Szovjet labdarúgó-válogatott
A szovjet labdarúgó-válogatott a Szovjetunió válogatottja volt 1924 és 1991 között, amelyet a Szovjet labdarúgó-szövetség (oroszul: Федерация футбола СССР, magyar átírásban: Federacija Futbola SZSZSZR) irányított.
 Szovjetunió | |||||
| Szovjet labdarúgó-szövetség | |||||
| Beceneve(i) | Vörös hadsereg | ||||
| Szövetség neve | Federacija Futbola SZSZSZR | ||||
| Konföderáció | Európai Labdarúgó-szövetség (Európa) | ||||
| Legtöbb válogatottság | Oleh Blohin (112) | ||||
| Legtöbb válogatott gól | Oleh Blohin (42) | ||||
| FIFA-kód | URS | ||||
| |||||
| Ranglista helyezések | |||||
| |||||
| Első hivatalos mérkőzés | |||||
1924. november 16., Moszkva, Szovjetunió  Szovjetunió 3 – 0 Törökország  Utolsó hivatalos mérkőzés 1991. november 13., Lárnaka, Ciprus  Ciprus 0 - 3 Szovjetunió | |||||
| Legnagyobb győzelem | |||||
1955. szeptember 16., Moszkva, Szovjetunió Szovjetunió 11 – 1 India 
1957. augusztus 15., Helsinki, Finnország  Finnország 0 - 10 Szovjetunió | |||||
| Legnagyobb vereség | |||||
1958. október 22., London, Anglia  Anglia 5 – 0 Szovjetunió | |||||
| Nemzetközi szereplések | |||||
| Labdarúgó-világbajnokság | |||||
| |||||
| Labdarúgó-Európa-bajnokság | |||||
| |||||
| Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19. | |||||
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Az ország felbomlása után megszűnt létezni. A FIFA a FÁK labdarúgó-válogatottat, majd a későbbi orosz labdarúgó-válogatottat a szovjet csapat egyenes jogutódjának tekinti,[1] odaszámítva a korábbi rekordokat. A szovjet csapat játékosainak jelentős része ugyanakkor Oroszországon kívülről érkezett, elsősorban Ukrajnából, és néhány ukrán labdarúgó, mint például Oleg Szalenko vagy Andrej Kancselszkisz, karrierjüket az orosz válogatottban folytatták tovább.
Világbajnokságon a legjobb eredményük egy negyedik hely volt, amit az 1966-os világbajnokságon értek el. Az Európa-bajnokságokon sikeresebbek voltak. A legelső 1960-as tornát megnyerték, emellett három alkalommal (1964, 1972, 1988) végeztek a második helyen, egy alkalommal (1968) pedig negyedikek lettek. Az olimpiai játékokon kétszer nyertek aranyérmet (1956, 1988).
A válogatott története szerkesztés
A kezdetek szerkesztés
A szovjet labdarúgó-válogatott az első hivatalos mérkőzését 1924. november 24-én játszotta Törökország ellen, melyet 3–0-ra megnyert. Egészen 1958-ig nem indultak a világbajnokságok selejtezőiben. Az első nemzetközi megmérettetésükre az 1952. évi nyári olimpiai játékokon került sor Helsinkiben. A selejtezőkben Bulgáriát verték 2–1-re, a nyolcaddöntőben 5–1-s hátrányból 15 perc alatt egyenlítettek a jugoszlávok ellen. A megismételt találkozón 3–1-s vereséget szenvedtek.
Az 1958-as világbajnokságra azután jutottak ki, hogy Lengyelországgal azonos pontszámmal végeztek a csoportjukban, így egy harmadik mérkőzést rendeztek semleges pályán. A keletnémet Lipcsében játszott találkozót végül a szovjetek nyerték 2–0-ra. A világbajnokságon Brazíliával, Angliával és Ausztriával kerültek egy csoportba. Anglia ellen 2–2-s döntetlennel nyitották a tornát, majd Ausztriát Anatolij Iljin és Valentyin Ivanov góljaival 2–0-ra legyőzték. Brazíliától 2–0-ra kikaptak, de ettől függetlenül összejött a továbbjutás. A negyeddöntőben a házigazda Svédországtól szenvedtek 2–0-s vereséget és kiestek.
1960-as évek szerkesztés
1960-ban a labdarúgó-történelem legelső Európa-bajnokságán (akkori nevén: Európai Nemzetek Kupája) a szovjet válogatott története legnagyobb sikerét érte el. A négycsapatos torna elődöntőjében Csehszlovákiát verték 3–0-ra. A döntőben Jugoszláviával találkoztak. A rendes játékidő 1–1-s döntetlennel ért véget, majd következett a hosszabbítás, melyben Viktor Ponyegyelnyik fejesével megszerezték a vezetést és végül a győzelmet. Ezzel a Szovjetunió nyerte a legelső Európa-bajnokságot.
Az 1962-es világbajnokságon az 1. csoportba kerültek Jugoszlávia, Kolumbia és Uruguay társaságában. Jugoszláviát 2–0-ra, Uruguayt pedig 2–1-re verték. Kolumbia ellen már 4–1-re is vezettek, de a vége 4–4 lett. A negyeddöntőben a házigazda Chilével találkoztak. Leonel Sánchez góljával a hazaiak szereztek vezetést. Igor Csiszlenko révén a 26. percben sikerült egyenlítenie a szovjeteknek, de 3 perccel később ismét a chileieknél volt az előny. Az eredmény már nem változott, így a szovjetek kiestek.
Az 1964-es Európa-bajnokságon címük megvédésére készültek. A selejtezőkben először Olaszországot 3–1-re, ezt követően Svédország 4–2-re győzték le összesítésben. A négyes tornát Spanyolországban rendezték. Az elődöntőben Dániát győzték le 3–0-ra és ismét bejutottak a döntőbe. A házigazda Spanyolországgal szemben azonban 2–1 arányban alulmaradtak.
Az 1966-os világbajnokság volt az a torna, ahol a Szovjetunió története legjobb világbajnoki eredményét érte el egy negyedik hellyel. A negyedik csoportban szerepeltek, ahol Olaszország, Chile és Észak-Korea voltak az ellenfeleik. Mindhárom mérkőzésüket megnyerték: Észak-Koreát 3–0-ra, Olaszországot 1–0-ra, Chilét 2–1-re verték. A negyeddöntőben Magyarországgal találkoztak és Igor Csiszlenko, valamint Valerij Porkujan góljaival 2–1-re győztek. Az elődöntőben az NSZK 2–0-s előnyre tett szert, amire csak egy szépítő találat érkezett, így a szovjetek számára maradt a bronzmérkőzés. A harmadik helyért rendezett találkozón az Eusébio által fémjelzett Portugália ellen 2–1-s vereséget szenvedtek. A szovjetek gólját Eduard Malofejev szerezte.
Az 1968-as Európa-bajnokság selejtezőit két szakaszban rendezték. Először csoportkör, majd negyeddöntő. A szovjetek megnyerték csoportjukat és a negyeddöntőn is túljutottak. A négyes mezőnyben a házigazda olaszokkal játszották első mérkőzésüket. A találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget és szokatlan módon pénzfeldobással döntötték el a továbbjutás sorsát. Ebben az olaszoknak nagyobb szerencséjük volt, így ők játszhatták a döntőt. Végül a szovjetek a bronzmérkőzésen 2–0-ra kikaptak Angliától.
1970-es évek szerkesztés
Az 1970-es mexikói világbajnokságon a szovjetek játszották a nyitómérkőzést a házigazdák ellen, amely 0–0-s döntetlennel végződött. A további két csoportmérkőzésükön Belgiumot 4–1-re, El-Salvadort pedig 2–0-ra győzték le. A legjobb nyolc között hosszabbítás után kaptak ki 1–0-ra Uruguay-tól és kiestek. Az 1972-es Európa-bajnokságon ismét a négyestorna résztvevői voltak. Az elődöntőben Magyarország ellen győztek 1–0-ra Anatolij Konykov góljával. A döntőben az NSZK-val találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Mint utólag kiderült ez volt a szovjet válogatott utolsó tornája az 1970-es években. Az 1974-es világbajnokság selejtezőiben interkontinentális pótselejtezőt játszottak Chile ellen. A moszkvai találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget. A Chilében kirobbant forradalom miatt a visszavágóra azonban már nem utaztak el, ezért a FIFA kizárta a szovjeteket. Az 1976-os Európa-bajnokság és az 1978-as világbajnokság selejtezői szintén sikertelenül zárultak.
1980-as évek szerkesztés
Az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőiben csoportjuk utolsó helyén végeztek és lemaradtak a tornáról. A nagy visszatérés az 1982-es világbajnokság alkalmával történt meg. A 6. csoportban Brazília, Skócia és Új-Zéland mellé kerültek. Brazília ellen 2–1-s vereséggel nyitottak, ezt követően a második mérkőzésükön 3–0-ra legyőzték Új-Zélandot, végül a skótokkal 2–2-s döntetlent játszottak. A második csoportkörben Belgiumot 1–0-ra megverték, de a Lengyelország elleni 0–0-s döntetlen kevésnek bizonyult, így nem jutottak be az elődöntőbe.
Az 1984-es Európa-bajnokságról lemaradtak. Az 1986-os világbajnokságra azonban összejött a részvétel, ahol a C csoportba kerültek. Első mérkőzésükön Magyarországot verték 6–0-ra. Franciaország ellen 1–1-s döntetlennel folytatták és végül Kanadát is legyőzték 2–0-ra. A nyolcaddöntőben hosszabbítás után 4–3 arányban alulmaradtak Belgiummal szemben.
Ezt követően kijutottak az NSZK-ban rendezett 1988-as Európa-bajnokságra, ahol meg sem álltak a döntőig. Az elődöntőben Olaszországot 2–0-ra verték. A döntőben ugyanilyen arányban vereséget szenvedtek Hollandia ellen. Történetük negyedik és egyben utolsó Európa-bajnoki döntője volt ez. A négy fináléból csak egyet tudtak megnyerni.
Utolsó évek szerkesztés
Az 1990-es világbajnokságon a címvédő Argentínával, Kamerunnal és Romániával kerültek egy csoportba. Románia és Argentína ellen egyaránt 2–0-s vereséget szenvedtek, így Kamerun 4–0-s legyőzése már nem volt elegendő a továbbjutáshoz. Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 3. csoportját megnyerték és kijutottak az Eb-re, azonban 1991. decemberében a Szovjetunió felbomlott. Helyettük az egykori tagköztársaságokból létrejövő Független Államok Közössége vett részt a tornán.
A szovjet tagköztársaságok nemzeti válogatottai szerkesztés
Nemzetközi eredmények szerkesztés
- 4. helyezett: 1 alkalommal (1966)
- Európa-bajnok: 1 alkalommal (1960)
- Ezüstérmes: 3 alkalommal (1964, 1972, 1988)
- 4. helyezett: 1 alkalommal (1968)
Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés szerkesztés
Világbajnoki szereplés szerkesztés
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Olimpiai szereplés szerkesztés
| Év | Helyszín | Eredmény | Hely | M | Gy | D | V | Rg | Kg | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1900–1912 | Az Orosz Birodalom része volt. | |||||||||
| 1920–1936 | Nem indult | |||||||||
| 1940 | Nem rendezték meg a második világháború miatt | |||||||||
| 1944 | ||||||||||
| 1948 | .svg){kind=small} London |
Nem indult | ||||||||
| 1952 |  Helsinki |
1. forduló | 14. | 3 | 1 | 1 | 1 | 8 | 9 | |
| 1956 |  Melbourne |
Olimpiai bajnok | 1. | 5 | 4 | 1 | 0 | 9 | 2 | |
| 1960 |  Róma |
Nem jutott be | ||||||||
| 1964 |  Tokió
| |||||||||
| 1968 |  Mexikóváros
| |||||||||
| 1972 |  München |
Elődöntő | 3. | 7 | 5 | 2 | 0 | 17 | 6 | |
| 1976 |  Montréal |
Elődöntő | 3. | 5 | 4 | 0 | 1 | 10 | 4 | |
| 1980 | Moszkva |
Elődöntő | 3. | 6 | 5 | 0 | 1 | 19 | 3 | |
| 1984 |  Los Angeles |
Bojkottálta | ||||||||
| 1988 |  Szöul |
Olimpiai bajnok | 1. | 6 | 5 | 1 | 0 | 14 | 6 | |
| 1992 |  Barcelona |
Nem jutott be | ||||||||
| Összesen | Olimpiai bajnok | 6/20 | 32 | 24 | 5 | 3 | 77 | 30 | ||
- 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon
Mezek a válogatott története során szerkesztés
A szovjet labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez (CCCP felirattal), fehér nadrág és vörös sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből (vörös CCCP felirattal), fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.
