Dán labdarúgó-válogatott

A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a dán labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.

Dánia Dánia
Dán labdarúgó-szövetség
Adatok
Szövetség neve Dansk Boldspil-Union
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Parken Stadion

Szövetségi kapitányDán Kasper Hjulmand
Csapatkapitány Simon Kjær

Legtöbb válogatottság Peter Schmeichel, Dennis Rommedahl (126)
Legtöbb válogatott gól Poul Nielsen, Jon Dahl Tomasson (52)
FIFA-kód DEN
Ranglista helyezések
FIFA-rang13. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
3.
(1997. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
51.
(2017. április - 2017. június)

Élő-rang12.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1914. április, 1920. április)
Legalacsonyabb
Élő-rang
65.
(1967. május)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Harmadik
Első hivatalos mérkőzés
1908. október 19., London, Anglia
 Dánia 9 – 0 Franciaország 
Legnagyobb győzelem
1908. október 22., London, Anglia
 Dánia 17 – 1 Franciaország 
Legnagyobb vereség
1937. május 16., Wrocław, Németország
náci Németország 8 – 0 Dánia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek4 (2014-ig) (Először: 1986)
Legjobb eredményNegyeddöntős (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek8 (2016-ig) (Először: 1964)
Legjobb eredményAranyérmes (1992)
Konföderációs kupa
Részvételek1 (2013-ig) (Először: 1995)
Legjobb eredményAranyérmes (1995)

Az infobox utoljára frissítve: 2021. április 6.
Szerzett érmek
 Dánia színeiben
labdarúgás
Európa-bajnokság
arany
Svédország, 1992
bronz
Európa, 2021

A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek.

A válogatott történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. Később az 1995-ös konföderációs kupát is megnyerték. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben estek ki a későbbi ezüstérmes Brazíliával szemben. A 2020-as labndarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmes lett a csapat.

A válogatott történeteSzerkesztés

 
A dán labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.

 
Dánia-Svédország elődöntő mérkőzés az 1948. évi londoni olimpián.

Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az eldöntőben 3–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.

1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-s vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-s és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.

Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær Larsen támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.

A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.

1992-es Európa-bajnokságSzerkesztés

Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére, Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett, és 1990 novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.

A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.

Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én –mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt– jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak –mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb-résztvevő FÁK ellen játszottak volna–, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon.[1]

A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-s döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-s vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak.[2] Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.[3]

1993 - 2000Szerkesztés

1993. augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-s vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-s legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1-1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.

A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).

2000-es évekSzerkesztés

 
Dánia FIFA-világranglistán elfoglalt helyezései 1993 augusztus és 2009 július között.

2000. júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.

A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-s döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon.[4] Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat.[5] A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.

A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.

A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen-banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt."[6] A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-s gólkülönbséggel.

 
Dánia-Hollandia a 2010-es világbajnokságon.

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.

A vb-n az E csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen,[7] majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket.[8] Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.[9]

2010-es évekSzerkesztés

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat. A tornán a B csoportba kerültek Hollandia, Németország és Portugália mellé. A sorsolást követően a Eb halálcsoportjának nevezték meg ezt a négyest, melyben papíron a dánok képviselték a leggyengébb csapat szerepét. Ennek ellenére az első mérkőzésükön Michael Krohn-Dehli góljával 1–0-ra legyőzték Hollandiát.[10] Portugália ellen egy végig kiélezett találkozón 3–2-es vereséget szenvedtek,[11] utolsó csoportmérkőzésükön pedig Németországtól kaptak ki 2–1-re.[12] A továbbjutás nem jött össze, de Hollandia előtt zártak előtt zártak a csoportban.

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek B csoportjában 16 ponttal Olaszország mögött végeztek. A második helyen záró csapatok közül Dánia lett a legutolsó a rangsorolásnál, így lemaradtak a pótselejtezőkről.

A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben az I csoportban Albánia, Portugália, Örményország és Szerbia társaságában szerepeltek. A selejtezők végén Portugália és Albánia mögött végeztek 12 ponttal, ami pótselejtezőt ért. Svédországot kapták ellenfélnek. Az első találkozón 2–1-re győztek a svédek, a visszavágó pedig 2–2-es döntetlennel zárult, így Dánia lemaradt az Európa-bajnokságról.

A 2018-as világbajnokság selejtezőjében az E csoportjába kerültek, ahol Lengyelország mögött 20 ponttal a második helyen végeztek, ami pótselejtezőt ért. A rájátszásban Írországot kapták, ahol az hazai meccsen 0-0-t játszott a csapat, idegenben pedig 5-1-es sikert aratott a válogatott, így kijutott az oroszországi tornára.

StadionSzerkesztés

 
Parken Stadion.

Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.

Nemzetközi eredményekSzerkesztés

  Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Győztes: 1 alkalommal (1992)
  • Elődöntős: 1 alkalommal (1984)
  Olimpiai játékok
Konföderációs kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (1995)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplésSzerkesztés

Világbajnoki szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1930 Nem indult
  1934
  1938
  1950
  1954
  1958 Nem jutott be
  1962
  1966
  1970
  1974
  1978
  1982
  1986 Nyolcaddöntő 9. 4 3 0 1 10 6
  1990 Nem jutott be
  1994
 1998 Negyeddöntő 8. 5 2 1 2 9 7
   2002 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 5 5
  2006 Nem jutott be
  2010 Csoportkör 24. 3 1 0 2 3 6
  2014 Nem jutott be
  2018 Nyolcaddöntő 11. 4 1 3 0 3 2
Összesen Negyeddöntő 4/21 20 9 5 6 30 26

Európa-bajnoki szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1960 Nem jutott be
  1964 Elődöntő 4. 2 0 0 2 1 6
  1968 Nem jutott be
  1972
  1976
  1980
  1984 Elődöntő 3. 4 2 1 1 9 4
  1988 Csoportkör 7. 3 0 0 3 2 7
  1992 Európa-bajnok 1. 5 2 2 1 6 4
  1996 Csoportkör 9. 3 1 1 1 4 4
   2000 Csoportkör 16. 3 0 0 3 0 8
  2004 Negyeddöntő 8. 4 1 2 1 4 5
   2008 Nem jutott be
   2012 Csoportkör 12. 3 1 0 2 4 5
  2016 Nem jutott be
  2020 kijutott
Összesen Európa-bajnok 8/15 27 7 6 14 30 43

Konföderációs kupa szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg P
  1992 Nem jutott be
  1995 Kupagyőztes 1. 3 2 1 0 5 1 7
  1997 Nem jutott be
  1999
   2001
  2003
  2005
  2009
  2013
Összesen Kupagyőztes 1/9 3 2 1 0 5 1 7

Olimpiai szereplésSzerkesztés

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1908 Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 26 3
  1912 Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 13 5
  1920 1. forduló 9. 1 0 0 1 0 1
1924 - 1936 Nem indult
  1948 Bronzérmes 3. 4 3 0 1 15 11
  1952 Negyeddöntő 6. 3 2 0 1 7 6
  1956 Nem indult
  1960 Ezüstérmes 2. 5 4 0 1 11 7
  1964 Nem jutott be
  1968 Nem indult
  1972 2. forduló 6. 6 3 1 2 11 7
  1976 Nem jutott be
  1980 Nem indult
  1984 Nem jutott be
  1988
Összesen Ezüstérmes 7/17 25 16 1 8 83 40
  • Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.

Mezek a válogatott története soránSzerkesztés

A dán labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: piros mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez leggyakrabban ennek az ellentéte: fehér mez piros nadrág és fehér sportszár.

Hazai
 
 
 
 
 
 
 
 
1984-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986-os vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1988-as Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1995-ös konf. kupa
 
 
 
 
 
 
 
 
1996-os Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1998-as vb
 
 
 
 
 
 
 
 
2000-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2002-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-es Eb
Idegenbeli
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986-os vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
1996-os Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1998-as vb
 
 
 
 
 
 
 
 
2000-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
2002-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-es Eb

JátékosokSzerkesztés

JátékoskeretSzerkesztés

A dán válogatott kerete a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire. [13]

2021. március 31-i   Ausztria elleni mérkőzés után lett frissítve. [14]

Szám Poszt Név Születési dátum (kor) Válogatottság Gólok Klub
Kapusok
1 kapus Kasper Schmeichel 1986november 5. (34 éves) 63 0   Leicester City FC
16 kapus Jonas Lössl 1989február 1. (32 éves) 1 0   FC Midtjylland
22 kapus Frederik Rønnow 1992augusztus 4. (29 éves) 8 0   FC Schalke 04 (kölcsönben)
Védők
2 hátvéd Joachim Andersen 1996május 31. (25 éves) 4 0   Fulham FC (kölcsönben)
3 hátvéd Jannik Vestergaard 1992augusztus 3. (29 éves) 21 1   Southampton FC
4 hátvéd Simon Kjær   1989március 26. (32 éves) 105 3   AC Milan
5 hátvéd Joakim Mæhle 1997május 20. (24 éves) 8 2   Atalanta BC
6 hátvéd Andreas Christensen 1996április 10. (25 éves) 39 1   Chelsea FC
17 hátvéd Jens Stryger Larsen 1991február 21. (30 éves) 33 2   Udinese Calcio
18 hátvéd Daniel Wass 1989május 31. (32 éves) 28 0   Valencia CF
19 hátvéd Nicolai Boilesen 1992február 16. (29 éves) 18 1   FC København
Középpályások
7 középpályás Mathias Jensen 1996január 1. (25 éves) 5 1   Brentford FC
8 középpályás Thomas Delaney 1991szeptember 3. (30 éves) 52 5   Borussia Dortmund
10 középpályás Christian Eriksen 1992február 14. (29 éves) 106 36   FC Internazionale Milano
15 középpályás Christian Nörgaard 1994március 10. (27 éves) 4 0   Brentford FC
23 középpályás Pierre-Emile Højbjerg 1995augusztus 5. (26 éves) 40 4   Tottenham Hotspur FC
25 középpályás Anders Christiansen 1990június 8. (31 éves) 4 0   Malmö FF
Támadók
9 csatár Martin Braithwaite 1991június 5. (30 éves) 48 8   FC Barcelona
11 csatár Andreas Skov Olsen 1999december 29. (21 éves) 5 3   Bologna FC 1909
12 csatár Kasper Dolberg 1997október 6. (23 éves) 24 7   OGC Nice
13 csatár Robert Skov 1996május 20. (25 éves) 9 5   TSG 1899 Hoffenheim
14 csatár Mikkel Damsgaard 2000július 3. (21 éves) 2 2   UC Sampdoria
20 csatár Yussuf Poulsen 1994június 15. (27 éves) 52 7   RB Leipzig
21 csatár Jonas Wind 1999február 7. (22 éves) 6 3   FC København
24 csatár Andreas Cornelius 1993március 16. (28 éves) 29 9   Parma Calcio (kölcsönben)
Bő keret tagjai
- kapus Oliver Christensen 1999március 22. (22 éves) 13 0   Odense BK
- kapus Jesper Hansen 1985március 31. (36 éves) 1 0   FC Midtjylland
- kapus Thomas Mikkelsen 1983augusztus 27. (38 éves) 0 0   Lyngby BK
- hátvéd Victor Nelsson 1998október 14. (22 éves) 33 1   FC København
- hátvéd Zanka 1990április 23. (31 éves) 34 2   FC København (kölcsönben)
- hátvéd Alexander Scholz 1992október 24. (28 éves) 0 0   FC Midtjylland
- hátvéd Andreas Maxsö 1994március 18. (27 éves) 1 0   Brøndby IF
- hátvéd Kristian Pedersen 1994augusztus 4. (27 éves) 1 0   Birmingham City FC
- hátvéd Jakob Ahlmann 1991január 18. (30 éves) 3 0   AaB Fodbold
- hátvéd Rasmus Kristensen 1997július 11. (24 éves) 0 0   FC Red Bull Salzburg
- hátvéd Alexander Bah 1997december 9. (23 éves) 1 1   SK Slavia Praha
- hátvéd Henrik Dalsgaard 1989július 27. (32 éves) 26 1   Brentford FC
- középpályás Philip Billing 1996június 11. (25 éves) 1 0   AFC Bournemouth
- középpályás Oliver Abildgaard 1996június 10. (25 éves) 1 0   FK Rubin Kazany
- középpályás Rasmus Falk 1992január 15. (29 éves) 2 0   FC København
- középpályás Jesper Lindström 2000február 29. (21 éves) 7 2   Brøndby IF
- középpályás Jens Jönsson 1993január 10. (28 éves) 3 0   Cádiz CF
- középpályás Lasse Schöne 1986május 27. (35 éves) 51 3   SC Heerenveen
- középpályás Marcus Ingvartsen 1996január 4. (25 éves) 1 1   1. FC Union Berlin
- csatár Jacob Bruun Larsen 1998szeptember 19. (23 éves) 24 7   RSC Anderlecht (kölcsönben)
- csatár Pione Sisto 1995február 4. (26 éves) 25 1   FC Midtjylland
- csatár Lucas Andersen 1994szeptember 13. (27 éves) 6 0   AaB Fodbold
- csatár Carlo Holse 1999június 2. (22 éves) 17 3   Rosenborg BK
-
- csatár Christian Gytkjaer 1990május 6. (31 éves) 9 5   AC Monza
- csatár Patrick Mortensen 1989július 13. (32 éves) 0 0   Aarhus GF

Válogatottsági rekordokSzerkesztés

Az adatok 2021. április 6. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosokSzerkesztés

 
Peter Schmeichel a válogatottsági rekorder 129 mérkőzéssel.
# Név Időszak Mérkőzés Gólok
1 Peter Schmeichel 1987–2001 126 1
Dennis Rommedahl 2000–2014 21
3 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 112 52
4 Thomas Helveg 1994–2007 110 2
5 Christian Eriksen 2010– 106 36
6 Simon Kjær 2009– 105 3
7 Michael Laudrup 1982–1998 104 37
8 Martin Jørgensen 1998–2011 102 12
9 Morten Olsen 1970–1989 101 4
Thomas Sørensen 1999–2012 0

Legtöbb gólt szerző játékosokSzerkesztés

 
Jon Dahl Tomasson 52 góllal a dán válogatott egyik legeredményesebb játékosa.
# Név Időszak Gól Vál. Átlag
1 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 52 112 0.46
Poul Nielsen 1910–1925 38 1.37
3 Pauli Jørgensen 1925–1939 44 47 0.94
4 Ole Madsen 1958–1969 42 50 0.84
5 Preben Elkjær Larsen 1977–1988 38 69 0.55
6 Michael Laudrup 1982–1998 37 104 0.36
7 Christian Eriksen 2010– 36 106 0.34
8 Nicklas Bendtner 2006–2018 30 81 0.37
9 Henning Enoksen 1958–1966 29 54 0.54
10 Allan Simonsen 1972-1986 23 57 0.40

Ismert játékosokSzerkesztés

   

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az elszalasztott Eb-győzelem – Nagy-Jugoszlávia széthullott válogatottja. gepnarancs.hu. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Az 1990-es világbajnokságot még az NSZK nyerte és az Eb selejtezőiben is két német válogatott indult, azonban időközben egyesült a két ország.
  3. 1992 - Svédország. sportgeza.hu
  4. Felhergelt focisták: „érzékeny játékos, ezért köpött” – videó. hvg.hu. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  5. Az olaszok a falra festették - és 2-2 lett.... nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. február 25.)
  6. Félbeszakadt a dán–svéd-Eb-selejtező. sportgeza.hu. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  7. A türelem volt a holland siker kulcsa”, Nemzeti Sport, 2010. június 14. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  8. Kamerun kikapott Dániától, és kiesett”, Nemzeti Sport, 2010. június 19. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  9. Pazar szabadrúgásokkal 16 között Japán”, Nemzeti Sport, 2010. június 24. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  10. Bombameglepetést okoztak a dán dinamitok”, Nemzeti Sport, 2012. június 9. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  11. Euro 2012: Dánia hiába jött vissza mínusz kettőről, Portugália nyert”, Nemzeti Sport, 2012. június 13. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  12. Történelmi sikerével csoportelső lett Németország”, Nemzeti Sport, 2012. június 17. (Hozzáférés ideje: 2017. február 18.) 
  13. Denmark - schedule 2021 (angol nyelven). _. (Hozzáférés: 2021. április 6.)[halott link]
  14. Denmark - Club profile (angol nyelven). _. (Hozzáférés: 2021. április 6.)[halott link]

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Dán labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.