóbbinak nem része, hanem Amánat al-Ászima (nagyjából „Főváros titkárság”) néven önálló kormányzóságot alkot.

 A településen világörökségi helyszín található 
Szanaa
Közigazgatás
Ország Jemen
Körzethívószám 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 957 000 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 2150
  • 2253
m
Terület3450 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 15° 21′, k. h. 44° 12′Koordináták: é. sz. 15° 21′, k. h. 44° 12′
Szanaa elhelyezkedése Jemen térképén
Szanaa elhelyezkedése Jemen térképén
Szanaa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanaa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A jemeni alkotmány szerint Szanaa az ország fővárosa,[1] bár a jemeni kormány székhelye a húti megszállást követően Ádenbe, Dél-Jemen egykori fővárosába költözött. Ádent 2015 márciusában Abdrabbuh Manszúr Hádi akkori elnök ideiglenes fővárossá nyilvánította.[2]

Az óvárosa, amely az UNESCO világörökség része (→ Jemen világörökségi helyszínei), jellegzetes építészeti karakterrel rendelkezik, amely leginkább díszes, többszintes épületeiben nyilvánul meg.

Etimológia szerkesztés

A Szanaa név valószínűleg a szabái ṣnʿ gyökérszóból származik, ami azt jelenti, hogy „jól megerősített”. [3] [4][5]

A 10. századi arab történész, al-Hamdani azt írta, hogy Szanaa ősi neve Azāl volt. [3] Az "Azál" nevet Uzalhoz, Qahtan fiához, Sém dédunokájához kapcsolták a Genezis könyvének bibliai beszámolóiban.

Földrajz szerkesztés

A 2300 méteres tszf. magasságban található Szanaa a világ egyik legmagasabban fekvő fővárosa; a Jemen nyugati részén elterülő hegyvidék egyik tágas völgyében.

Éghajlat szerkesztés

A város éghajlata kellemes: A nyár a nagy magasság miatt hűvös, a július átlaga 20 °C. A tél enyhe, december átlaghőmérséklete 12 °C. Csapadékeloszlása éves szinten mindössze 240 mm; a két esős időszakot, mely április-májusra és július-szeptemberre esik a téli hónapok hosszú száraz időszaka váltja fel.

A város és környéke a kevés csapadék miatt kopár, ligetek, gyümölcsöskertek és szántóföldek, a lejtőkre felkapaszkodó mesterséges teraszok csupán az aszóvölgyekben (vádikban) találhatók.

Szanaa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,820,222,825,526,027,127,725,923,722,020,719,723,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,18,09,711,513,615,816,716,312,49,16,86,210,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)021014417506324740195
Forrás: myweather2.com


Története szerkesztés

 
Szanaa
 
Dar al-Hajar, Yahya imám rezidenciája a Wādī Ẓahrban, Szanaʽa közelében

Az ábrahámi vallások nézete szerint a várost a Dzsabal Nuqum hegyeinek tövében [6] Sém, Noé fia alapította [7] [8] [9] az utóbbi halála után.

Szanaát az írott forrásanyag az időszámítás előtti 6. században említi először. A 7. századtól az Arab Kalifátushoz tartozott.

Középkor szerkesztés

Mohamed korától egészen a független részállamok megalapításáig a jemeni iszlám kalifátus jórészén Szanaa maradt a kormányzó székhely.

Imám Al-Shafi'i, a 8. századi iszlám jogtudós és a Shafi'i jogtudományi iskola alapítója többször járt Szanaában. Méltatta a várost, hogy Szanaát látni kell.

Újkor szerkesztés

Az Oszmán Birodalom csapatai a 16. században érkeztek Jemenbe, amikor Nagy Szulejmán volt a szultán. [10] Özdemir pasa vezetésével az oszmánok 1547-ben meghódították Szanaát [11]

Az oszmánok jóváhagyással a jemeni kikötővárosokban, Adenben és Mocha- ban tartózkodó európai kapitányok gyakran látogattak Szanaába, hogy kereskedelemi kapcsolatot tartsanak fenn.

1602-ben a helyi zajdi imámok újra megerősítették ellenőrzésüket a terület felett, [10] és 1629-ben kiszorították az oszmán csapatokat. Az európai kereskedőket is megfosztották korábbi kiváltságaiktól. [10]

19. század szerkesztés

A zajdi imámok egészen a 19. század közepéig tartották fenn uralmukat Szanaa felett, amikor is az oszmánok újraindították inváziójukat a térség ellenőrzésére. 1835-ben oszmán csapatok érkeztek a jemeni partokra az egyiptomi Mohamed Ali vezetése alatt. [10] 1872-ben foglalták el Szanaát, amikor Ahmed Muhtar pasa vezette csapataik bevonultak a városba. [11]

Szanaában új utakat építettek, iskolákat és kórházakat létesítettek. Az oszmánok sürgették a reformokat, hogy megszilárdítsák Szana'a feletti ellenőrzésüket, hogy felvegyék a versenyt a terjeszkedő Egyiptommal, az Ádeni brit befolyással, valamint a császári olasz és francia befolyással Szomália partjai mentén, különösen Dzsibuti és Berbera városaiban. A szanaai modernizációs reformok azonban még mindig nagyon korlátozottak voltak. [12]

20. század szerkesztés

1904-ben, amikor az oszmán befolyás gyengült Jemenben, a zajdi imámok átvették a hatalmat Szanaában. Észak-Jemen függetlenségének biztosítására az imám az elszigetelődés politikáját folytatta, kerülte a nemzetközi és arab világpolitikát, felszámolta a kezdeti liberális mozgalmakat, nem járult hozzá az infrastruktúra fejlesztéséhez sem és bezárta az oszmán lányiskolákat. Az intézkedéseinek következtében Szanaa egyre inkább a kormányellenes szervezetek és az értelmiségi lázadások központjává vált. [12]

Az 1930-as években számos szervezet jött létre a városban, amelyek ellenezték vagy az imám rendszerének reformját. 1936-ra e mozgalmak vezetőinek többségét bebörtönözték.

A II. világháború után Szanaát Ta'izz váltotta fel fővárosként. A legtöbb kormányhivatal ide költözött. A város zsidó lakosságának nagy része pedig Izraelbe emigrált. [13]

 
1958-as kép, közvetlenül a Bab al-Yaman mellett

Ezután megkezdődött a fokozatos gazdasági és politikai liberalizáció folyamata, de 1961-re Szanaa jelentős tüntetéseknek és zavargásoknak volt tanúja, amelyek gyorsabb reformot és változást követeltek. Az észak-jemeni katonai köztársaságpárti tisztek, akik szimpatizálnak az egyiptomi Gamal Abdel Nasszer kormányával és a pánarabista politikával, 1962 szeptemberében, egy héttel Ahmad halála után puccsot hajtottak végre az imám kormányának megdöntésére. [12] Szanaa újra főváros lett. [13]

 
Kilátás a Wadi as-Sailah utcára 1988-ban, a háttérben az al-Mahdi mecset minaretjével
 
Attabari Általános Iskola, Szanaʽa óvárosában

A szomszédos Szaúd-Arábia ellenezte a fejleményeket és aktívan támogatta Észak-Jemen vidéki törzseit, támogatva az ország nagy részét Szanaa városi és nagyrészt köztársaságpárti lakóival. [12] Az észak-jemeni polgárháború a város ősi örökségének jelentős részének megsemmisüléséhez vezetett, és egészen 1968-ig tartott, amikor a szemben álló felek megállapodásra jutottak, [13] létrehozva az elnöki rendszert. Szanaa instabilitása azonban a folyamatos puccsok és politikai merényletek miatt folytatódott, egész a 70-es évekig, amikor az országban a helyzet stabilizálódott. [12]

A polgárháború 1970-ben fejeződött be. [14] Ezután a gazdasági fellendülés időszaka következett, és részben a jemeni munkások hatalmas migrációja az Öböl-államokba, akik rengeteg pénzt küldtek haza.

Az 1980-as évek végétől azonban Jemen is a kőolajtermelő országok sorába lépett, s ez kissé meggyorsította fejlődését. Státuszát Észak- és Dél-Jemen 1990-es egyesülését követően is megőrizte.

21. század szerkesztés

Az Arab Liga 2004-ben Szanaát választotta az arab kulturális fővárosnak. 2008-ban elkészült az Al Szaleh mecset, amely egyszerre több mint 40 ezer hívőt tud fogadni.

2011-ben Szana, mint jemeni főváros volt a jemeni forradalom központja, amikor Ali Abdullah Száleh elnököt menesztették. Május és november között a város csatatér lett, amely a 2011-es szanaai csata néven vált ismertté.

2012 májusában öngyilkos merénylő támadása történt, aminek következtében 120 katona vesztette életét.

2014 őszén, a huthi felkelés idején a Hútik átvették Szanaában a hatalmat.

2015. június 12-én a síita lázadók és szövetségeseik ellen a szaúdi vezetésű légicsapások történelmi jelentőségű épületeket romboltak le a főváros közepén. Az UNESCO helyi világörökség része súlyosan megsérült. [15]

2016. október 8-án a szaúdi légicsapások egy szanaai csarnokot vettek célba, ahol éppen temetést tartottak. Legalább 140-en haltak meg és körülbelül 600-an megsebesültek. [16]

2017 májusában a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint a kolerajárvány 115 ember halálát okozta, és 8500-an betegedtek meg. [17]

Gazdasága szerkesztés

Az 1980-as évek végétől megindult az országban a kőolajtermelés.

Gyáriparát pamut- és szövőipar képezi, mely hazai gyapotot dolgoz fel. A lakosságot a kisipar látta el a legfontosabb közszükségleti cikkekkel. A város kézműipara híres; finom művű ékszereket, bőrárukat és dísztárgyakat, fegyvereket készítenek az itteni kézművesek.

Közlekedés szerkesztés

Légi szerkesztés

Nevezetességek szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Yemen's embattled president declares southern base temporary capital”, 2015. március 21.. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  2. Yemen's President Hadi declares new 'temporary capital'”, 2015. március 21.. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. március 21.) 
  3. a b Smith, G.R..szerk.: Bosworth: ṢANʿĀʾ, The Encyclopaedia of Islam, Vol. IX (SAN-SZE). Leiden: Brill, 1–3. o. (1997. február 22.). ISBN 90-04-10422-4. Hozzáférés ideje: 2022. március 18. 
  4. Bosworth, C. Edmund. Historic Cities of the Islamic World [archivált változat] (angol nyelven). BRILL, 462. o. (2007. február 22.). ISBN 9789047423836. Hozzáférés ideje: 2020. október 16. [archiválás ideje: 2021. április 14.] 
  5. Albert Jamme, inscriptions from Mahram Bilqis p. 440.
  6. McLaughlin, Daniel. 3: Sanaʽa, Yemen [archivált változat]. Bradt Travel Guides, 67. o. (2008). ISBN 978-1-8416-2212-5. Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 26. [archiválás ideje: 2023. február 14.] 
  7. Al-Hamdāni, al-Ḥasan ibn Aḥmad, The Antiquities of South Arabia – The Eighth Book of Al-Iklīl, Oxford University Press 1938, pp. 8–9
  8. Minaret Building and Apprenticeship in Yemen, by Trevor Marchand, Routledge (27 April 2001), p. 1.
  9. Aithe, p. 30.
  10. a b c d Dumper, p. 330.
  11. a b Bosworth, p. 463.
  12. a b c d e Dumper, p. 331.
  13. a b c Ring and Salkin, p. 631.
  14. Lamprakos (2005. február 22.). „Rethinking Cultural Heritage: Lessons from Sana'a, Yemen”. Traditional Dwellings and Settlements Review 16 (2), 17–37. o. [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.)  
  15. Gubash. „UNESCO Condemns Saudi-Led Airstrike on Yemen's Sanaa Old City”, NBC News, 2015. június 12.. [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. október 7.) 
  16. Saudi-led coalition admits to bombing Yemen funeral”, The Guardian, 2016. október 15.. [2017. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. február 3.) 
  17. Houthis declares state of emergency in Sanaa over cholera outbreak”, Al Arabiya, 2017. május 14.. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szanaa témájú médiaállományokat.