Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása

A cirill betűs szláv nyelvek átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{cirillátír}}(?) sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod. A szerb neveknek a latin betűs változatát használjuk, nincs szükség átírásra (megfeleltetési táblázathoz lásd a szerb ábécé szócikket).

Átírási táblázat szerkesztés

A cirill betűs szláv nyelvek átírása meglehetősen szabályszerű. Általános céllal a következő táblázat használható (az OH. 252–253. oldala alapján).

Tudnivalók:

  • Az első oszlop a cirill betűt közli, az utána következők a megfelelő nyelvek esetén alkalmazandó átírást adják meg.
  • Ha egy betű átírása nem minden hangkörnyezetben azonos, azt az általában: szó jelzi; a speciális esetekben szükséges átírás ilyenkor a lábjegyzetben érhető el.
  • A hiányt jelző gondolatjel csak akkor van kitéve, ha az adott betű létezik a nyelvben, de a magyar átírásban jelöletlen marad.
  • Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): Аа (nem Aa), В (nem B), и (nem u), М (nem M), Н (nem H), Оо (nem Oo), Рр (nem Pp), Сс (nem Cc), Т (nem T), т (nem m), Хх (nem Xx), Ее (nem Ee), Ёё (nem Ëë). A tágabb értelemben vett cirill ábécét tekintve az alábbiak is idetartoznak: Іі (nem Ii), Јј (nem Jj), Ѕѕ (nem Ss). – Minimális különbség fedezhető fel az alábbi két betűnél: К (nem K), Уу (nem Yy).
  • Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.
Orosz Ukrán Belarusz Bolgár Macedón
А а а
a
a
a
a
a
Б б б
b
b
b
b
b
В в в
v
v
v
v
v
Г г г
általában: g
az -огo és -его
végződésekben: v
általában: h
néhány hangutánzó, illetve idegen szóban: g
általában: h
з után, illetve néhány idegen szóban: g
g
g
Ґ ґ ґ
g
Ѓ ѓ ѓ
gj
Д д д
általában: d
е, ё, и, ю, я és ь előtt: gy
általában: d
є, і, ю, я és ь előtt: gy
d
általában: d
ю, я, ь előtt: gy
d
Е е е
általában: e
szó elején, magánhangzó (а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю, я), illetve ъ vagy ь után: je
e
általában: e
szó elején, magánhangzó, illetve ь vagy ’ után: je
e
e
Ё ё ё
általában: jo
д, н, т, ж, ч, ш és щ után: o
általában: jo
н után: o
Є є є
általában: je
д, н, т után: e
Ж ж ж
zs
zs
zs
zs
zs
З з з
z
z
z
z
z
Ѕ ѕ ѕ
dz
И и и
i
ь után: ji
i
i
i
І і і
i
általában: i
ь vagy ’ után: ji
Ї ї ї
ji
Й й й
j
j
j
j
j
Ј ј ј
j
К к к
k
k
k
k
k
Ќ ќ ќ
kj
Л л л
l
l
l
l
l
Љ љ љ
lj
М м м
m
m
m
m
m
Н н н
általában: n
е, ё, и, ю, я, ь előtt: ny
általában: n
є, і, ю, я, ь előtt: ny
általában: n
е, ё, і, ю, я, ь előtt: ny
általában: n
ю, я, ь előtt: ny
n
Њ њ њ
nj
О о о
o
o
o
o
o
П п п
p
p
p
p
p
Р р р
r
r
r
r
r
С с с
sz
sz
sz
sz
sz
Т т т
általában: t
е, ё, и, ю, я, ь előtt: ty
általában: t
є, і, ю, я, ь előtt: ty
t
általában: t
ю, я, ь előtt: ty
t
У у у
u
u
u
u
u
Ў ў ў
v
Ф ф ф
f
f
f
f
f
Х х х
h
h
h
h
h
Ц ц ц
c
c
c
c
c
Ч ч ч
általában: cs
az -ична képzőben
és a что névmásban: s
cs
cs
cs
cs
Џ џ џ
dzs
Ш ш ш
s
s
s
s
s
Щ щ щ
scs
scs
általában: st
ю, я, ь előtt: sty
Ъ ъ ъ
a
Ы ы ы
i
i
Ь ь ь
általában:
о előtt: j
általában:
о előtt, de
nem д, н, т után: j
általában: j
д, н, т, щ után:
Э э э
e
e
Ю ю ю
általában: ju
д, н, т után: u
általában: ju
д, н, т után: u
általában: ju
н után: u
általában: ju
д, н, т, щ után: u
Я я я
általában: ja
д, н, т után: a
általában: ja
д, н, т után: a
általában: ja
н után: a
általában: ja
д, н, т, щ után: a
általában: a
р előtt:

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés