Wikipédia

Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon

sportág a nyári olimpiai játékokon
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 26.

A labdarúgás majdnem az összes nyári olimpia programjában szerepelt. Ez alól az 1896-os és az 1932-es olimpia volt kivétel. Az 1900-as és az 1904-es olimpiai tornát több forrás nem hivatalos versenyszámnak tekinti, mivel ezeket még a FIFA megalakulása előtt írták ki. 1992-ig bezárólag csak férfiaknak rendezték meg a tornát, azonban Atlanta óta a női torna is a program része.

Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
SportágLabdarúgás
Sportág szövetségeFIFA
Versenyszámok
 FérfiNői
Csapat11
Olimpiai játékok
Érmesek listája

A női tornának köszönhetően 2008. augusztus 21-én az Amerikai Egyesült Államok letaszította a képzeletbeli trónról Magyarországot, mivel a női torna rövid történelme során harmadszor is sikerült elhódítaniuk a trófeát. Ennek köszönhetően átvették a vezetést az összesített éremtáblázaton is.

Habár a mai magyar labdarúgás nem tartozik a világelitbe, köszönhetően az '50-es és '60-as éveknek, Magyarország a második legsikeresebb az olimpiai labdarúgás történetében. 1952 és 1972 között 3 arany-, 1 ezüst- illetve 1 bronzérmet szereztek.

Versenyszámok

szerkesztés

A zöld kör ( ) azt jelenti, hogy az adott évben megrendezték illetve meg fogják rendezni a versenyszámot.

Versenyszám Az olimpia évének utolsó két számjegye Verseny-
számok
száma
96 00 04 08 12 20 24 28 32 36 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92 96 00 04 08 12 16 20
férfi                                                           27
női                 7
Versenyszámok száma 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 34

Részvétel korlátozása

szerkesztés

A férfiaknál mindig létezett valamilyen korlátozás az olimpiai válogatottakba bekerülő játékosokat illetően.

Sokáig más sportágakhoz hasonlóan az szabott korlátot, hogy csak amatőrök vehettek részt. Ennek következtében csak azok az országok állhattak ki lehető legjobb csapatukkal, ahol kizárólag amatőr csapatok vettek részt a bajnokságban. A többi országnak alacsonyabb osztályú csapatokból kellett válogatnia (a FIFA főképp emiatt hozta létre a világbajnokságot, ahol nincsenek ilyen megkötések. Később viszont éppen a világbajnokság rangjának megőrzése érdekében a FIFA támogatta az olimpiai részvétel korlátozását). Idővel további korlátozásokat is bevezettek, így az előző világbajnokságon pályára lépett játékosok sem szerepelhettek olimpiákon (ennek a szabálynak a bevezetéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos részletek, de az 1960-as évektől biztosan alkalmazták[1]).

A második világháború után ez a rendszer előnyt biztosított a szocialista országoknak azáltal, hogy az élvonalbeli labdarúgóknak „látszatállásuk” volt, így hivatalosan amatőröknek számítottak. 1952-től 1980-ig csak szocialista országok csapatai nyerték a tornát.

Az 1984-es játékokra feloldották a profi labdarúgók kitiltását, de az európai és dél-amerikai válogatottak továbbra sem nevezhettek olyan játékosokat, akik már pályára léptek világbajnokságon (az 1988-as játékokra annyit enyhítettek, hogy engedték az olimpiára nevezni azokat, akik előtte csak egyetlen világbajnoki mérkőzésen léptek pályára és nem játszottak 90 percig).

1992-re ismét módosítottak a szabályokon, a részvételt korhatárhoz kötötték: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Ezáltal az olimpia kiegészíti a FIFA utánpótlástornáinak rendszerét (U20-as és U17-es világbajnokság).

Azóta több javaslat is felvetődött a módosításra: a korhatár leszállítása 21 évre, a túlkorosok szereplésének eltörlése, az 1984-1988-as szabályozás visszaállítása, de egyik sem jutott el odáig, hogy megtárgyalják.

A női válogatottakra ilyen korlátozások nem vonatkoznak.

Összesített éremtáblázat

szerkesztés

Az összesített éremtáblázatot az   Egyesült Államok vezeti,   Magyarország és   Nagy-Britannia előtt.

Érdekességek az összesített éremtáblázat alapján

szerkesztés
  • Eddig 34 nemzetnek sikerült érmet szereznie, ebből aranyat 22-nek, azaz több, mint a felének. Dupláznia háromnak (  Argentína,   Szovjetunió és   Uruguay), és tripláznia kettőnek sikerült (Magyarország és Nagy-Britannia), az Amerikai Egyesült Államok női válogatottja négyszer is tudott győzni.
  • 10 olyan nemzet van, mely összesen 1 érmet szerzett, és ebből 2 olyan, akinek a legfényesebb sikerült (  Kamerun és   Mexikó).
  • Az éremtáblázat tartalmazza a női labdarúgás eredményeit is!

A táblázatban Magyarország eltérő háttérszínnel kiemelve.

Helyezés Nemzet 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1.   Egyesült Államok (USA) 4 2 1 7
2.   Magyarország (HUN) 3 1 1 5
3.   Nagy-Britannia (GBR) 3 0 0 3
4.   Brazília (BRA) 2 5 2 9
5.   Argentína (ARG) 2 2 0 4
6.   Szovjetunió (URS) 2 0 3 5
7.   Uruguay (URU) 2 0 0 2
8.   Jugoszlávia (YUG) 1 3 1 5
9.   Lengyelország (POL) 1 2 0 3
  Spanyolország (ESP) 1 2 0 3
11.   Németország (GER) 1 1 4 6
12.   Svédország (SWE) 1 1 2 4
13.   NDK (GDR) 1 1 1 3
  Nigéria (NGR) 1 1 1 3
15.   Csehszlovákia (TCH) 1 1 0 2
  Franciaország (FRA) 1 1 0 2
17.   Kanada (CAN) 1 0 2 3
  Norvégia (NOR) 1 0 2 3
  Olaszország (ITA) 1 0 2 3
20.   Belgium (BEL) 1 0 1 2
21.   Kamerun (CMR) 1 0 0 1
  Mexikó (MEX) 1 0 0 1
23.   Dánia (DEN) 0 3 1 4
24.   Bulgária (BUL) 0 1 1 2
  Japán (JPN) 0 1 1 2
26.   Ausztria (AUT) 0 1 0 1
  Kína (CHN) 0 1 0 1
  Paraguay (PAR) 0 1 0 1
  Svájc (SUI) 0 1 0 1
30.   Hollandia (NED) 0 0 3 3
31.   Chile (CHI) 0 0 1 1
  Dél-Korea (KOR) 0 0 1 1
  Ghána (GHA) 0 0 1 1
  NSZK (FRG) 0 0 1 1
Összesen 32 32 33 97

Férfi

szerkesztés

Részt vevő nemzetek (férfi)

szerkesztés

Az alábbi táblázatban megtalálható az összes olyan nemzet, mely valaha is indított csapatot az olimpián férfi labdarúgás versenyszámban. A tábla fő részében található számok az adott olimpián elért helyezést jelzik. A rangsorolás általában a 4. helyezettig hivatalos, a további helyezések nem hivatalosak, mivel azokért a pozíciókért helyosztókat nem játszottak. Kivétel ez alól az 1912-es és 1964-es olimpia, ahol úgynevezett vigaszági tornát rendeztek a négy közé nem jutó csapatoknak, és itt eldöntötték a még pontot érő 5. és 6. hely sorsát is. Az 1920-as és az 1928-as játékokon szintén rendeztek vigaszági tornát, de ott olyan csapatoknak, akik nem jutottak a nyolc közé, így ott a 9. és 10. helyet döntötték el (1920-ban Csehszlovákia kizárása miatt a vigaszági döntő részvevői előléptek 8. és 9. helyezetté). Az utolsó oszlopban szerepel, hogy egy adott nemzet hány olimpián vett részt ebben a versenyszámban. Az utolsó sor az adott olimpián induló nemzetek számát adja. A táblázatban nincs összevonás, azaz például   Jugoszlávia és   Szerbia eredményei külön-külön sorban vannak feltüntetve.

Nemzet Az olimpia évének utolsó két számjegye Részvé-
telek
száma
00 04 08 12 20 24 28 36 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92 96 00 04 08 12 16
  Afganisztán (AFG)   18.   1
  Algéria (ALG)   8.   14. 2
  Argentína (ARG)       7. 10.   8.             11. 8
  Ausztrália (AUS)   6.   7. 4. 13. 15. 7. 11.   7
  Ausztria (AUT)   6.     14. 7.   4
  Belgium (BEL)       12. 8.   4.   5
  Brazília (BRA) [2]   5.   6. 9. 10. 13. 4.           7.         13
  Bulgária (BUL) [3]   13.   19.   5.       5
  Chile (CHI)   10.   17.   7.       4
  Costa Rica (CRC)   16. 13.   8.   3
  Csehország (CZE)   14.   1
  Csehszlovákia (TCH)   [4] 9.     9.       5
  Dánia (DEN)       11.     6.       6.   13.   8. 9
  Dél-afrikai Köztársaság (RSA)   11.   13. 2
  Dél-Korea (KOR)   8.   14.   11. 11. 11. 9. 6. 10.   5. 10
  Egyesült Arab Emírségek (UAE)   15.   1
  Egyesült Államok (USA) [5]    
  		  11. 14. 12. 16. 25. 8.   14.   9. 12. 9. 10. 4.   9.   14
  Egyiptom (EGY)   8. 8. 4. 11. 13. 12.   13. 4.   8.   12.   8.   11
  Elefántcsontpart (CIV)   6.   1
  Észak-Korea (PRK)   8.   1
  Észtország (EST) [6]   18.   1
  Fehéroroszország (BLR)   10.   1
  Fidzsi-szigetek (FIJ)   16. 1
  Finnország (FIN) [7]   4.   10.   14.   9.   4
  Franciaország (FRA) [3][8]     5.
6. 		  4. 6. 11.   7. 19.   9.   8.   5.       5.   12
  Gabon (GAB)   12.   1
  Ghána (GHA)   7. 12. 16.     8.   9.   6
  Görögország (GRE) [3]   13.   19.   15.   3
  Guatemala (GUA)   7.   10.   16.   3
  Guinea (GUI)   13.   1
  Holland Antillák (AHO)   15.   1
  Hollandia (NED)         4. 9.   9. 23.   7.   8
  Honduras (HON)   10.   16. 7. 4. 4
  India (IND)   12. 24. 4. 12.   4
  Indonézia (INA)   7.   1
  Irak (IRQ)   6. 14. 9.   4.   12. 5
  Irán (IRI)   12.   12. 7.   3
  Írország (IRL)   7.   17.   2
  Izrael (ISR)   6.   6.   2
  Japán (JPN)   8.   10.   8.     9. 6. 13. 15. 4. 10. 10
  Jugoszlávia (YUG)   9. 21. 13.           6.   4.   10.   11
  Kamerun (CMR)   11.       8.   3
  Kanada (CAN)       13.   6.   3
  Katar (QAT)   15.   6.   2
  Kína (CHN)   13. 15.   14.   13.   4
  Kolumbia (COL) [2][9]   10. 11.   11.   14.   7. 5
  Kuba (CUB)   11. 7.   2
  Kuvait (KUW)   5.   16.   12.   3
  Lengyelország (POL)   20.   4.   13.   10.             7
  Lettország (LAT)   16.   1
  Litvánia (LTU)   22.   1
  Luxemburg (LUX)   12. 14. 12. 16. 10. 11.   6
  Magyarország (HUN)   5.   10.   14.                 16.   9
  Malajzia (MAS) [9]   10.   1
  Mali (MLI)   5.   1
  Marokkó (MAR) [10]   13.   8.   12.   15.   16. 10.   11.   7
  Mexikó (MEX) [10]   17.   11.   11. 4. 7. 9.   10. 7.   10.     9. 11
  Mianmar (MYA)   9.   1
  Nagy-Britannia (GBR)[11]         10.   7. 4. 18. 5. 8.   5.   10
  Németország (GER)   7.   7. 6.   9.         6
  NDK (GDR)[12]           3
  NSZK (FRG)   4.   5.   5.     4
  Nigéria (NGR)   14.   13.   15.     8.         7
  Norvégia (NOR)   11. 7.       16.   10.   5
  Olaszország (ITA)   8. 5. 5.     5. 10.   4.   4. 4. 5. 12. 5.   5.   15
  Oroszország (RUS)   10.   1
  Paraguay (PAR)   8.       2
  Peru (PER)   5.   11.   2
  Portugália (POR)   5.   4.   14.   6. 4
  Románia (ROU) [3]   15.   19.   5.   3
  Salvador (ESA)   15.   1
  Spanyolország (ESP) [6][7]     18. 6.   5.   12. 9.     6.     14.   10
  Svájc (SUI)     16.   13.   3
  Svédország (SWE)   4. 9. 6.     9.       6. 7.   15. 10
  Szaúd-Arábia (KSA)   16.   15.   2
  Szenegál (SEN)   6.   1
  Szerbia (SRB)   12.   1
  Szerbia és Montenegró (SCG)   16.   1
  Szíria (SYR)   14.   1
  Szlovákia (SVK)   13.   1
  Szovjetunió (URS)[12]   9.                 6
  Szudán (SUD)   15.   1
  Tajvan (TPE)   16.   1
  Thaiföld (THA)   11.   16.   2
  Törökország (TUR)   17. 15. 15. 6. 8.   14.   6
  Tunézia (TUN)   15.   13.   14.   12.   4
  Új-Zéland (NZL)   14. 16.   2
  Uruguay (URU)         9.   3
  Venezuela (VEN)   12.   1
  Zambia (ZAM)   15.   5.   2
Nemzetek száma 3 2 5 11 14 22 17 16 18 25 11 16 14 16 16 13 16 16 16 16 16 16 16 16 16 16  
Olimpia éve 00 04 08 12 20 24 28 36 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92 96 00 04 08 12 16

Éremtáblázat (férfi)

szerkesztés

A férfi labdarúgás versenyszám éremtáblázatát   Magyarország vezeti,   Nagy-Britannia és   Argentína előtt.

Érdekességek a férfi éremtáblázat alapján
  • Három nemzet szerzett két aranyérmet (Argentína, Szovjetunió és Uruguay), tripláznia pedig kettőnek sikerült (Magyarország és Nagy-Britannia).
  • 12 olyan nemzet van, mely összesen 1 érmet szerzett.
  • Az 1972-es müncheni játékoknak két bronzérmese volt, a 3. helyért játszott mérkőzés a Szovjetunió és az NDK között hosszabbítás után is döntetlennel végződött, és semmilyen más módon nem döntötték el a győztest.

A táblázatban Magyarország eltérő háttérszínnel kiemelve.

Helyezés Nemzet 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1.   Magyarország (HUN) 3 1 1 5
2.   Nagy-Britannia (GBR) 3 0 0 3
3.   Argentína (ARG) 2 2 0 4
4.   Szovjetunió (URS) 2 0 3 5
5.   Uruguay (URU) 2 0 0 2
6.   Brazília (BRA) 1 3 2 6
7.   Jugoszlávia (YUG) 1 3 1 5
8.   Lengyelország (POL) 1 2 0 3
8.   Spanyolország (ESP) 1 2 0 3
10.   NDK (GDR) 1 1 1 3
10.   Nigéria (NGR) 1 1 1 3
12.   Csehszlovákia (TCH) 1 1 0 2
13.   Franciaország (FRA) 1 1 0 2
14.   Olaszország (ITA) 1 0 2 3
14.   Svédország (SWE) 1 0 2 3
16.   Belgium (BEL) 1 0 1 2
17.   Kamerun (CMR) 1 0 0 1
17.   Kanada (CAN) 1 0 0 1
17.   Mexikó (MEX) 1 0 0 1
20.   Dánia (DEN) 0 3 1 4
21.   Bulgária (BUL) 0 1 1 2
21.   Egyesült Államok (USA) 0 1 1 2
21.   Németország (GER) 0 1 1 2
24.   Ausztria (AUT) 0 1 0 1
24.   Paraguay (PAR) 0 1 0 1
24.   Svájc (SUI) 0 1 0 1
27.   Hollandia (NED) 0 0 3 3
28.   Chile (CHI) 0 0 1 1
28.   Dél-Korea (KOR) 0 0 1 1
28.   Ghána (GHA) 0 0 1 1
28.   Japán (JPN) 0 0 1 1
28.   Norvégia (NOR) 0 0 1 1
28.   NSZK (FRG) 0 0 1 1
Összesen 26 26 27 79

Magyar részvétel a nyári olimpiák férfi labdarúgótornáin

szerkesztés

A magyar válogatott az eddigi huszonháromból kilencszer szerepelt az olimpiai játékokon. A három első, egy második, egy harmadik és egy ötödik helyezéssel a magyar csapat összesen harminckét olimpiai pontot szerzett, ezzel a vízilabda mögött a második legeredményesebb csapatsportág. A legeredményesebb magyar labdarúgó Novák Dezső, aki három olimpián vett részt, két arany- és egy bronzérmet szerzett. A legeredményesebb szövetségi kapitány Lakat Károly, aki két olimpián vezette a válogatottat és csapata mindkétszer aranyérmet szerzett.

A statisztikákban teljes értékű válogatottságnak tekintik az 1912-es, az 1924-es és az 1952-es részvételt. Előbbi két alkalommal még nem volt sem profi magyar bajnokság, sem világbajnokság. Utóbbi alkalommal pedig a látszatállások („államprofizmus”) miatt szintén hivatalosan amatőrnek számított a magyar labdarúgás, az 1950-es világbajnokságra nem nevezték a magyar válogatottat. Így ezekre a játékokra a lehető legerősebb magyar csapat állhatott ki. Az 1936-os olimpiai csapat amatőr válogatottnak minősül, az 1960-tól 1972-ig részt vevők B-válogatottnak, az 1996-os pedig U23-as válogatottnak.

Az egyes olimpiákon a következő magyar csapat vett részt:

Olimpia Helyezés Szövetségi
kapitány		 A magyar válogatott tagjai Akik nem léptek pályára
1912, Stockholm 5. Herczog Ede Bíró Gyula, Blum Zoltán, Bodnár Sándor, Borbás Gáspár, Domonkos László, Fekete Miklós, Károly Jenő, Pataki Mihály, Payer Imre, Rumbold Gyula, Schlosser Imre, Sebestyén Béla, Szury Kálmán, Vágó Antal Bródy Sándor, Kertész Vilmos, Révész Béla, Tóth Potya István, Zsák Károly
1924, Párizs 10. Kiss Gyula Biri János, Braun József, Eisenhoffer József, Fogl Károly, Guttmann Béla, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Opata Zoltán, Orth György Blum Zoltán, Fogl József, Grósz Dezső, Hajós Árpád, Kertész Vilmos, Kropacsek Ferenc, Molnár György, Nádler Henrik, Takács József, Tóth Gyula, Weisz Árpád, Zsák Károly
1936, Berlin 14. Opata Zoltán Bérczes András, Berta József, Bohus Lajos, Csutorás Mihály, Király Gyula, Kiss Gyula, Kállai Lipót, Kovács Kálmán, Lágler Pál, Régi László, Soproni József Honti György, Karácsonyi Gyula, Keszei László, Kőműves Imre, Krivicz Gyula, Simon János
1952, Helsinki 1. Sebes Gusztáv Budai László, Bozsik József, Buzánszky Jenő, Csordás Lajos, Czibor Zoltán, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József Börzsei János, Gellér Sándor, Szojka Ferenc
1960, Róma 3. Baróti Lajos
(edző: Volentik Béla) 		Albert Flórián, Dalnoki Jenő, Dudás Zoltán, Dunai János, Faragó Lajos, Göröcs János, Kovács Ferenc, Novák Dezső, Orosz Pál, Pál Tibor, Rákosi Gyula, Sátori Imre, Solymosi Ernő, Török Gábor, Várhidi Pál, Vilezsál Oszkár Mészöly Kálmán, Pál László, Szentmihályi Antal
1964, Tokió 1. Lakat Károly és
Sós Károly 		Bene Ferenc, Csernai Tibor, Farkas János, Gelei József, Ihász Kálmán, Katona Sándor, Komora Imre, Novák Dezső, Nógrádi Ferenc, Orbán Árpád, Palotai Károly, Szentmihályi Antal, Szepesi Gusztáv, Varga Zoltán Dunai Antal, Káposzta Benő, Nagy György, Nagy István, Orosz Pál
1968, Mexikóváros 1. Lakat Károly Básti István, Fatér Károly, Fazekas László, Dunai Antal, Dunai Lajos, Juhász István, Keglovich László, Kocsis Lajos, Menczel Iván, Nagy László, Noskó Ernő, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Sárközi István, Szalay Miklós, Szarka Zoltán, Szűcs Lajos Varga Zoltán[13]
1972, München 2. Illovszky Rudolf Bálint László, Branikovits László, Dunai Antal, Dunai Ede, Géczi István, Juhász Péter, Kocsis Lajos, Kovács József, Kozma Mihály, Kű Lajos, Páncsics Miklós, Rothermel Ádám, Szűcs Lajos, Tóth Kálmán, Várady Béla, Vépi Péter, Vidáts Csaba Básti István, Rapp Imre
1996, Atlanta 16. Dunai Antal Bükszegi Zoltán, Dombi Tibor, Dragóner Attila, Egressy Gábor, Herczeg Miklós, Lendvai Miklós, Lisztes Krisztián, Madar Csaba, Molnár Zoltán, Pető Zoltán, Preisinger Sándor, Sáfár Szabolcs, Sándor Tamás, Sebők Vilmos, Szanyó Károly, Szatmári Csaba, Zavadszky Gábor Szűcs Lajos

Női

szerkesztés

Részt vevő nemzetek (női)

szerkesztés

Az alábbi táblázatban megtalálható az összes olyan nemzet, mely valaha is indított csapatot az olimpián női labdarúgás versenyszámban. A tábla fő részében található számok az adott olimpián elért helyezést jelzik. Az érmes pozíciók eltérő háttérszínnel és vastagítással kiemelve. A rangsorolás a 4. helyezettig hivatalos, a további helyezések nem hivatalosak, mivel azokért a pozíciókért helyosztókat nem játszottak. Az utolsó oszlopban szerepel, hogy egy adott nemzet hány olimpián vett részt ebben a versenyszámban. Az utolsó sor az adott olimpián induló nemzetek számát adja.

Nemzet Az olimpia évének utolsó két számjegye Részvé-
telek
száma
96 00 04 08 12 16
  Argentína (ARG)   11.[14]   1
  Ausztrália (AUS)   7. 5.   7. 3
  Brazília (BRA) 4. 4.     6. 4. 6
  Dánia (DEN) 8.   1
  Dél-afrikai Köztársaság (RSA)   10. 10. 2
  Egyesült Államok (USA)           5. 6
  Észak-Korea (PRK)   9. 9.   2
  Franciaország (FRA)   4. 6. 2
  Görögország (GRE)   10.   1
  Japán (JPN) 7.   7. 4.     4
  Kamerun (CMR)   12.   1
  Kanada (CAN)   8.     3
  Kína (CHN)   5. 9. 5.   8. 5
  Kolumbia (COL)   11. 11. 2
  Mexikó (MEX)   8.   1
  Nagy-Britannia (GBR)   5.   1
  Németország (GER) 5.           5
  Nigéria (NGR)   8. 6. 11.[14]   3
  Norvégia (NOR)       7.   3
  Svédország (SWE) 6. 6. 4. 6. 7.   6
  Új-Zéland (NZL)   10. 8. 9. 3
  Zimbabwe (ZIM)   12. 1
Nemzetek száma 8 8 10 12 12 12  
Olimpia éve 96 00 04 08 12 16

Éremtáblázat (női)

szerkesztés

A női labdarúgás versenyszám éremtáblázatát az Amerikai Egyesült Államok vezeti, Németország, Norvégia és Brazília előtt. Az amerikai csapat hihetetlenül sikeres ebben a versenyszámban, mivel az eddig kiírt hat alkalomból ötször sikerült érmet szereznie, ebből 4 aranyat, amivel a férfi tornákkal összesített éremtáblázatot is vezetik.

Helyezés Nemzet 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1.   Egyesült Államok (USA) 4 1 0 5
2.   Németország (GER) 1 0 3 4
3.   Norvégia (NOR) 1 0 1 2
4.   Brazília (BRA) 0 2 0 2
5.   Japán (JPN) 0 1 0 1
  Kína (CHN) 0 1 0 1
  Svédország (SWE) 0 1 0 1
8.   Kanada (CAN) 0 0 2 2
Összesen 6 6 6 18

Magyar részvétel a nyári olimpiák női labdarúgótornáin

szerkesztés

A magyar válogatott még soha nem vett részt az olimpiai játékok női labdarúgótornáján.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Football Tournament of the Olympic Games - Overview
  2. ↑ a b Az 1968. évi nyári olimpiai játékokon   Brazília és   Kolumbia minden mutatója megegyezett, ezért mindkét csapat a 10. helyen végzett.
  3. ↑ a b c d Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon   Bulgária,   Franciaország,   Görögország és   Románia minden mutatója megegyezett, ezért mindegyik csapat a 19. helyen végzett.
  4. ↑ Az 1920. évi nyári olimpiai játékokon   Csehszlovákia a döntő mérkőzés 43. percében levonult a pályáról, ezért a csapatot kizárták a játékokról.
  5. ↑ A korai olimpiákon olykor előfordult, hogy csapatsportágakban is ugyanazon nemzetet egynél több csapat képviselte. Így fordulhatott elő, hogy az 1904. évi nyári olimpiai játékokon az   Egyesült Államok két csapatot is indított.
  6. ↑ a b Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon   Észtország és   Spanyolország minden mutatója megegyezett, ezért mindkét csapat a 18. helyen végzett.
  7. ↑ a b Az 1980. évi nyári olimpiai játékokon   Finnország és   Spanyolország minden mutatója megegyezett, ezért mindkét csapat a 9. helyen végzett.
  8. ↑ A korai olimpiákon olykor előfordult, hogy csapatsportágakban is ugyanazon nemzetet egynél több csapat képviselte. Így fordulhatott elő, hogy az 1908. évi nyári olimpiai játékokon   Franciaország két csapatot is indított.
  9. ↑ a b Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon   Kolumbia és   Malajzia minden mutatója megegyezett, ezért mindkét csapat a 10. helyen végzett.
  10. ↑ a b A 2004. évi nyári olimpiai játékokon   Marokkó és   Mexikó minden mutatója megegyezett, ezért mindkét csapat a 10. helyen végzett.
  11. ↑ Bár Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország saját labdarúgó-szövetséggel rendelkeznek, és külön-külön indulnak a válogatottak versenyein, az olimpián közös válogatottal vesznek részt, mivel nincs külön olimpiai bizottságuk.
  12. ↑ a b Az 1972-es olimpiai játékokon a 3. helyért játszott NDK-Szovjetunió mérkőzés hosszabbítás után is döntetlennel végződött, két harmadik helyezettet hirdettek.
  13. ↑ A játékok kezdete előtt elhagyta a csapat szállását, emiatt hivatalosan törölték a keret névsorából.
  14. ↑ a b A 2008-as olimpián   Argentína és   Nigéria minden mutatója megegyezett, ezért mindkét nemzet a tizenegyedik helyen végzett.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Nagy Zoltán: Az olimpiai labdarúgótornák története, 1900–2000; Stadion, Balatonalmádi, 2003 (Stadion Hungary issue)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Labdarúgás_a_nyári_olimpiai_játékokon&oldid=27398634”