I. Abbász egyiptomi alkirály

egyiptomi alkirály

I. Abbász (1813. november 10.Banha, 1854. július 13.) Egyiptom alkirálya (khedive) 1848-tól, az oszmán uralom idején. Igyekezett gátat vetni mindenféle változásnak, például azoknak a nyugatias szellemű reformoknak, amelyeket nagyapja, Mohamed Ali pasa kezdeményezett.

I. Abbász egyiptomi alkirály
alkirály

Egyiptom kormányzója (wālī)
Uralkodási ideje
1848. november 10. 1854. július 13.
ElődjeIbráhím
UtódjaSzaíd
UralkodóházMuhammad Ali dynasty
Született1813. november 10.
Dzsidda
Elhunyt1854. július 13. (40 évesen)[1]
Benha
ÉdesapjaAhmet Tosun pasa
GyermekeiDamad Prince Ibrahim Ilhamy Pasha
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Abbász egyiptomi alkirály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Abbász, aki nem bízott az európaiakban és az európai műveltségű egyiptomiakban, bezáratta vagy elhanyagolta a világi és katonaiskolákat, valamint a gyárakat.Csökkentette a hadsereg létszámát, leállította a Delta-gátépítését, és ellenezte a Szuezi-csatorna létrehozását is, amelynek tervét akkortájt vetették föl a franciák. Az angoloknak viszont megengedte az Alexandria-kairói vasútvonal megépítését, azok pedig cserébe mellé álltak, amikor nézeteltérése támadt az oszmán kormánnyal, mert az nyugati szellemű reformok (tanzimat) bevezetését szorgalmazta Egyiptomban. Mindamellett expedíciós haderővel segítette Isztambult a krími háborúban (1853); ezenkívül megszüntette az állam kereskedelmi monopóliumát, mivel az ellentétben állt azokkal a szerződésekkel, amelyek az oszmán kormány az európai hatalmakkal kötött.

Bár Abbászt reakciósnak szokás tartani, azzal, hogy korlátozta az állami kiadásokat, a szegényebbek javát szolgálta, akik uralkodása alatt adóengedményeket kaptak, és ritkábban sorozták be őket kényszermunkára vagy a hadseregbe. A zárkózott természetű Abbász magányosan élt banhai palotájában; itt fojtotta meg végül két szolgája.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

  1. Brockhaus–Efron enciklopédikus szótár