Dán labdarúgó-válogatott

Dánia nemzeti labdarúgócsapata
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 20.

A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a dán labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.

Dánia Dánia
Szövetség neveDansk Boldspil-Union
KonföderációUEFA (Európa)
Szövetségi kapitányDánia Kasper Hjulmand
CsapatkapitánySimon Kjær
Legtöbb válogatottságPeter Schmeichel (129)
Legtöbb válogatott gólPoul Nielsen,
Jon Dahl Tomasson (52)
StadionParken Stadion
FIFA-kódDEN
Mezek
Hazai
Idegenbeli
Harmadik
Ranglista helyezések
FIFA-rang 21. (2024. nov. 28.)[1]
Legmagasabb
FIFA-rang
3.
(1997. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
51.
(2017. április - 2017. június)

Élő-rang 19. (2024. júl. 15.)[2]
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1914. április, 1920. április)
Legalacsonyabb
Élő-rang
65.
(1967. május)
Első hivatalos mérkőzés
1908. október 19., London, Anglia
 Dánia 9–0 Franciaország 
Legnagyobb győzelem
1908. október 22., London, Anglia
 Dánia 17–1 Franciaország 
Legnagyobb vereség
1937. május 16., Wrocław, Németország
 Németország 8–0 Dánia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek6 (2022-ig) (Először: 1986)
Legjobb eredményNegyeddöntős (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek9 (2020-ig) (Először: 1964)
Legjobb eredményAranyérmes (1992)
Konföderációs kupa
Részvételek1 (2013-ig) (Először: 1995)
Legjobb eredményAranyérmes (1995)
Szerzett érmek
 Dánia színeiben
labdarúgás
Európa-bajnokság
arany
Svédország, 1992
bronz
Franciaország, 1984, Európa, 2021

A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett, és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek.

A válogatott történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. Később az 1995-ös konföderációs kupát is megnyerték. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben estek ki a későbbi ezüstérmes Brazíliával szemben. A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmes lett a csapat.

A válogatott története

szerkesztés
 
A dán labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.

 
Dánia-Svédország elődöntő mérkőzés az 1948. évi londoni olimpián.

Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az elődöntőben 3–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.

1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta a válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-s vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-s és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.

Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær Larsen támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.

A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.

1992-es Európa-bajnokság

szerkesztés

Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére, Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett, és 1990 novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.

A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.

Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én – mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt – jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak – mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb-résztvevő FÁK ellen játszottak volna –, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon.[3]

A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült, ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-s döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-s vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak.[4] Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.[5]

1993 – 2000

szerkesztés

1993 augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-s vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-s legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1–1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.

A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).

2000-es évek

szerkesztés
 
Dánia FIFA-világranglistán elfoglalt helyezései 1993 augusztus és 2009 július között.

2000 júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.

A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-s döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon.[6] Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat.[7] A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.

A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.

A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen-banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt."[8] A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-s gólkülönbséggel.

 
Dánia-Hollandia a 2010-es világbajnokságon.

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.

A vb-n az E csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen,[9] majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket.[10] Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.[11]

2010-es évek

szerkesztés

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat. A tornán a B csoportba kerültek Hollandia, Németország és Portugália mellé. A sorsolást követően a Eb halálcsoportjának nevezték meg ezt a négyest, melyben papíron a dánok képviselték a leggyengébb csapat szerepét. Ennek ellenére az első mérkőzésükön Michael Krohn-Dehli góljával 1–0-ra legyőzték Hollandiát.[12] Portugália ellen egy végig kiélezett találkozón 3–2-es vereséget szenvedtek,[13] utolsó csoportmérkőzésükön pedig Németországtól kaptak ki 2–1-re.[14] A továbbjutás nem jött össze, de Hollandia előtt zártak előtt zártak a csoportban.

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek B csoportjában 16 ponttal Olaszország mögött végeztek. A második helyen záró csapatok közül Dánia lett a legutolsó a rangsorolásnál, így lemaradtak a pótselejtezőkről.

A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben az I csoportban Albánia, Portugália, Örményország és Szerbia társaságában szerepeltek. A selejtezők végén Portugália és Albánia mögött végeztek 12 ponttal, ami pótselejtezőt ért. Svédországot kapták ellenfélnek. Az első találkozón 2–1-re győztek a svédek, a visszavágó pedig 2–2-es döntetlennel zárult, így Dánia lemaradt az Európa-bajnokságról.

A 2018-as világbajnokság selejtezőjében az E csoportba kerültek, ahol Lengyelország mögött 20 ponttal a második helyen végeztek, ami pótselejtezőt ért. A rájátszásban Írországot kapták, ahol a hazai meccsen 0-0-t játszott a csapat, idegenben pedig 5-1-es sikert aratott a válogatott. Dánia így kijutott az oroszországi tornára, ahol a C csoportba került, a későbbi világbajnok Franciaország, valamint Peru és Ausztrália társaságában. A dánok az első, Peru ellen vívott mérkőzésüket Yussuf Poulsen góljával 1-0-ra megnyerték, a másik két ellenféllel szemben döntetlent játszottak, így veretlenül, a 2. helyen jutottak tovább. A nyolcaddöntőben a későbbi ezüstérmes Horvátország állta útjukat, akiktől egy igen szoros büntetőpárbajban kaptak ki, ahol Kasper Schmeichel két, a horvát kapus viszont három tizenegyest is hárítani tudott (2-3). Dánia tehát úgy esett ki a világbajnokság első egyenes kieséses fordulójában, hogy egyetlen mérkőzését sem veszítette el sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban.

2020-as évek

szerkesztés

A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, amelyet a Covid19-pandémia miatt ténylegesen 2021-ben rendeztek, a dán válogatott is kijutott. A B csoportba kerültek, ahol az első mérkőzést Finnország ellen játszották, amely Christian Eriksen rosszulléte miatt félbeszakadt. A középpályásnak minden előzmény, ütközés vagy egyéb esemény nélkül megállt a szíve. A pályán először Simon Kjær csapatkapitány sietett a segítségére és kezdte meg az újraélesztését, amit végül a csapat orvosai folytattak. Szerencsére defibrillátor segítségével az újraélesztés sikeres volt, Eriksen állapotát stabilizálták és kórházba szállították.[15] A drámai jelenetek után, vitatható módon a mérkőzés folytatását rendelték el, amelyen a dán csapat nem meglepő módon már nem tudott kellően összeszedetten játszani, így az esélytelenebb finnek győztek 1–0-ra. A dánok a második, Belgium elleni meccsen is kikaptak (1–2), de a harmadik, Oroszország elleni mérkőzésre jelentősen feljavultak, és 4–1-es győzelmüknek köszönhetően végül a csoportból a 2. helyen jutottak tovább. A nyolcaddöntőben Walest 4–0-ra verték, a negyeddöntőben pedig Csehország ellen diadalmaskodtak, szoros meccsen, 2–1-re. A lendület az elődöntőben tört meg, ahol Angliával szemben ugyanilyen arányban végül alulmaradtak. Dánia így - az embert próbálóan nehéz kezdés után - végül bronzéremmel utazhatott haza.

A 2022-es világbajnokságon a D csoportban szerepeltek Ausztrália, Tunézia és Franciaország társaságában. Tunézia ellen egy 0–0-ás döntetlennel mutatkoztak be.[16] A második csoportmérkőzésen 2–1-re kikaptak Franciaországtól.[17] Ausztrália ellen 1–0-ás vereséget szenvedtek a zárókörben és kiestek.[18]

 
Parken Stadion.

Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.

Nemzetközi eredmények

szerkesztés
Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Győztes: 1 alkalommal (1992)
  • Elődöntős: 2 alkalommal (1984, 2020)
Olimpiai játékok
Konföderációs kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (1995)

Világbajnokság

szerkesztés
Világbajnokság Selejtezők
Év Eredmény H. M Gy D V G+ G– Keret H. M Gy D V G+ G–
  1930 nem indult
  1934
  1938
  1950
  1954
  1958 nem jutott ki 3. 4 0 0 4 4 13
  1962 nem indult
  1966 nem jutott ki 4. 6 1 1 4 7 18
  1970 3. 6 2 1 3 6 10
  1974 3. 4 0 1 3 2 13
  1978 3. 6 2 0 4 14 12
  1982 3. 8 4 0 4 14 11
  1986 Nyolcaddöntő 9. 4 3 0 1 10 6 Keret 1. 8 5 1 2 17 6
  1990 nem jutott ki 2. 6 3 2 1 15 6
  1994 3. 12 7 4 1 15 2
  1998 Negyeddöntő 8. 5 2 1 2 9 7 Keret 1. 8 5 2 1 14 6
   2002 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 5 5 Keret 1. 10 6 4 0 22 6
  2006 nem jutott ki 3. 12 6 4 2 24 12
  2010 Csoportkör 24. 3 1 0 2 3 6 Keret 1. 10 6 3 1 16 5
  2014 nem jutott ki 2. 10 4 4 2 17 12
  2018 Nyolcaddöntő 11. 4 1 3 0 3 2 Keret 2. 12 7 3 2 25 9
  2022 Csoportkör 28. 3 0 1 2 1 3 Keret 1. 10 9 0 1 30 3
      2026 később később
Összesen 6/22 23 9 6 8 31 29 Összesen 132 67 30 35 242 144

Európa-bajnokság

szerkesztés

      Európa-bajnok       Ezüstérem       Bronzérem       Negyedik hely       Egészben vagy részben hazai rendezésű

Európa-bajnokság Selejtezők
Év Eredmény H. M Gy D V G+ G– Keret H. M Gy D V G+ G–
  1960 nem jutott ki Nyolcaddöntő 2 0 1 1 3 7
  1964 Negyedik hely 4. 2 0 0 2 1 6 Keret Negyeddöntő 7 4 2 1 19 8
  1968 nem jutott ki 4. 6 1 1 4 6 16
  1972 4. 6 1 0 5 2 11
  1976 4. 6 0 1 5 3 14
  1980 5. 8 1 2 5 13 17
  1984 Elődöntő 3. 4 2 1 1 9 4 Keret 1. 8 6 1 1 17 5
  1988 Csoportkör 7. 3 0 0 3 2 7 Keret 1. 6 3 2 1 4 2
  1992 Európa-bajnok 1. 5 2 2 1 6 4 Keret 2. 8 6 1 1 18 7
  1996 Csoportkör 9. 3 1 1 1 4 4 Keret 2. 10 6 3 1 19 9
    2000 Csoportkör 16. 3 0 0 3 0 8 Keret 2. (pótselejtező) 10 6 2 2 19 8
  2004 Negyeddöntő 8. 4 1 2 1 4 5 Keret 1. 8 4 3 1 15 9
    2008 nem jutott ki 4. 12 6 2 4 21 11
    2012 Csoportkör 12. 3 1 0 2 4 5 Keret 1. 8 6 1 1 15 6
  2016 nem jutott ki 3. (pótselejtező) 10 3 4 3 11 9
  2020 Elődöntő 3. 6 3 0 3 12 7 Keret 2. 8 4 4 0 23 6
  2024 Nyolcaddöntő 16. 4 0 3 1 2 4 Keret 1. 10 7 1 2 19 10
Összesen 10/17 37 10 9 18 44 54 Összesen 133 64 31 38 227 155

UEFA Nemzetek Ligája

szerkesztés
Csoportkör Egyenes kieséses szakasz
Szezon Liga Csoport H M Gy D V G+ G– Feljutás/kiesés Helyezés Év Eredmény M Gy D V G+ G– Keret
2018–19 B 4. 1. 4 2 2 0 4 1   15.   2019 nem jutott be
2020–21 A 2. 2. 6 3 1 2 8 7   7.   2021
2022–23 A 1. 2. 6 4 0 2 9 5   5.   2023
2024–25 A   2025
Összesen 16 9 3 4 21 13 0/3

Konföderációs kupa

szerkesztés
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg P
  1992 Nem jutott be
  1995 Kupagyőztes 1. 3 2 1 0 5 1 7
  1997 Nem jutott be
  1999
   2001
  2003
  2005
  2009
  2013
Összesen Kupagyőztes 1/9 3 2 1 0 5 1 7
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
  1908 Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 26 3
  1912 Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 13 5
  1920 1. forduló 9. 1 0 0 1 0 1
1924 - 1936 Nem indult
  1948 Bronzérmes 3. 4 3 0 1 15 11
  1952 Negyeddöntő 6. 3 2 0 1 7 6
  1956 Nem indult
  1960 Ezüstérmes 2. 5 4 0 1 11 7
  1964 Nem jutott be
  1968 Nem indult
  1972 2. forduló 6. 6 3 1 2 11 7
  1976 Nem jutott be
  1980 Nem indult
  1984 Nem jutott be
  1988
Összesen Ezüstérmes 7/17 25 16 1 8 83 40
  • Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.

Mezek a válogatott története során

szerkesztés

A dán labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: piros mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez leggyakrabban ennek az ellentéte: fehér mez piros nadrág és fehér sportszár.

Hazai
 
 
 
 
 
 
 
 
1984-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986-os vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1988-as Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1995-ös konf. kupa
 
 
 
 
 
 
 
 
1996-os Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1998-as vb
 
 
 
 
 
 
 
 
2000-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2002-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-es Eb
Idegenbeli
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1986-os vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1992-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
1996-os Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
1998-as vb
 
 
 
 
 
 
 
 
2000-es Eb
 
 
 
 
 
 
 
 
2002-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-es vb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2012-es Eb

Játékosok

szerkesztés

Játékoskeret

szerkesztés

A dán válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokság mérkőzéseire.[19]

2022. szeptember 25-i   Franciaország elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Születési dátum / Kor Válogatottság Gólok Klub
Kapusok
1 K Kasper Schmeichel 1986november 5. (38 éves) 86 0   Nice
16 K Oliver Christensen 1999március 22. (25 éves) 1 0   Hertha BSC
22 K Frederik Rønnow 1992augusztus 4. (32 éves) 8 0   Union Berlin
Védők
2 V Joachim Andersen 1996május 31. (28 éves) 19 0   Crystal Palace
3 V Victor Nelsson 1998október 14. (26 éves) 7 0   Galatasaray
4 V Simon Kjær   1989március 26. (35 éves) 121 5   AC Milan
5 V Joakim Mæhle 1997május 20. (27 éves) 31 9   Atalanta
6 V Andreas Christensen 1996április 10. (28 éves) 58 2   Barcelona
13 V Rasmus Kristensen 1997július 11. (27 éves) 10 0   Leeds United
17 V Jens Stryger Larsen 1991február 21. (33 éves) 49 3   Trabzonspor
18 V Daniel Wass 1989május 31. (35 éves) 44 1   Brøndby
26 V Alexander Bah 1997december 9. (26 éves) 4 1   Benfica
Középpályások
7 KP Mathias Jensen 1996január 1. (28 éves) 20 1   Brentford
8 KP Thomas Delaney 1991szeptember 3. (33 éves) 71 7   Sevilla
10 KP Christian Eriksen 1992február 14. (32 éves) 117 39   Manchester United
15 KP Christian Nørgaard 1994április 10. (30 éves) 17 1   Brentford
23 KP Pierre-Emile Højbjerg 1995augusztus 5. (29 éves) 60 5   Tottenham Hotspur
Csatárok
9 CS Martin Braithwaite 1991június 5. (33 éves) 62 10   Espanyol
11 CS Andreas Skov Olsen 1999december 29. (24 éves) 23 8   Club Brugge
12 CS Kasper Dolberg 1997október 6. (27 éves) 37 11   Sevilla
14 CS Mikkel Damsgaard 2000július 3. (24 éves) 18 4   Brentford
19 CS Jonas Wind 1999február 7. (25 éves) 15 5   Wolfsburg
20 CS Yussuf Poulsen 1994június 15. (30 éves) 68 11   RB Leipzig
21 CS Andreas Cornelius 1993március 16. (31 éves) 41 9   København
24 CS Robert Skov 1996május 20. (28 éves) 11 5   Hoffenheim
25 CS Jesper Lindstrøm 2000február 29. (24 éves) 6 1   Eintracht Frankfurt

Válogatottsági rekordok

szerkesztés

Az adatok 2021. április 6. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

szerkesztés
 
Peter Schmeichel a válogatottsági rekorder 129 mérkőzéssel.
# Név Időszak Mérkőzés Gólok
1 Peter Schmeichel 1987–2001 129 1
2 Dennis Rommedahl 2000–2014 126 21
3 Simon Kjær 2009– 121 5
4 Christian Eriksen 2010– 117 39
5 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 112 52
6 Thomas Helveg 1994–2007 110 2
7 Michael Laudrup 1982–1998 104 37
8 Martin Jørgensen 1998–2011 102 12
Morten Olsen 1970–1989 4
10 Thomas Sørensen 1999–2012 101 0

Legtöbb gólt szerző játékosok

szerkesztés
 
Jon Dahl Tomasson 52 góllal a dán válogatott egyik legeredményesebb játékosa.
# Név Időszak Gól Vál. Átlag
1 Jon Dahl Tomasson 1997–2010 52 112 0.46
Poul Nielsen 1910–1925 38 1.37
3 Pauli Jørgensen 1925–1939 44 47 0.94
4 Ole Madsen 1958–1969 42 50 0.84
5 Preben Elkjær Larsen 1977–1988 38 69 0.55
6 Michael Laudrup 1982–1998 37 104 0.36
7 Christian Eriksen 2010– 36 106 0.34
8 Nicklas Bendtner 2006–2018 30 81 0.37
9 Henning Enoksen 1958–1966 29 54 0.54
10 Allan Simonsen 1972-1986 23 57 0.40

Ismert játékosok

szerkesztés
   
  1. The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
  2. World Football Elo Ratings. eloratings.net
  3. Az elszalasztott Eb-győzelem – Nagy-Jugoszlávia széthullott válogatottja. gepnarancs.hu. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  4. Az 1990-es világbajnokságot még az NSZK nyerte és az Eb selejtezőiben is két német válogatott indult, azonban időközben egyesült a két ország.
  5. 1992 - Svédország. sportgeza.hu
  6. Felhergelt focisták: „érzékeny játékos, ezért köpött” – videó. hvg.hu. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  7. Az olaszok a falra festették - és 2-2 lett.... nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. február 25.)
  8. Félbeszakadt a dán–svéd-Eb-selejtező. sportgeza.hu. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  9. A türelem volt a holland siker kulcsa”, Nemzeti Sport, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  10. Kamerun kikapott Dániától, és kiesett”, Nemzeti Sport, 2010. június 19. (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  11. Pazar szabadrúgásokkal 16 között Japán”, Nemzeti Sport, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  12. Bombameglepetést okoztak a dán dinamitok”, Nemzeti Sport, 2012. június 9. (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  13. Euro 2012: Dánia hiába jött vissza mínusz kettőről, Portugália nyert”, Nemzeti Sport, 2012. június 13. (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  14. Történelmi sikerével csoportelső lett Németország”, Nemzeti Sport, 2012. június 17. (Hozzáférés: 2017. február 18.) 
  15. Életmentő beavatkozás után stabilizálták a pályán összeesett Eriksen állapotát, a meccs félbeszakadt”, telex.hu, 2021. június 12. (Hozzáférés: 2021. június 12.) 
  16. Laidouni a mezőny legjobbja volt; remiztek a dánok”, nemzetisport.hu, 2022. november 22. (Hozzáférés: 2022. november 29.) 
  17. Mbappé duplájával a franciák nyertek, s továbbjutottak a csoportból”, nemzetisport.hu, 2022. november 26. (Hozzáférés: 2022. november 28.) 
  18. Ausztrália 16 év szünet után jutott a 16 közé Dánia legyőzésével”, nemzetisport.hu, 2022. november 30. (Hozzáférés: 2022. december 7.) 
  19. miklosp: Teljes a dán vb-keret, Poulsen és Nörgaard is bekerült (magyar nyelven). M4 Sport, 2022. november 14. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.