Szovjet labdarúgó-válogatott

Szovjetunió nemzeti labdarúgócsapata 1924 és 1991 között
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 25.

A szovjet labdarúgó-válogatott a Szovjetunió válogatottja volt 1924 és 1991 között, amelyet a Szovjet labdarúgó-szövetség (oroszul: Федерация футбола СССР, magyar átírásban: Federacija Futbola SZSZSZR) irányított.

Szovjetunió Szovjetunió
Szovjet labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)Vörös hadsereg
Szövetség neveFederacija Futbola SZSZSZR
KonföderációEurópai Labdarúgó-szövetség (Európa)
Legtöbb válogatottságOleh Blohin (112)
Legtöbb válogatott gólOleh Blohin (42)
FIFA-kódURS
Hazai
Idegenbeli
Ranglista helyezések
Legmagasabb
Élő-rang
1
(1963.
1966.
1983-1984.
1985.-1986.
1987-1988.)
Első hivatalos mérkőzés
1924. november 16., Moszkva, Szovjetunió
 Szovjetunió 3 – 0 Törökország 
Utolsó hivatalos mérkőzés
1991. november 13., Lárnaka, Ciprus
 Ciprus 0 - 3 Szovjetunió 
Legnagyobb győzelem
1955. szeptember 16., Moszkva, Szovjetunió
 Szovjetunió 11 – 1 India 
1957. augusztus 15., Helsinki, Finnország
 Finnország 0 - 10 Szovjetunió 
Legnagyobb vereség
1958. október 22., London, Anglia
 Anglia 5 – 0 Szovjetunió 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek7 (Először: 1958)
Legjobb eredmény4. hely: 1966
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek5 (Először: 1960)
Legjobb eredményAranyérmes: 1960

Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.
Szerzett érmek
Férfi labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1956 Melbourne
bronz
1972 München
bronz
1976 Montreal
bronz
1980 Moszkva
arany
1988 Szöul

Az ország felbomlása után megszűnt létezni. A FIFA a FÁK labdarúgó-válogatottat, majd a későbbi orosz labdarúgó-válogatottat a szovjet csapat egyenes jogutódjának tekinti,[1] odaszámítva a korábbi rekordokat. A szovjet csapat játékosainak jelentős része ugyanakkor Oroszországon kívülről érkezett, elsősorban Ukrajnából, és néhány ukrán labdarúgó, mint például Oleg Szalenko vagy Andrej Kancselszkisz, karrierjüket az orosz válogatottban folytatták tovább.

Világbajnokságon a legjobb eredményük egy negyedik hely volt, amit az 1966-os világbajnokságon értek el. Az Európa-bajnokságokon sikeresebbek voltak. A legelső 1960-as tornát megnyerték, emellett három alkalommal (1964, 1972, 1988) végeztek a második helyen, egy alkalommal (1968) pedig negyedikek lettek. Az olimpiai játékokon kétszer nyertek aranyérmet (1956, 1988).

A válogatott története

szerkesztés

A kezdetek

szerkesztés

A szovjet labdarúgó-válogatott az első hivatalos mérkőzését 1924. november 24-én játszotta Törökország ellen, melyet 3–0-ra megnyert. Egészen 1958-ig nem indultak a világbajnokságok selejtezőiben. Az első nemzetközi megmérettetésükre az 1952. évi nyári olimpiai játékokon került sor Helsinkiben. A selejtezőkben Bulgáriát verték 2–1-re, a nyolcaddöntőben 5–1-s hátrányból 15 perc alatt egyenlítettek a jugoszlávok ellen. A megismételt találkozón 3–1-s vereséget szenvedtek.

Az 1958-as világbajnokságra azután jutottak ki, hogy Lengyelországgal azonos pontszámmal végeztek a csoportjukban, így egy harmadik mérkőzést rendeztek semleges pályán. A keletnémet Lipcsében játszott találkozót végül a szovjetek nyerték 2–0-ra. A világbajnokságon Brazíliával, Angliával és Ausztriával kerültek egy csoportba. Anglia ellen 2–2-s döntetlennel nyitották a tornát, majd Ausztriát Anatolij Iljin és Valentyin Ivanov góljaival 2–0-ra legyőzték. Brazíliától 2–0-ra kikaptak, de ettől függetlenül összejött a továbbjutás. A negyeddöntőben a házigazda Svédországtól szenvedtek 2–0-s vereséget és kiestek.

1960-as évek

szerkesztés
 
Az Európa-bajnoki cím 50. évfordulójára kiadott bélyeg.

1960-ban a labdarúgó-történelem legelső Európa-bajnokságán (akkori nevén: Európai Nemzetek Kupája) a szovjet válogatott története legnagyobb sikerét érte el. A négycsapatos torna elődöntőjében Csehszlovákiát verték 3–0-ra. A döntőben Jugoszláviával találkoztak. A rendes játékidő 1–1-s döntetlennel ért véget, majd következett a hosszabbítás, melyben Viktor Ponyegyelnyik fejesével megszerezték a vezetést és végül a győzelmet. Ezzel a Szovjetunió nyerte a legelső Európa-bajnokságot.

Az 1962-es világbajnokságon az 1. csoportba kerültek Jugoszlávia, Kolumbia és Uruguay társaságában. Jugoszláviát 2–0-ra, Uruguayt pedig 2–1-re verték. Kolumbia ellen már 4–1-re is vezettek, de a vége 4–4 lett. A negyeddöntőben a házigazda Chilével találkoztak. Leonel Sánchez góljával a hazaiak szereztek vezetést. Igor Csiszlenko révén a 26. percben sikerült egyenlítenie a szovjeteknek, de 3 perccel később ismét a chileieknél volt az előny. Az eredmény már nem változott, így a szovjetek kiestek.

Az 1964-es Európa-bajnokságon címük megvédésére készültek. A selejtezőkben először Olaszországot 3–1-re, ezt követően Svédország 4–2-re győzték le összesítésben. A négyes tornát Spanyolországban rendezték. Az elődöntőben Dániát győzték le 3–0-ra és ismét bejutottak a döntőbe. A házigazda Spanyolországgal szemben azonban 2–1 arányban alulmaradtak.

Az 1966-os világbajnokság volt az a torna, ahol a Szovjetunió története legjobb világbajnoki eredményét érte el egy negyedik hellyel. A negyedik csoportban szerepeltek, ahol Olaszország, Chile és Észak-Korea voltak az ellenfeleik. Mindhárom mérkőzésüket megnyerték: Észak-Koreát 3–0-ra, Olaszországot 1–0-ra, Chilét 2–1-re verték. A negyeddöntőben Magyarországgal találkoztak és Igor Csiszlenko, valamint Valerij Porkujan góljaival 2–1-re győztek. Az elődöntőben az NSZK 2–0-s előnyre tett szert, amire csak egy szépítő találat érkezett, így a szovjetek számára maradt a bronzmérkőzés. A harmadik helyért rendezett találkozón az Eusébio által fémjelzett Portugália ellen 2–1-s vereséget szenvedtek. A szovjetek gólját Eduard Malofejev szerezte.

 
A szovjet válogatott 1967-ben.

Az 1968-as Európa-bajnokság selejtezőit két szakaszban rendezték. Először csoportkör, majd negyeddöntő. A szovjetek megnyerték csoportjukat és a negyeddöntőn is túljutottak. A négyes mezőnyben a házigazda olaszokkal játszották első mérkőzésüket. A találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget és szokatlan módon pénzfeldobással döntötték el a továbbjutás sorsát. Ebben az olaszoknak nagyobb szerencséjük volt, így ők játszhatták a döntőt. Végül a szovjetek a bronzmérkőzésen 2–0-ra kikaptak Angliától.

1970-es évek

szerkesztés

Az 1970-es mexikói világbajnokságon a szovjetek játszották a nyitómérkőzést a házigazdák ellen, amely 0–0-s döntetlennel végződött. A további két csoportmérkőzésükön Belgiumot 4–1-re, El-Salvadort pedig 2–0-ra győzték le. A legjobb nyolc között hosszabbítás után kaptak ki 1–0-ra Uruguay-tól és kiestek. Az 1972-es Európa-bajnokságon ismét a négyestorna résztvevői voltak. Az elődöntőben Magyarország ellen győztek 1–0-ra Anatolij Konykov góljával. A döntőben az NSZK-val találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Mint utólag kiderült ez volt a szovjet válogatott utolsó tornája az 1970-es években. Az 1974-es világbajnokság selejtezőiben interkontinentális pótselejtezőt játszottak Chile ellen. A moszkvai találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget. A Chilében kirobbant forradalom miatt a visszavágóra azonban már nem utaztak el, ezért a FIFA kizárta a szovjeteket. Az 1976-os Európa-bajnokság és az 1978-as világbajnokság selejtezői szintén sikertelenül zárultak.

1980-as évek

szerkesztés

Az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőiben csoportjuk utolsó helyén végeztek és lemaradtak a tornáról. A nagy visszatérés az 1982-es világbajnokság alkalmával történt meg. A 6. csoportban Brazília, Skócia és Új-Zéland mellé kerültek. Brazília ellen 2–1-s vereséggel nyitottak, ezt követően a második mérkőzésükön 3–0-ra legyőzték Új-Zélandot, végül a skótokkal 2–2-s döntetlent játszottak. A második csoportkörben Belgiumot 1–0-ra megverték, de a Lengyelország elleni 0–0-s döntetlen kevésnek bizonyult, így nem jutottak be az elődöntőbe.

Az 1984-es Európa-bajnokságról lemaradtak. Az 1986-os világbajnokságra azonban összejött a részvétel, ahol a C csoportba kerültek. Első mérkőzésükön Magyarországot verték 6–0-ra. Franciaország ellen 1–1-s döntetlennel folytatták és végül Kanadát is legyőzték 2–0-ra. A nyolcaddöntőben hosszabbítás után 4–3 arányban alulmaradtak Belgiummal szemben.

Ezt követően kijutottak az NSZK-ban rendezett 1988-as Európa-bajnokságra, ahol meg sem álltak a döntőig. Az elődöntőben Olaszországot 2–0-ra verték. A döntőben ugyanilyen arányban vereséget szenvedtek Hollandia ellen. Történetük negyedik és egyben utolsó Európa-bajnoki döntője volt ez. A négy fináléból csak egyet tudtak megnyerni.

Utolsó évek

szerkesztés

Az 1990-es világbajnokságon a címvédő Argentínával, Kamerunnal és Romániával kerültek egy csoportba. Románia és Argentína ellen egyaránt 2–0-s vereséget szenvedtek, így Kamerun 4–0-s legyőzése már nem volt elegendő a továbbjutáshoz. Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 3. csoportját megnyerték és kijutottak az Eb-re, azonban 1991. decemberében a Szovjetunió felbomlott. Helyettük az egykori tagköztársaságokból létrejövő Független Államok Közössége vett részt a tornán.

A szovjet tagköztársaságok nemzeti válogatottai

szerkesztés
Ország Válogatott Szövetség
  Azerbajdzsán   Azerbajdzsán UEFA
  Észtország   Észtország UEFA
  Fehéroroszország   Fehéroroszország UEFA
  Grúzia   Grúzia UEFA
  Kazahsztán   Kazahsztán UEFA (AFC:1992-2002)
  Kirgizisztán   Kirgizisztán AFC
  Lettország   Lettország UEFA
  Litvánia   Litvánia UEFA
  Moldova   Moldova UEFA
  Oroszország   Oroszország UEFA
  Örményország   Örményország UEFA
  Tádzsikisztán   Tádzsikisztán AFC
  Türkmenisztán   Türkmenisztán AFC
  Ukrajna   Ukrajna UEFA
  Üzbegisztán   Üzbegisztán AFC

Nemzetközi eredmények

szerkesztés
Világbajnokság
  • 4. helyezett: 1 alkalommal (1966)
  Európa-bajnokság
  • Európa-bajnok: 1 alkalommal (1960)
  • Ezüstérmes: 3 alkalommal (1964, 1972, 1988)
  • 4. helyezett: 1 alkalommal (1968)
  Olimpiai játékok

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés

szerkesztés

Világbajnoki szereplés

szerkesztés
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1930 Nem indult
  1934
  1938
  1950
  1954
  1958 Negyeddöntő 7. 5 2 1 2 5 6
  1962 Negyeddöntő 6. 4 2 1 1 9 7
  1966 Elődöntő 4. 6 4 0 2 10 6
  1970 Negyeddöntő 5. 4 2 1 1 6 2
  1974 Kizárva
  1978 Nem jutott be
  1982 2. csoportkör 7. 5 2 2 1 7 4
  1986 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 12 5
  1990 Csoportkör 17. 3 1 0 2 4 4
Összesen Elődöntő 7/14 31 15 6 10 53 34

Európa-bajnoki szereplés

szerkesztés
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1960 Európa-Bajnok 1. 2 2 0 0 5 1
  1964 Döntő 2. 2 1 0 1 4 2
  1968 Elődöntő 4. 2 0 1 1 0 2
  1972 Döntő 2. 2 1 0 1 1 3
  1976 Nem jutott be
  1980
  1984
  1988 Döntő 2. 5 3 1 1 7 4
Összesen Európa-Bajnok 5/8 13 7 2 4 17 12

Olimpiai szereplés

szerkesztés
Év Helyszín Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
19001912 Az Orosz Birodalom része volt.
19201936 Nem indult
1940 Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948   London Nem indult
1952   Helsinki 1. forduló 14. 3 1 1 1 8 9
1956   Melbourne Olimpiai bajnok 1. 5 4 1 0 9 2
1960   Róma Nem jutott be
1964   Tokió
1968   Mexikóváros
1972   München Elődöntő 3. 7 5 2 0 17 6
1976   Montréal Elődöntő 3. 5 4 0 1 10 4
1980   Moszkva Elődöntő 3. 6 5 0 1 19 3
1984   Los Angeles Bojkottálta
1988   Szöul Olimpiai bajnok 1. 6 5 1 0 14 6
1992   Barcelona Nem jutott be
Összesen Olimpiai bajnok 6/20 32 24 5 3 77 30
  • 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Mezek a válogatott története során

szerkesztés

A szovjet labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez (CCCP felirattal), fehér nadrág és vörös sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből (vörös CCCP felirattal), fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

Hazai
 
 
 
 
 
1958-1989 (hazai)
 
 
 
 
 
1970 (Belgium ellen)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1982
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1988
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1990
 
 
 
 
 
1966
 
 
 
 
 
1975 (Írország ellen)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1982
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1988
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1990

Válogatottsági rekordok

szerkesztés

Legtöbbször pályára lépett játékosok

szerkesztés
 
Oleh Blohin a válogatottsági rekorder 112 mérkőzéssel és egyben a legeredményesebb játékos is 42 góllal.
# Játékos Időszak Vál. Gól
1 Oleh Blohin 1972 – 1988 112 42
2 Rinat Daszajev 1979 – 1990 91 0
3 Albert Seszternyov 1961 – 1971 90 0
4 Anatolij Demjanenko 1981 – 1990 80 6
5 Volodimir Bezszonov 1977 – 1990 79 4
6 Lev Jasin 1954 – 1967 78 0
7 Szjarhej Alejnyikav* 1984 – 1991 77 6
8 Murtaz Hurcilava 1965 – 1973 69 6
9 Oleh Protaszov* 1984 – 1991 68 29
10 Valerij Voronyin 1960 – 1968 66 5
11 Oleh Kuznyecov* 1986 – 1991 63 1
12 Volodimir Kaplicsnij 1968 – 1974 62 0
13 Valentyin Ivanov 1956 – 1965 59 26
14 Vagiz Higyijatullin 1978 – 1990 58 6
15 Hennagyij Litovcsenko* 1984 – 1990 58 15
16 Viktor Kolotov 1970 – 1978 55 22
17 Igor Nyetto 1952 – 1965 54 4
18 Igor Csiszlenko 1959 – 1968 53 20
19 Jevgenyij Lovcsev 1969 – 1977 52 1
20 Anatolij Banyisevszkij 1965 – 1972 50 19

Legtöbb gólt szerző játékosok

szerkesztés
# Játékos Időszak Gól (Vál.) Átlag
1 Oleh Blohin 1972–1988 42 (112) 0.375
2 Oleh Protaszov 1984–1991 29 (68) 0.426
3 Valentyin Ivanov 1956–1965 26 (59) 0.441
4 Eduard Sztrelcov 1955–1968 25 (38) 0.658
5 Viktor Kolotov 1970–1978 22 (55) 0.4
6 Viktor Ponyegyelnyik 1960–1966 20 (29) 0.69
Igor Csiszlenko 1959–1968 20 (53) 0.377
8 Anatolij Banyisevszkij 1965–1972 19 (50) 0.38
9 Anatolij Iljin 1952–1959 16 (31) 0.516
10 Anatolij Bisovec 1966–1972 15 (39) 0.385
Hennagyij Litovcsenko[2] 1984–1990 14 (57) 0.259
12 Fjodor Cserenkov 1979–1990 12 (34) 0.353
13 Szergej Szalnyikov 1954–1958 11 (20) 0.55
Volodimir Oniscsenko 1972–1977 11 (44) 0.25
Szlava Metreveli 1958–1970 11 (48) 0.229
16 Nyikita Szimonyan 1954–1958 10 (20) 0.5
Ramaz Sengelija 1979–1983 10 (26) 0.385
Jurij Gavrilov 1978–1985 10 (46) 0.217

Ismert játékosok

szerkesztés

Lásd még

szerkesztés
  1. Oroszország oldala a FIFA.com-on. [2007. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 13.)
  2. http://www.rusteam.permian.ru/players/litovchenko.html

További információk

szerkesztés