Wikipédia:Japán nevek átírása
 |
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
| Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
|---|
A japán nevek átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és az akadémiai helyesírással összhangban – a magyaros átírást használjuk, amely maga is az 1908-as módosított Hepburn-átíráson alapul. (Az átírandó cikkeket a {{japánátír}}(?) sablonnal jelöljük meg, ami a Rossz japán átírású cikkek kategóriába gyűjti őket.)
A Hepburn mássalhangzóinak magyaros megfelelője:
- ch → cs
- j → dzs
- s → sz
- sh → s
- ts → c
- w → v
- y → j
- z → z[1]
A japán írásban a hosszú magánhangzókat: a, e, i, u (あ, え, い, う) a magánhangzó vagy ezekre végződő szótag (pl. か – ka, に – ni) esetén úgyszintén a magánhangzó újbóli leírásával jelölik:
- おかあさん – okászan (o-ka-a-sza-n)
- きゅうしゅう – Kjúsú (kju-u-su-u)
A sztenderd módosított Hepburnben a hosszú magánhangzókat felülvonással avagy makrónnal jelölik: ā, ē, ī, ō, ū. Ha két azonos magánhangzó kerül egymás mellé (oo, uu), azok szótaghatárt jelölnek, ilyenkor nem hosszabbodnak, hanem külön ejtendők és írandók. Bizonytalanság esetén érdemes megbízható forrásokat keresnünk az ilyesmiket tartalmazó szócikkekhez, vagy pedig a lap alján található kandzsiátírót célszerű figyelembe venni az ugyanott található hiragana- és katakanaátíró helyett, mely utóbbi sajnos nem tud különbséget tenni a hosszú magánhangzó és a kettőzött magánhangzó között, például okászannak írja át az okāsant éppúgy, mint Maszákinak a Masaakit, mely utóbbi helyes átírása Maszaaki. Hasonlóképpen a szabályos módosított Hepburnben csak a felülvont o és u képvisel hosszú hangzót, tehát ebben a rendszerben az ou mindig ou marad, nem válik sem ó-vá, sem ú-vá (sajnos ebben kanaátírónk félrevezet bennünket).
Összefoglalva, a szabályos módosított Hepburnben (és célszerű mindig erre hagyatkoznunk, hiszen az akadémiai helyesírás is ezen alapul) egyértelmű a magánhangzók átírása: a hosszúak felülvonást kapnak, a rövidek, illetve a kettőződők felülvonás nélkül szerepelnek. A japánban rendszerszerűen egyébként is csak az ó és az ú használatos hosszú magánhangzóként, az á, é és í szinte kizárólag indulatszavakban, becéző formákban, illetve idegen szavak, nevek átírásában fordul elő.
A Hepburnben a család- és utóneveket nyugati szokás szerint gyakran felcserélik, ezeket az eredeti kandzsi vagy hiragana alapján ellenőrizni kell, a magyar átírásban ugyanis a japán sorrendet követjük: elöl a családnév, utána a személynév. A japán nevek kiejtése hiraganában a japán Wikipédiában a szócikk elején, zárójelben szerepel. Így például a japán 岸田文雄 (Kishida Fumio) név angolul Fumio Kishida lenne, de magyarul Kisida Fumio.
Hiraganatáblázat
szerkesztésAz alábbi táblázat a hiraganákat, zárójelben a magyaros és a Hepburn-átírásukat mutatja be.
| alapszótagok | összetett szótagok | ||||||
| あ (a) | い (i) | う (u) | え (e) | お (o) | ja/ya | ju/yu | jo/yo |
| か (ka) | き (ki) | く (ku) | け (ke) | こ (ko) | きゃ (kja/kya) | きゅ (kju/kyu) | きょ (kjo/kyo) |
| さ (sza/sa) | し (si/shi) | す (szu/su) | せ (sze/se) | そ (szo/so) | しゃ (sa/sha) | しゅ (su/shu) | しょ (so/sho) |
| た (ta) | ち (csi/chi) | つ (cu/tsu) | て (te) | と (to) | ちゃ (csa/cha) | ちゅ (csu/chu) | ちょ (cso/cho) |
| な (na) | に (ni) | ぬ (nu) | ね (ne) | の (no) | にゃ (nja/nya) | にゅ (nju/nyu) | にょ (njo/nyo) |
| は (ha) | ひ (hi) | ふ (fu) | へ (he) | ほ (ho) | ひゃ (hja/hya) | ひゅ (hju/hyu) | ひょ (hjo/hyo) |
| ま (ma) | み (mi) | む (mu) | め (me) | も (mo) | みゃ (mja/mya) | みゅ (mju/myu) | みょ (mjo/myo) |
| や (ja/ya) | ゆ (ju/yu) | よ (jo/yo) | |||||
| ら (ra) | り (ri) | る (ru) | れ (re) | ろ (ro) | りゃ (rja/rya) | りゅ (rju/ryu) | りょ (rjo/ryo) |
| わ (va/wa) | ゐ (vi/wi) | ゑ (ve/we) | を (vo/wo) | ||||
| ん (n) | |||||||
| が (ga) | ぎ (gi) | ぐ (gu) | げ (ge) | ご (go) | ぎゃ (gja/gya) | ぎゅ (gju/gyu) | ぎょ (gjo/gyo) |
| ざ (za) | じ (dzsi/ji) | ず (zu) | ぜ (ze) | ぞ (zo) | じゃ (dzsa/ja) | じゅ (dzsu/ju) | じょ (dzso/jo) |
| だ (da) | ぢ (dzsi/ji) | づ (zu) | で (de) | ど (do) | ぢゃ (dzsa/ja) | ぢゅ (dzsu/ju) | ぢょ (dzso/jo) |
| ば (ba) | び (bi) | ぶ (bu) | べ (be) | ぼ (bo) | びゃ (bja/bya) | びゅ (bju/byu) | びょ (bjo/byo) |
| ぱ (pa) | ぴ (pi) | ぷ (pu) | ぺ (pe) | ぽ (po) | ぴゃ (pja/pya) | ぴゅ (pju/pyu) | ぴょ (pjo/pyo) |
Kivételek
szerkesztés- Nemzetközi jelenléttel rendelkező japán vállalatok nevei (pl. Toyota, Mitsubishi, Kodansha).
- A japán nyelvbe latin írású nyelvből átkerült meghonosodott szavakat (gairaigo), mint pl. テレフォン (terefon; az angol „telephone”-ból) vagy ゼロ (zero; a francia „zéro”-ból) magyarosan írjuk át. A főképp műcímekben használt más nyelvű, japán betűkészlettel (katakana) írt szavakat eredeti, latin betűs alakjukban hagyjuk (pl. ワンピース: One Piece; ガールズ&パンツァー: Girls und Panzer)[2][3]
- Anime- és mangasorozatokhoz lásd még: Wikipédia:Anime- és mangaműhely/A japán címek írásáról.
- Partikulák átírásakor は:va, へ:e, を:o kiejtés szerinti átírást használjuk a módosított Hepburn átíráshoz hasonlóan.
A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei
szerkesztés- Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
- A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)
