Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
---|
A cirill betűs szláv nyelvek átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{cirillátír}}
(?) sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod. A szerb neveknek a latin betűs változatát használjuk, nincs szükség átírásra (megfeleltetési táblázathoz lásd a szerb ábécé szócikket).
Átírási táblázat szerkesztés
A cirill betűs szláv nyelvek átírása meglehetősen szabályszerű. Általános céllal a következő táblázat használható (az OH. 252–253. oldala alapján).
Tudnivalók:
- Az első oszlop a cirill betűt közli, az utána következők a megfelelő nyelvek esetén alkalmazandó átírást adják meg.
- Ha egy betű átírása nem minden hangkörnyezetben azonos, azt az általában: szó jelzi; a speciális esetekben szükséges átírás ilyenkor a lábjegyzetben érhető el.
- A hiányt jelző gondolatjel csak akkor van kitéve, ha az adott betű létezik a nyelvben, de a magyar átírásban jelöletlen marad.
- Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): Аа (nem Aa), В (nem B), и (nem u), М (nem M), Н (nem H), Оо (nem Oo), Рр (nem Pp), Сс (nem Cc), Т (nem T), т (nem m), Хх (nem Xx), Ее (nem Ee), Ёё (nem Ëë). A tágabb értelemben vett cirill ábécét tekintve az alábbiak is idetartoznak: Іі (nem Ii), Јј (nem Jj), Ѕѕ (nem Ss). – Minimális különbség fedezhető fel az alábbi két betűnél: К (nem K), Уу (nem Yy).
- Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.
Orosz | Ukrán | Belarusz | Bolgár | Macedón | |
---|---|---|---|---|---|
az -огo és -его végződésekben: v |
néhány hangutánzó, illetve idegen szóban: g |
з után, illetve néhány idegen szóban: g |
|||
е, ё, и, ю, я és ь előtt: gy |
є, і, ю, я és ь előtt: gy |
ю, я, ь előtt: gy |
|||
szó elején, magánhangzó (а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю, я), illetve ъ vagy ь után: je |
szó elején, magánhangzó, illetve ь vagy ’ után: je |
||||
д, н, т, ж, ч, ш és щ után: o |
н után: o |
||||
д, н, т után: e |
|||||
ь után: ji |
|||||
ь vagy ’ után: ji |
|||||
е, ё, и, ю, я, ь előtt: ny |
є, і, ю, я, ь előtt: ny |
е, ё, і, ю, я, ь előtt: ny |
ю, я, ь előtt: ny |
||
е, ё, и, ю, я, ь előtt: ty |
є, і, ю, я, ь előtt: ty |
ю, я, ь előtt: ty |
|||
az -ична képzőben és a что névmásban: s |
|||||
ю, я, ь előtt: sty |
|||||
о előtt: j |
о előtt, de nem д, н, т után: j |
д, н, т, щ után: – |
|||
д, н, т után: u |
д, н, т után: u |
н után: u |
д, н, т, щ után: u |
||
д, н, т után: a |
д, н, т után: a |
н után: a |
д, н, т, щ után: a |
||
р előtt: – |
A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei szerkesztés
- Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
- A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)
Külső hivatkozások szerkesztés
- Átírási segédlet a szabályzatban ismertetett, cirill betűt használó nyelvekhez.
- Zoltán András. A cirillbetűs írású szláv nyelvek szavainak és neveinek magyar helyesírása (Előterjesztés a Helyesírási Bizottságnak 1977. decemberében.)
- Zoltán András 1979. A cirillbetűs átírás szabályozásának időszerű kérdései. Magyar Nyelvőr.