Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
---|
A cirill betűs szláv nyelvek átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{cirillátír}}
(?) sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod. A szerb neveknek a latin betűs változatát használjuk, nincs szükség átírásra (megfeleltetési táblázathoz lásd a szerb ábécé szócikket).
Átírási táblázat
szerkesztésA cirill betűs szláv nyelvek átírása meglehetősen szabályszerű. Általános céllal a következő táblázat használható (az OH. 252–253. oldala alapján).
Tudnivalók:
- Az első oszlop a cirill betűt közli, az utána következők a megfelelő nyelvek esetén alkalmazandó átírást adják meg.
- Ha egy betű átírása nem minden hangkörnyezetben azonos, azt az általában: szó jelzi; a speciális esetekben szükséges átírás ilyenkor a lábjegyzetben érhető el.
- A hiányt jelző gondolatjel csak akkor van kitéve, ha az adott betű létezik a nyelvben, de a magyar átírásban jelöletlen marad.
- Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): Аа (nem Aa), В (nem B), и (nem u), М (nem M), Н (nem H), Оо (nem Oo), Рр (nem Pp), Сс (nem Cc), Т (nem T), т (nem m), Хх (nem Xx), Ее (nem Ee), Ёё (nem Ëë). A tágabb értelemben vett cirill ábécét tekintve az alábbiak is idetartoznak: Іі (nem Ii), Јј (nem Jj), Ѕѕ (nem Ss). – Minimális különbség fedezhető fel az alábbi két betűnél: К (nem K), Уу (nem Yy).
- Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.
Orosz | Ukrán | Belarusz | Bolgár | Macedón | |
---|---|---|---|---|---|
А а а | a | a | a | a | a |
Б б б | b | b | b | b | b |
В в в | v | v | v | v | v |
Г г г | általában: g az -огo és -его végződésekben: v |
általában: h néhány hangutánzó, illetve idegen szóban: g |
általában: h з után, illetve néhány idegen szóban: g |
g | g |
Ґ ґ ґ | g | ||||
Ѓ ѓ ѓ | gj | ||||
Д д д | általában: d е, ё, и, ю, я és ь előtt: gy |
általában: d є, і, ю, я és ь előtt: gy |
d | általában: d ю, я, ь előtt: gy |
d |
Е е е | általában: e szó elején, magánhangzó (а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю, я), illetve ъ vagy ь után: je |
e | általában: e szó elején, magánhangzó, illetve ь vagy ’ után: je |
e | e |
Ё ё ё | általában: jo д, н, т, ж, ч, ш és щ után: o |
általában: jo н után: o |
|||
Є є є | általában: je д, н, т után: e |
||||
Ж ж ж | zs | zs | zs | zs | zs |
З з з | z | z | z | z | z |
Ѕ ѕ ѕ | dz | ||||
И и и | i ь után: ji |
i | i | i | |
І і і | i | általában: i ь vagy ’ után: ji |
|||
Ї ї ї | ji | ||||
Й й й | j | j | j | j | j |
Ј ј ј | j | ||||
К к к | k | k | k | k | k |
Ќ ќ ќ | kj | ||||
Л л л | l | l | l | l | l |
Љ љ љ | lj | ||||
М м м | m | m | m | m | m |
Н н н | általában: n е, ё, и, ю, я, ь előtt: ny |
általában: n є, і, ю, я, ь előtt: ny |
általában: n е, ё, і, ю, я, ь előtt: ny |
általában: n ю, я, ь előtt: ny |
n |
Њ њ њ | nj | ||||
О о о | o | o | o | o | o |
П п п | p | p | p | p | p |
Р р р | r | r | r | r | r |
С с с | sz | sz | sz | sz | sz |
Т т т | általában: t е, ё, и, ю, я, ь előtt: ty |
általában: t є, і, ю, я, ь előtt: ty |
t | általában: t ю, я, ь előtt: ty |
t |
У у у | u | u | u | u | u |
Ў ў ў | v | ||||
Ф ф ф | f | f | f | f | f |
Х х х | h | h | h | h | h |
Ц ц ц | c | c | c | c | c |
Ч ч ч | általában: cs az -ична képzőben és a что névmásban: s |
cs | cs | cs | cs |
Џ џ џ | dzs | ||||
Ш ш ш | s | s | s | s | s |
Щ щ щ | scs | scs | általában: st ю, я, ь előtt: sty |
||
Ъ ъ ъ | – | a | |||
Ы ы ы | i | i | |||
Ь ь ь | általában: – о előtt: j |
általában: – о előtt, de nem д, н, т után: j |
– | általában: j д, н, т, щ után: – |
|
Э э э | e | e | |||
Ю ю ю | általában: ju д, н, т után: u |
általában: ju д, н, т után: u |
általában: ju н után: u |
általában: ju д, н, т, щ után: u |
|
Я я я | általában: ja д, н, т után: a |
általában: ja д, н, т után: a |
általában: ja н után: a |
általában: ja д, н, т, щ után: a |
|
’ | – | – | általában: a р előtt: – |
A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei
szerkesztés- Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
- A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Átírási segédlet a szabályzatban ismertetett, cirill betűt használó nyelvekhez.
- Zoltán András. A cirillbetűs írású szláv nyelvek szavainak és neveinek magyar helyesírása (Előterjesztés a Helyesírási Bizottságnak 1977. decemberében.)
- Zoltán András 1979. A cirillbetűs átírás szabályozásának időszerű kérdései. Magyar Nyelvőr.