Főmenü megnyitása

Muhammad Ali, magyaros írásmóddal Mohammed Ali (Kavála, 1769. március 4.Kairó, 1849. augusztus 2.) egyiptomi alkirály 1805-től 1848-ig.

Muhammad Ali egyiptomi alkirály
ModernEgypt, Muhammad Ali by Auguste Couder, BAP 17996.jpg

Egyiptom kormányzója (wālī)
Uralkodási ideje
1805. május 17. 1848. március 2.
Elődje nem volt
Utódja Ibráhím
Uralkodóház Muhammad Ali Dynasty
Született 1769. március 4.[1]
Kavála[2]
Elhunyt 1849. augusztus 2. (80 évesen)
Alexandria
NyughelyeMuhammad Ali Mosque
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad Ali egyiptomi alkirály témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Az 1800-as évek elején az Egyiptom területén dúló zűrzavarban több pasa megöletése után ragadta magához a hatalmat. 1806-ban a török porta Egyiptom pasájának és török helytartónak nevezte ki. Kormányzása alatt új korszak köszöntött be Egyiptomban. Muhammad Ali mindenek előtt hatalmát kívánta megszilárdítani, ezért 1811-ben lemészároltatta Kairóban az engedetlen helytartókat. Ezt követően írtóháborút kezdett a szultán meghagyására az Arábiában elhatalmasodott fanatikus vahhabiták ellen, akiknek hatalmát fia, Ibrahim pasa hosszas háborúk után teljesen megtörte. 1820–1822-ben délnek fordította fegyvereit és a Felső-Nílus mentét nyitotta meg nemcsak saját hatalmának, hanem az utazók és felfedezőknek is. Hamarosan szabadulni kívánt a szultán fennhatósága alól és ezt a célt tűzte ki életének főfeladatául. Ennek elérésére európai mintára szervezte hadseregét és francia tisztekre bízta az erőszakkal toborzott felláhok és néger katonák begyakorlását, a szükséges pénz behajtását pedig irgalmatlan adószedőire bízta. Igaz ugyan, hogy a csatornahálózat kijavítása és kultúrnövények ültetése, gyárak alapítása által az ország anyagi műveltségén itt-ott lendített, de ebben is kizárólag a rideg fiskalizmus vezette. A szinte erőszakos módon felvirágoztatott könyvnyomtatás, a külföldi iskoláztatás és egyéb rendszabályok sem segítettek a felláhok nyomorán. 1824-ben a szultán felszólítására Muhammad Ali hadseregét a felkelt görögök ellen küldötte Ibrahim vezérlése alatt. Ekkor azonban nemcsak Hellász földjén érte őt baj, hanem még Egyiptom is komoly válságba sodródott: miután ugyanis az egyiptomi flotta a navarini csatában megsemmisült, a szultántól a jutalmul ígért damaszkusi pasalikot kérte; a szultán pedig e helyett Kandiával kínálta meg. Ez a kijátszás annyira bántotta az alkirályt, hogy hadait 1831-ben Szíriába indította, melyet Acre bevétele és a Konieh mellett kivívott fényes győzelem után hatalmába kerített. Ekkor azonban a nagyhatalmasságok közbeléptek, és Muhammad Alinak a kutahiai szerződés értelmében (1833. május 4.) a szíriai helytartósággal kellett beérni. Ezt is csak a franciáknak köszönhette, míg a tengeri hatalmukat féltő angolok a portának érdekeit védték és arra bírták II. Mahmud oszmán szultánt, hogy 1839-ben még egyszer hadat indítson Muhammad Ali ellen. Ekkor azonban Egyiptom ura erősebbnek bizonyult a szultánnál, sőt a török hajóhad július 14-én át is pártolt az egyiptomi flottához. Úgy látszott tehát, hogy Muhammad Ali elérte életének célját. Ekkor azonban a féltékeny Anglia Oroszországgal, Ausztriával és Poroszországgal 1840. július 15-én olyan szerződést kötött, amelynek értelmében ezek hatalmak az alkirálynak hadat üzentek. A hírre a franciáktól feláldozott és cserben hagyott fejedelmet megszállotta a kislelkűség és a szultántól békét kért, aki azután 1841. február 13-án külön fermán által szabályozta Egyiptom viszonyát Törökországhoz. Az öt nagyhatalom által helybenhagyott és június 1-jén némileg módosított fermán értelmében Egyiptom továbbra is hűbéres tartománya marad Törökországnak. Muhammad Ali teljesen alávetette magát a Törökországban fennálló alaptörvényeknek és elismerte azt is, hogy a porta és a külföldi hatalmak között kötött szerződések Egyiptom is érvényesek legyenek, ugyanakkor az egyiptomi hadsereg létszámát lecsökkentette 18.000 emberre. Az engedmények fejében a szultán Egyiptom trónját Muhammad Alinak és törvényes utódainak ajándékozta és megengedte, hogy a trón a szenioratusi örökösödés szerint mindig a család legidősebbik tagjára szálljon.

Az 1841. évi fermán egy csapással véget vetett Muhammad Ali nagyratörő terveinek. A nyughatatlan fejedelem ezután kizárólag Egyiptom belső ügyeivel foglalkozott és százféle tervet koholt, hogy annak pénzügyét és iparát jobb karba helyezze, de egyiket sem valósította meg. Amikor 1848-ban elmebetegségbe esett. a porta fiát, Ibrahimot ismerte el utódának. Mivel azonban Imbrahim rövidesen elhunyt, Muhammad Ali unokája, I. Abbász lett Egyiptom új uralkodója. Muhammad Ali a következő évben, 1849-ben hunyt el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés