Főmenü megnyitása

Labdarúgó-válogatottak Élő-ranglistája

A ranglista minden válogatott mérkőzés után frissül, ezért az alább olvasható adatok eltérhetnek a legfrissebb adatoktól
A ranglista első 20 helyezettje (2019. Április 11.)
Hely. 1 éves
változás
Csapat Pont
1. Állandó  Brazília 2132
2. Növekedés 3  Franciaország 2098
3. Növekedés 6  Belgium 2044
4. Csökkenés 1  Spanyolország 2016
5. Növekedés 2  Anglia 1983
6. Csökkenés 5  Németország 1960
7. Növekedés 5  Hollandia 1960
8. Állandó  Kolumbia 1956
9. Csökkenés 3  Portugália 1934
10. Növekedés 3  Uruguay 1933
11. Növekedés 3  Svájc 1924
12. Csökkenés 8  Argentína 1901
13. Növekedés 5  Dánia 1899
14. Csökkenés 2  Olaszország 1896
15. Növekedés 5  Horvátország 1894
16. Növekedés 4  Svédország 1838
17. Csökkenés 2  Chile 1834
18. Csökkenés 8  Peru 1833
19. Növekedés 5  Szerbia 1825
20. Csökkenés 4  Mexikó 1816
Magyarország helyezése (2019. Április 11.)
54. Növekedés 11  Magyarország 1630
A teljes ranglista az eloratings.net oldalon
AFC CAF CONCACAF
CONMEBOL OFC UEFA

A labdarúgó-válogatottak Élő-ranglistája a férfi felnőtt nemzeti labdarúgó-válogatottak egy rangsorolási rendszere, amelyet az eloratings.net weboldal publikál. Az alapja az Élő-pontrendszer, de módosításokat is tartalmaz, amelyek néhány elemet súlyoznak, mint például a gólkülönbséget, a mérkőzés fontosságát, vagy a hazai pálya előnyét. Az értékelés általában a csapatok valós erőviszonyait mutatja meg, 30 lejátszott mérkőzés után. A 30 lejátszott mérkőzésnél kevesebbel rendelkező csapatok esetében az értékelés ideiglenesnek, előzetesnek tekinthető.[1]

Az Élő-pontrendszernek számos variációja létezik. Nyolc módszer egy 2009-es összehasonlító tanulmánya szerint az alábbiakban leírt Élő-pontrendszernek volt a legjobb előrejelző képessége, miközben a férfi FIFA-világranglista 2018 júliusáig érvényes számítási módszere nem adta vissza a valós viszonyokat.[2][3]

A FIFA-világranglista a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség által számított és közzétett hivatalos ranglista. A FIFA női világranglista az Élő-pontrendszer módosított változatát alkalmazza 2003 óta. A 2018-as labdarúgó-világbajnokság után a FIFA-világranglista számítási módszere is az Élő-pontrendszer módosítását alkalmazza, a csapatok aktuális pontszámából kiindulva.[4]

Az egyik legnagyobb különbség a Élő-ranglista és a FIFA-világranglista számítása között, hogy az utóbbi nem veszi figyelembe a gólkülönbséget és egy büntetőpárbajjal végződő mérkőzést győzelem–vereségként értékeli döntetlen helyett. Így egy 7–0-s győzelmet ugyanannyira értékel, mint egy büntetőpárbajjal 7–6-ra megnyert mérkőzést (egyik módszer sem különbözteti meg a hosszabbítás utáni és a rendes játékidőben elért győzelmet).[5]

Tartalomjegyzék

ÁttekintésSzerkesztés

Az Élő-pontrendszer a nevét Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikaprofesszorról kapta. Élő eredetileg a korábban a sakkban alkalmazott értékelési rendszer továbbfejlesztéseként dolgozta ki, de ma már több sportágban használják. A pontrendszert a FIDE is alkalmazza, a sakkjátékosok ranglistájához.

1997-ben Bob Runyan alkalmazta az Élő-pontrendszert a labdarúgásra és az eredményt közzétette az interneten. Ő volt a World Football Elo Ratings weboldal első fenntartója.

A labdarúgáshoz használt Élő-pontrendszer súlyozza a mérkőzés fontosságát, a hazai pálya előnyét és a gólkülönbséget. A pontszámítás a következő elemeket tartalmazza:

  • A válogatott régi pontszáma
  • A mérkőzés fontossága
  • A gólkülönbség
  • A mérkőzés kimenetele
  • A mérkőzés várt kimenetele

A pontszám az összes olyan, az "A"-válogatott által lejátszott nemzetközi mérkőzésre vonatkozik, amelynek az eredménye megtalálható.

Számítási elvekSzerkesztés

A ranglista az alábbi formulán alapszik:

 

vagy

 

Ahol;

  = A csapat új pontszáma
  = A csapat régi pontszáma
  = A mérkőzés súlyozott értéke
  = A gólkülönbségnek megfelelő érték
  = A mérkőzés kimenetele
  = A mérkőzés várt kimenetele
  = Pontszámváltozás

A "pontszámváltozást" a matematika szabálya szerint egész számra kerekítik.

A mérkőzés fontosságaSzerkesztés

A mérkőzés fontosságát állandóként határozták meg, amelyek tükrözik, hogy a mérkőzést melyik tornán játszották. A súlyozások a következők:

Torna, vagy a mérkőzés jellege Index (K)
Világbajnokság, olimpiai játékok (1908–1980) 60
Kontinentális vagy interkontinentális torna 50
Világbajnoki- vagy kontinentális selejtező-mérkőzés és nagyobb tornák 40
Összes többi torna 30
Barátságos mérkőzések 20

GólkülönbségSzerkesztés

A gólkülönbséget egy érték adja vissza, amelyet különböző képletek határoznak meg.

Ha a mérkőzés döntetlen vagy 1 gólos különbséggel zárul

 

Ha a mérkőzés 2 gólos különbséggel zárul

 

Ha a mérkőzés 3 vagy több gólos különbséggel zárul

  • Ahol N a gólkülönbség
 

Táblázat:

Gólkülönbség Gólkülönbség értéke (G)
0 1
+1 1
+2 1,5
+3 1,75
+4 1,875
+5 2
+6 2,125

A mérkőzés kimeneteleSzerkesztés

A W a mérkőzés kimenetele (1 a győzelem, 0,5 a döntetlen, 0 a vereség). Az érték ugyanannyi, ha a győzelem vagy a vereség hosszabbítás utáni. Ha a mérkőzésen büntetőpárbaj dönt, akkor a kimenetel döntetlen (W = 0,5).

A mérkőzés várt kimeneteleSzerkesztés

A We a mérkőzés várt kimenetelét mutatja a következő képlet szerint:

 

ahol a dr egyenlő a ranglista-pontszámok különbségével (100 pontot adva a hazai csapathoz). A dr 0 értéke 0,5-et, a 120 értéke 0,666-et ad a magasabban rangsorolt csapatnak és 0,334-et az alacsonyabbnak, a 800 értéke 0,99-ot ad a magasabban rangsorolt csapatnak és 0,01-ot az alacsonyabbnak.

Példák az alkalmazásraSzerkesztés

A példában három csapat barátságos mérkőzése szerepel, amelyet semleges helyszínen játszottak. Az A csapatnak 630, a B csapatnak 500, a C csapatnak 480 pontja volt.

Az alábbi táblázat három lehetséges végeredmény utáni pontszámváltozás példáját mutatja. Az A csapat némileg erősebb a B-nél.

A csapat B csapat A csapat B csapat A csapat B csapat
Eredmény 3–1 1–3 2–2
  20 20 20 20 20 20
  1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
  1 0 0 1 0,5 0,5
  0,679 0,321 0,679 0,321 0,679 0,321
Összesen (P) +9,63 -9,63 -20,37 +20,37 -3,58 +3,58

Ha a két csapat közötti erőviszonyok kisebbek, akkor a pontszám is más. Az alábbi táblázat ugyanazt a három lehetséges végeredmény utáni pontszámváltozás példáját mutatja, de a közel azonos erősségű A és B csapat között:

B csapat C csapat B csapat C csapat B csapat C csapat
Eredmény 3–1 1–3 2–2
  20 20 20 20 20 20
  1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
  1 0 0 1 0,5 0,5
  0,529 0,471 0,529 0,471 0,529 0,471
Összesen (P) +14,13 -14,13 -15,87 +15,87 -0,58 +0,58

A B csapat több pontot veszít, ha kikap a C csapattól, mert hasonló az erősségük, ugyanakkor kevesebb pontot veszít ha az A csapattól kapna ki, amely erősebb nála.

JegyzetekSzerkesztés

  1. The World Football Elo Rating System. Eloratings.net. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  2. 1992 óta blöfföl a FIFA, hogy kik a legjobbak. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  3. J. Lasek, Z. Szlávik and S. Bhulai (2013), The predictive power of ranking systems in association football, Int. J. Applied Pattern Recognition1: 27-46.
  4. FIFA Council, 2026 FIFA World Cup™: FIFA Council designates bids for final voting by the FIFA Congress, 2018. június 10.
  5. FIFA council, Revision of the FIFA / Coca-Cola World Ranking

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés