Taxi

bérkocsi

A taxi egyfajta bérkocsi, melyet főképp városokban és elővárosokban használnak, kötetlen útvonalon közlekedik két meghatározott pont között. A taxit sofőr vezeti, az utasnak meghatározott viteldíjat kell fizetnie, melyet a taxióra mér. A taxi egyik fajtája a kötött útvonalon közlekedő iránytaxi.

Sárga taxik New Yorkban

Története szerkesztés

A taxi szó francia eredetű, a taxiórából származik,[1] melyet Wilhelm Bruhn talált fel 1891-ben. Az első modern taxik Európában és Amerikában álltak szolgálatba az 1890-es években, fejlődésük szorosan kapcsolódik az autó fejlődéséhez. Az első taxiórás taxik 1907-ben jelentek meg.[2]

Jellemzői szerkesztés

 
Egy taxióra
 
Egy régi taxióra

A taxik általában négyajtós járművek, melyeket a szolgáltatások függvényében átalakítanak, egyes országokban, városokban a külső dizájnnak is szigorú szabályoknak kell megfelelnie.[2]

A taxitársaságok háromféleképp működhetnek: léteznek olyan társaságok, ahol a sofőrök alkalmazottak, és a vállalat tulajdonát képező autókat vezetnek, máshol a sofőrök lízingelik az autókat a taxivállalattól, de olyan konstrukció is létezik, ahol a jármű a sofőr tulajdonát képezi.[2]

A taxikat le lehet inteni az utcán vagy telefonon lehet az egyes társaságoktól rendelni. Néhol internetes és telefonos applikációs rendelésre is van lehetőség. Telefonos hívás esetén a taxisok felé az utast a diszpécser közvetíti, aki a taxisokat koordinálja.

Szabályozása Budapesten szerkesztés

Számos városban és országban részletesen szabályozzák minden taxi tarifáját, megjelenését és komfortfokozatát. A Budapesten érvényben lévő a taxirendelet többek között az alábbiakat szabályozza:[3][4]

  • Minden taxinak egységes tarifát kell alkalmaznia. 2023. március 6-ától az alapdíj összege 1100 forint, a kilométerdíj összege 440 Ft/km, a percdíj összege pedig 110 Ft/perc. 15 km/órás sebesség felett kilométerdíjat, míg 15 km/órás sebesség alatt és állóhelyzetben percdíjat kell számolni. Fontos, hogy a percdíjat mindenképpen úgy határozzák meg (tarifaemelések esetén is), hogy a percdíj összege pontosan a negyede legyen a kilométerdíjnak. Ennek oka, hogy így 15 km/órás sebesség esetén pontosan megegyezik az árazás kilométerdíj és percdíj felszámolása esetén is. A percdíj lényege, hogy a taxi sebességének csökkenése esetén 15 km/órás sebesség alá érve már nem lassul tovább időben mérve a fizetendő díj növekedése, még állóhelyzetben sem; ennek oka, hogy dugó esetén kevesebb fuvart tud a taxis egységnyi idő alatt teljesíteni, amit a tarifarendszer részlegesen ellensúlyoz a percdíj alkalmazásával.
  • A taxik legfeljebb 10 évesek lehetnek.
  • A taxik alapszíne egységesen sárga, rajtuk azonos utastájékoztatási elemekkel.
  • Egységes arculattal rendelkeznek a taxik, de megengedett a fuvarszervezők saját logóját tartalmazó szabadjelzőjének a használata.
  • A taxikon egységes formátumú kötelező tarifatájékoztatást alkalmaznak.
  • A taxiknak legalább 2550 mm-es tengelytávval, legalább 430 literes csomagtérrel, legalább 55 kW-os hajtómotor-teljesítménnyel és legalább EURO 5-ös környezetvédelmi besorolású motorral kell rendelkezniük. A gyári hibrid gépkocsik teljesítményadatait a beépített összhajtómotor-teljesítmény figyelembevételével kell megállapítani.
  • A taxiknak rendelkeznie kell a légkondicionálóval.
  • Tilos a dohányzás minden taxiban.
  • A taxikban kötelező biztosítani a kártyás fizetési lehetőséget.
  • A taxikon október 15-étől március 15-éig téli gumit kell használni.

A budapesti taxirendelet által szabályozott pontok egy részét 2015-ben országos szinten kiterjesztette a kormány, viszont a szabályozás többi elemének, többek között az egységes sárga színnek, a fix tarifának és a kártyás fizetés lehetőségének kötelező biztosításának országos kiterjesztését elmulasztották.[5][6]

Áttérés az elektromos meghajtásra szerkesztés

A taxik egyik káros hatása, hogy az autók jelentős szén-dioxid-, nitrogén-oxid- és szállópor-kibocsátása révén jelentősen szennyezik a környezetet. Emiatt egyre több városban látják be, hogy teljes mértékben át kell állni az elektromos autókra a taxik esetében. Ausztriában ezért döntöttek úgy, hogy 2025-től kizárólag elektromos autók kaphatnak új taxiengedélyt.[7]

Budapesten is felmerült ilyen szabályozás lehetősége: egy 2017-ben nyilvánosságra került terv szerint már 2020-tól csak tisztán elektromos autók kaphattak volna új taxiengedélyt.[8] Az elképzelés eddig nem valósult meg.

Források szerkesztés

  1. Taxi. Szókincsháló. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  2. a b c Taxicab. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  3. Elfogadta a taxirendeletet a Fővárosi közgyűlés: egységes arculat, magasabb színvonal és fix tarifa (magyar nyelven). bkk.hu , 2013. április 9.
  4. Drágul a taxizás a fővárosban: márciustól 10 százalékkal emelkednek a tarifák (magyar nyelven). telex.hu , 2023. január 25.
  5. Kiszeretett a kormány a sárga taxikból (magyar nyelven). nol.hu , 2015. február 18.
  6. Ezentúl az Uber-sofőröknek is külön vizsgázniuk kell (magyar nyelven). 444.hu , 2015. július 7.
  7. 2025-től csak zéró emissziós autók kaphatnak új taxiengedélyt Ausztriában (magyar nyelven). e-cars.hu , 2021. szeptember 18.
  8. Ma alternatíva, 2023-tól kötelező lehet az e-taxi (magyar nyelven). iho.hu , 2017. február 15.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Taxi témájú médiaállományokat.
  • Szeszlér Antal: Kik kárositják a kéktaxisokat és hogyan járjunk el ellenük?; előszó Vöröss József; Madách, Budapest, 1939 (Hasznos ipari kézikönyvek. Kéktaxi ipar)
  • Kirschner Béla: Régi taxik és az alapító Haltenberger Samu élete. 90 éves a magyar autótaxi, 1903–2003; magánkiad., Budapest, 2003
  • Kordos Szabolcs: Taxisvilág, Hungary. Ha a hátsó ülés mesélni tudna...; XXI. Század, Budapest, 2012
  • Veres Gábor: Uberfrankó; szerzői, Budapest, 2017
  • Dedik János: Egy taxisofőr visszaemlékezései, 1954–1965. Szerencse gyűjtemény; Biró, Budapest, 2021
  • Személytaxisok és személykocsis személyszállítók, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara