Főmenü megnyitása

A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a dán labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.

Dánia Dánia
Dán labdarúgó-szövetség
Adatok
Szövetség neve Dansk Boldspil-Union
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Parken Stadion

Szövetségi kapitányNOR Åge Hareide
Csapatkapitány Simon Kjær

Legtöbb válogatottság Peter Schmeichel (129)
Legtöbb válogatott gól Poul Nielsen, Jon Dahl Tomasson (52)
FIFA-kód DEN
Ranglista helyezések
FIFA-rang10. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
3.
(1997. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
51.
(2017. április - 2017. június)

Élő-rang16.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1914. április, 1920. április)
Legalacsonyabb
Élő-rang
65.
(1967. május)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1908. október 19., London, Anglia
 Dánia 9 – 0 Franciaország 
Legnagyobb győzelem
1908. október 22., London, Anglia
 Dánia 17 – 1 Franciaország 
Legnagyobb vereség
1937. május 16., Wrocław, Németország
náci Németország 8 – 0 Dánia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek4 (2014-ig) (Először: 1986)
Legjobb eredményNegyeddöntős (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek8 (2016-ig) (Először: 1964)
Legjobb eredményAranyérmes (1992)
Konföderációs kupa
Részvételek1 (2013-ig) (Először: 1995)
Legjobb eredményAranyérmes (1995)

Az infobox utoljára frissítve: 2018. június 16.
Szerzett érmek
 Dánia színeiben
labdarúgás
Európa-bajnokság
arany
Svédország, 1992

A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek.

A válogatott történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. Később az 1995-ös konföderációs kupát is megnyerték. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben estek ki a későbbi ezüstérmes Brazíliával szemben.

A válogatott történeteSzerkesztés

 
A dán labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.

 
Dánia-Svédország elődöntő mérkőzés az 1948. évi londoni olimpián.

Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az eldöntőben 3–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.

1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-s vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-s és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.

 
Bélyeg, mely az 1986-os világbajnokság dán-spanyol meccsét ábrázolja.

Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær Larsen támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.

A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.

1992-es Európa-bajnokságSzerkesztés

Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka, a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett emiatt vele és 1990. novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.

A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.

Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én –mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt– jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak –mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb-résztvevő FÁK ellen játszottak volna–, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon.[1]

A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-s döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-s vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak.[2] Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.[3]

1993 - 2000Szerkesztés

1993. augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-s vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-s legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1-1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.

A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).

2000-es évekSzerkesztés

 
Dánia FIFA-világranglistán elfoglalt helyezései 1993 augusztus és 2009 július között.

2000. júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.

A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-s döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon.[4] Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat.[5] A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.

A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.

A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt."[6] A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-s gólkülönbséggel.

 
Dánia-Hollandia a 2010-es világbajnokságon.

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.

A vb-n az E csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen,[7] majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket.[8] Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.[9]

2010-es évekSzerkesztés

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat. A tornán a B csoportba kerültek Hollandia, Németország és Portugália mellé. A sorsolást követően a Eb halálcsoportjának nevezték meg ezt a négyest, melyben papíron a dánok képviselték a leggyengébb csapat szerepét. Ennek ellenére az első mérkőzésükön Michael Krohn-Dehli góljával 1–0-ra legyőzték Hollandiát.[10] Portugália ellen egy végig kiélezett találkozón 3–2-es vereséget szenvedtek,[11] utolsó csoportmérkőzésükön pedig Németországtól kaptak ki 2–1-re.[12] A továbbjutás nem jött össze, de Hollandia előtt zártak előtt zártak a csoportban.

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek B csoportjában 16 ponttal Olaszország mögött végeztek. A második helyen záró csapatok közül Dánia lett a legutolsó a rangsorolásnál, így lemaradtak a pótselejtezőkről.

A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben az I csoportban Albánia, Portugália, Örményország és Szerbia társaságában szerepeltek. A selejtezők végén Portugália és Albánia mögött végeztek 12 ponttal, ami pótselejtezőt ért. Svédországot kapták ellenfélnek. Az első találkozón 2–1-re győztek a svédek, a visszavágó pedig 2–2-es döntetlennel zárult, így Dánia lemaradt az Európa-bajnokságról.

A 2018-as világbajnokság selejtezőjében az E csoportjába kerültek, ahol Lengyelország mögött 20 ponttal a második helyen végeztek, ami pótselejtezőt ért. A rájátszásban Írországot kapták, ahol az hazai meccsen 0-0-t játszott a csapat, idegenben pedig 5-1-es sikert aratott a válogatott, így kijutott az oroszországi tornára.

StadionSzerkesztés

 
Parken Stadion.

Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.

Nemzetközi eredményekSzerkesztés

  Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Győztes: 1 alkalommal (1992)
  • Elődöntős: 1 alkalommal (1984)
  Olimpiai játékok
Konföderációs kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (1995)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplésSzerkesztés

Világbajnoki szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1930 Nem indult
  1934
  1938
  1950
  1954
  1958 Nem jutott be
  1962
  1966
  1970
  1974
  1978
  1982
  1986 Nyolcaddöntő 9. 4 3 0 1 10 6
  1990 Nem jutott be
  1994
 1998 Negyeddöntő 8. 5 2 1 2 9 7
   2002 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 5 5
  2006 Nem jutott be
  2010 Csoportkör 24. 3 1 0 2 3 6
  2014 Nem jutott be
  2018 Nyolcaddöntő 11. 4 1 3 0 3 2
Összesen Negyeddöntő 4/21 20 9 5 6 30 26

Európa-bajnoki szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1960 Nem jutott be
  1964 Elődöntő 4. 2 0 0 2 1 6
  1968 Nem jutott be
  1972
  1976
  1980
  1984 Elődöntő 3. 4 2 1 1 9 4
  1988 Csoportkör 7. 3 0 0 3 2 7
  1992 Európa-bajnok 1. 5 2 2 1 6 4
  1996 Csoportkör 9. 3 1 1 1 4 4
   2000 Csoportkör 16. 3 0 0 3 0 8
  2004 Negyeddöntő 8. 4 1 2 1 4 5
   2008 Nem jutott be
   2012 Csoportkör 12. 3 1 0 2 4 5
  2016 Nem jutott be
Összesen Európa-bajnok 8/15 27 7 6 14 30 43

Konföderációs kupa szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg P
  1992 Nem jutott be
  1995 Kupagyőztes 1. 3 2 1 0 5 1 7
  1997 Nem jutott be
  1999
   2001
  2003
  2005
  2009
  2013
Összesen Kupagyőztes 1/9 3 2 1 0 5 1 7

Olimpiai szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1908 Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 26 3
  1912 Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 13 5
  1920 1. forduló 9. 1 0 0 1 0 1
1924 - 1936 Nem indult
  1948 Bronzérmes 3. 4 3 0 1 15 11
  1952 Negyeddöntő 6. 3 2 0 1 7 6
  1956 Nem indult
  1960 Ezüstérmes 2. 5 4 0 1 11 7
  1964 Nem jutott be
  1968 Nem indult
  1972 2. forduló 6. 6 3 1 2 11 7
  1976 Nem jutott be
  1980 Nem indult
  1984 Nem jutott be
  1988
Összesen Ezüstérmes 7/17 25 16 1 8 83 40
  • Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.

Mezek a válogatott története soránSzerkesztés

A dán labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: piros mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez leggyakrabban ennek az ellentéte: fehér mez piros nadrág és fehér sportszár.

Hazai
 
 
 
 
 
 
 
 
1984-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986-os vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1988-as Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1995-ös konf. kupa
 
 
 
 
 
 
 
 
1996-os Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1998-as vb
 
 
 
 
 
 
 
 
2000-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2002-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-es Eb
Idegenbeli
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986-os vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
1996-os Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1998-as vb
 
 
 
 
 
 
 
 
2000-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
2002-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-es Eb

JátékosokSzerkesztés

JátékoskeretSzerkesztés

A 2018-as labdarúgó-világbajnokságra utazó 23 fős keret.[13] A pályára lépések és a gólok száma 2018. július 1-jén a   Horvátország elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub
1 K Kasper Schmeichel 1986november 5. (33 éves) 39 0   Leicester City
16 K Jonas Lössl 1989február 1. (30 éves) 1 0   Huddersfield Town
22 K Frederik Rønnow 1992augusztus 4. (27 éves) 6 0   Brøndby
3 V Jannik Vestergaard 1992augusztus 3. (27 éves) 16 1   Borussia Mönchengladbach
4 V Simon Kjær   1989március 26. (30 éves) 82 3   Sevilla
5 V Jonas Knudsen 1992szeptember 26. (27 éves) 4 0   Ipswich Town
6 V Andreas Christensen 1996április 10. (23 éves) 20 1   Chelsea
13 V Mathias Jørgensen 1990április 23. (29 éves) 15 1   Huddersfield Town
14 V Henrik Dalsgaard 1989július 27. (30 éves) 15 0   Brentford
17 V Jens Stryger Larsen 1991február 21. (28 éves) 16 1   Udinese
2 KP Michael Krohn-Dehli 1983június 6. (36 éves) 59 6   Deportivo de La Coruña
7 KP William Kvist 1985február 24. (34 éves) 81 2   København
8 KP Thomas Delaney 1991szeptember 3. (28 éves) 31 4   Borussia Dortmund
10 KP Christian Eriksen 1992február 14. (27 éves) 82 23   Tottenham Hotspur
15 KP Viktor Fischer 1994június 9. (25 éves) 20 3   København
18 KP Lukas Lerager 1993július 12. (26 éves) 5 3   Bordeaux
19 KP Lasse Schøne 1986május 27. (33 éves) 39 3   Ajax
19 KP Lasse Schøne 1986május 27. (33 éves) 39 3   Ajax
23 KP Pione Sisto 1995február 4. (24 éves) 18 1   Celta Vigo
9 CS Nicolai Jørgensen 1991január 15. (28 éves) 34 8   Feyenoord
11 CS Martin Braithwaite 1991június 5. (28 éves) 24 1   Middlesbrough
12 CS Kasper Dolberg 1997október 6. (22 éves) 7 1   Ajax
20 CS Yussuf Poulsen 1994június 15. (25 éves) 31 5   RB Leipzig
21 CS Andreas Cornelius 1993március 16. (26 éves) 21 4   Atalanta BC

Válogatottsági rekordokSzerkesztés

Az adatok 2016. június 3. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosokSzerkesztés

 
Peter Schmeichel a válogatottsági rekorder 129 mérkőzéssel.
# Név Időszak Mérkőzés Gólok
1 Peter Schmeichel 1987–2001 129 1
2 Dennis Rommedahl 2000–2014 126 21
3 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 112 52
4 Thomas Helveg 1994–2007 108 2
5 Michael Laudrup 1982–1998 104 37
6 Morten Olsen 1970–1989 102 4
Martin Jørgensen 1998–2011 102 12
8 Thomas Sørensen 1999–2012 101 0
9 Christian Poulsen 2001–2012 92 6
10 John Sivebæk 1982–1992 87 1

Legtöbb gólt szerző játékosokSzerkesztés

 
Jon Dahl Tomasson 52 góllal a dán válogatott egyik legeredményesebb játékosa.
# Név Időszak Gól Vál. Átlag
1 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 52 112 0.46
Poul "Tist" Nielsen 1910–1925 52 38 1.37
3 Pauli Jørgensen 1925–1939 44 47 0.94
4 Ole Madsen 1958–1969 42 50 0.84
5 Preben Elkjær Larsen 1977–1988 38 69 0.55
6 Michael Laudrup 1982–1998 37 104 0.36
7 Henning Enoksen 1958–1966 29 54 0.54
Nicklas Bendtner 2006– 29 74 0.39
9 Michael Rohde 1915–1931 22 40 0.55
Ebbe Sand 1998–2004 22 66 0.33

Ismert játékosokSzerkesztés

   

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az elszalasztott Eb-győzelem – Nagy-Jugoszlávia széthullott válogatottja. gepnarancs.hu. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Az 1990-es világbajnokságot még az NSZK nyerte és az Eb selejtezőiben is két német válogatott indult, azonban időközben egyesült a két ország.
  3. 1992 - Svédország. sportgeza.hu
  4. Felhergelt focisták: „érzékeny játékos, ezért köpött” – videó. hvg.hu. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  5. Az olaszok a falra festették - és 2-2 lett.... nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. február 25.)
  6. Félbeszakadt a dán–svéd-Eb-selejtező. sportgeza.hu. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  7. A türelem volt a holland siker kulcsa”, Nemzeti Sport, 2010. június 14. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  8. Kamerun kikapott Dániától, és kiesett”, Nemzeti Sport, 2010. június 19. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  9. Pazar szabadrúgásokkal 16 között Japán”, Nemzeti Sport, 2010. június 24. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  10. Bombameglepetést okoztak a dán dinamitok”, Nemzeti Sport, 2012. június 9. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  11. Euro 2012: Dánia hiába jött vissza mínusz kettőről, Portugália nyert”, Nemzeti Sport, 2012. június 13. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  12. Történelmi sikerével csoportelső lett Németország”, Nemzeti Sport, 2012. június 17. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  13. Vb 2018: a sérült Bendtner kimaradt – íme, a dánok kerete!. Nemzeti Sport, 2018. június 3. (Hozzáférés: 2018. július 2.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Dán labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.