- Hazai
      1958-1989 (hazai)
|
1970 (Belgium ellen)
|
      1982
|
   1986
|
   1988
|
    1990
|
 1966
|
1975 (Írország ellen)
|
     1982
|
   1986
|
    1988
|
 1990
|
Válogatottsági rekordok szerkesztés
Legtöbbször pályára lépett játékosok szerkesztés
| # | Játékos | Időszak | Vál. | Gól |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Oleh Blohin | 1972 – 1988 | 112 | 42 |
| 2 | Rinat Daszajev | 1979 – 1990 | 91 | 0 |
| 3 | Albert Seszternyov | 1961 – 1971 | 90 | 0 |
| 4 | Anatolij Demjanenko | 1981 – 1990 | 80 | 6 |
| 5 | Volodimir Bezszonov | 1977 – 1990 | 79 | 4 |
| 6 | Lev Jasin | 1954 – 1967 | 78 | 0 |
| 7 | Szjarhej Alejnyikav* | 1984 – 1991 | 77 | 6 |
| 8 | Murtaz Hurcilava | 1965 – 1973 | 69 | 6 |
| 9 | Oleh Protaszov* | 1984 – 1991 | 68 | 29 |
| 10 | Valerij Voronyin | 1960 – 1968 | 66 | 5 |
| 11 | Oleh Kuznyecov* | 1986 – 1991 | 63 | 1 |
| 12 | Volodimir Kaplicsnij | 1968 – 1974 | 62 | 0 |
| 13 | Valentyin Ivanov | 1956 – 1965 | 59 | 26 |
| 14 | Vagiz Higyijatullin | 1978 – 1990 | 58 | 6 |
| 15 | Hennagyij Litovcsenko* | 1984 – 1990 | 58 | 15 |
| 16 | Viktor Kolotov | 1970 – 1978 | 55 | 22 |
| 17 | Igor Nyetto | 1952 – 1965 | 54 | 4 |
| 18 | Igor Csiszlenko | 1959 – 1968 | 53 | 20 |
| 19 | Jevgenyij Lovcsev | 1969 – 1977 | 52 | 1 |
| 20 | Anatolij Banyisevszkij | 1965 – 1972 | 50 | 19 |
Legtöbb gólt szerző játékosok szerkesztés
| # | Játékos | Időszak | Gól (Vál.) | Átlag |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Oleh Blohin | 1972–1988 | 42 (112) | 0.375 |
| 2 | Oleh Protaszov | 1984–1991 | 29 (68) | 0.426 |
| 3 | Valentyin Ivanov | 1956–1965 | 26 (59) | 0.441 |
| 4 | Eduard Sztrelcov | 1955–1968 | 25 (38) | 0.658 |
| 5 | Viktor Kolotov | 1970–1978 | 22 (55) | 0.4 |
| 6 | Viktor Ponyegyelnyik | 1960–1966 | 20 (29) | 0.69 |
| Igor Csiszlenko | 1959–1968 | 20 (53) | 0.377 | |
| 8 | Anatolij Banyisevszkij | 1965–1972 | 19 (50) | 0.38 |
| 9 | Anatolij Iljin | 1952–1959 | 16 (31) | 0.516 |
| 10 | Anatolij Bisovec | 1966–1972 | 15 (39) | 0.385 |
| Hennagyij Litovcsenko[2] | 1984–1990 | 14 (57) | 0.259 | |
| 12 | Fjodor Cserenkov | 1979–1990 | 12 (34) | 0.353 |
| 13 | Szergej Szalnyikov | 1954–1958 | 11 (20) | 0.55 |
| Volodimir Oniscsenko | 1972–1977 | 11 (44) | 0.25 | |
| Szlava Metreveli | 1958–1970 | 11 (48) | 0.229 | |
| 16 | Nyikita Szimonyan | 1954–1958 | 10 (20) | 0.5 |
| Ramaz Sengelija | 1979–1983 | 10 (26) | 0.385 | |
| Jurij Gavrilov | 1978–1985 | 10 (46) | 0.217 |
Ismert játékosok szerkesztés
- Ihor Bjelanov
- Oleh Blohin
- Leonyid Burjak
- Alekszandr Csivadze
- Igor Csiszlenko
- Rinat Daszajev
- Albert Seszternyov
- Jurij Gavrilov
- Murtaz Hurcilava
- Valentyin Ivanov
- Lev Jasin
- David Kipiani
- Hennagyij Litovcsenko
- Mihail Meszhi
- Szlava Metreveli
- Olekszij Mihajlicsenko
- Alekszandr Mosztovoj
- Igor Nyetto
- Viktor Ponyegyelnyik
- Oleh Protaszov
- Jevgenyij Rudakov
- Ramaz Sengelija
- Eduard Sztrelcov
- Olekszandr Zavarov
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Oroszország oldala a FIFA.com-on. [2007. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 13.)
- ↑ http://www.rusteam.permian.ru/players/litovchenko.html
További információk szerkesztés
- A Szovjetunió eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
- Szovjetunió - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
- Szbornaja Rosszija (orosz nyelven). Russiateam.ru. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 13.)
- Szovjetunió futballtörténete, 1912–1991; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2010 (Stadion Hungary issue)
