Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934)

	Szerzett érmek
	<img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Flag_of_Hungary.svg/22px-Flag_of_Hungary.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" data-file-width="1200" data-file-height="600"> Magyarország színeiben
	Labdarúgás
	Olimpiai játékok

	Kovács Ferenc
	Személyes adatok
Születési dátum	1934. január 7.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	2018. május 30. (84 évesen)
Halálozási hely	Székesfehérvár, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Poszt	balfedezet
	Junior klubok
Időszak	Klub
1947–1953	MTK
	Felnőtt klubok1
	Válogatottság
	Edzőség
Időszak	Klub
1965–1969	MTK
1970–1972	Egri Dózsa
1972–1977	Videoton SC
1977–1978	Vasas
1978–1979	Magyarország
1980–1983	Debreceni VSC
1983–1986	Videoton SC
1986–1987	Las Palmas
1987–1988	Videoton SC
1989–1990	Szeged SC
1990–1993	Újpesti TE
	Díjak, elismerések
	mesteredző (1983)
	mesteredző (1983)
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1934-ben született labdarúgóról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Ferenc (egyértelműsítő lap).

Kovács Ferenc (Budapest, 1934. január 7. – Székesfehérvár, 2018. május 30.^[3]) olimpiai bronzérmes magyar válogatott labdarúgó, edző. A sportsajtóban játékosként Kovács III néven szerepelt. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Pályafutása

Játékosként

Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az élvonalban. A kék-fehérekkel kétszeres magyar bajnok és KK-győztes. Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el az 1964-es KEK döntőbe jutással. A kupasorozat során a 11 mérkőzésből 8 alkalommal lépett pályára és a Zwickau ellen 11-esből gólt is szerzett. Játszott a döntetlennel végződő brüsszeli döntőn (3-3) és a megismételt antwerpeni mérkőzésen is, ahol végül egy balszerencsés góllal a portugál Sporting Lisszabon 1-0-ra győzött.

1955-ben egyszer szerepelt a válogatottban. 1960-ban az római olimpián bronzérmet szerzett csapat tagja, 8-szoros olimpia válogatott.

Edzőként

MTK
1965-ben az MTK-ban kezdte edzői pályafutását, az utánpótlás csapatnál. 1968 és 1969 között, két idényen át vezetőedző volt. Az első idényben megnyerték a Magyar Népköztásasági-kupát.
Videoton
Három időszakban is volt a fehérváriak vezetőedzője. 1972 és 1977 között megszilárdítja a csapatot az élvonalban. Az 1975-1976-os idényben a Ferencvárossal nagy versenyben volt a bajnoki címért az utolsó pillanatig, de végül a második hellyel kellett beérniük.

A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett, az 1984-1985-ös UEFA-kupa döntőbe jutás volt edzői pályafutásának csúcsa. Ő az egyetlen Magyarországon, aki játékosként és edzőként is európai kupadöntőbe jutott.

Harmadik fehérvári edzői időszaka mindössze egy idényig tartott 1987-1988-ban, már kevés sikerrel.

Vasas és válogatott
1977-ben a bajnok Vasas irányítását vette át Illovszky Rudolftól. Eközben a magyar válogatottnál Baróti Lajos segítője is volt a világbajnokságra készülő csapat mellett. Argentína után leköszönő Baróti helyett ő lett a válogatott szövetségi kapitánya. 1979-es lemondásáig 8 mérkőzésen 2 győzelem, 4 döntetlen és 2 vereség volt a mérlege.

További edzői munkái
1970 és 1972 között Egerben, 1980 és 1983 között Debrecenben, 1989 és 1990 között Szegeden dolgozott. 1990 és 1992 között az éppen nevet váltó Újpesti Dózsából újra Újpesti TE-nél lett vezetőedző. 1986-1987-es idényben a kanári-szigeteki Las Palmas edzője volt.

Halála

Kovács Ferenc 84 éves korában hunyt el 2018. május 30-án. Temetése Pesterzsébeten volt június 19-én. A gyászszertartáson részt vett többek között Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor az MLSZ elnöke, valamint az egykori játékosai közül mások mellett Burcsa Győző, Csongrádi Ferenc és Disztl Péter is.^[4]

Sikerei, díjai

Játékosként

Magyar bajnokság
- Bajnok: 1957-1958
- 2.: 1954, 1955, 1957-tavasz, 1958-1959, 1962-1963
- 3.: 1960-1961
Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
- döntős: 1963-1964
Közép-európai kupa (KK)
- győztes: 1955, 1963
Olimpia
- bronzérmes: 1960, Róma.

Edzőként

MTK
- MNK győztes: 1968
Újpest
- MNK győztes: 1992
Videoton
- Magyar bajnokság
  - 2.: 1975-1976.
  - 3.: 1983-1984, 1984-1985.
- UEFA-kupa
  - döntős: 1984-1985.
Magyar Arany Érdemkereszt (2015)^[5]

Személyes rekordok

összesen 533 magyar bajnoki mérkőzés edzőként - az örökranglistán a harmadik.
Játékosként és edzőként is szerepelt európai kupadöntőben.

Statisztika

Mérkőzése a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1955. november 13.	Budapest, Népstadion	Magyarország	4 – 2	Svédország	barátságos	-	46'
	1960. augusztus 26.	L’Aquila (ITA)	Magyarország	2 – 1	India	olimpiai D csoport	-
	1960. augusztus 29.	Nápoly (ITA)	Magyarország	6 – 2	Peru	olimpiai D csoport	-
	1960. szeptember 1.	Róma (ITA)	Magyarország	7 – 0	Franciaország	olimpiai D csoport	-
	1960. szeptember 6.	Róma (ITA)	Dánia	2 – 0	Magyarország	olimpiai elődöntő	-
	1960. szeptember 9.	Róma	Olaszország	1 – 2	Magyarország	olimpiai 3. helyért	-
	Összesen			1	mérkőzés		0	gól

Mérkőzései szövetségi kapitányként

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1978. szeptember 20.	Helsinki, Olimpiai Stadion	Finnország	2 – 1	Magyarország	Eb-selejtező	-
2.	1978. október 11.	Budapest, Népstadion	Magyarország	2 – 0	Szovjetunió	Eb-selejtező	-
3.	1978. október 29.	Szaloniki, Kaftanzogliu-stadion	Görögország	4 – 1	Magyarország	Eb-selejtező	-
4.	1978. november 15.	Frankfurt, Waldstadion	NSZK	0 – 0	Magyarország	barátságos	-
5.	1979. március 28.	Budapest, Népstadion	Magyarország	3 – 0	NDK	barátságos	-
6.	1979. április 4.	Chorzów, Slask-stadion	Lengyelország	1 – 1	Magyarország	barátságos	-
7.	1979. május 2.	Budapest, Népstadion	Magyarország	0 – 0	Görögország	Eb-selejtező	-
8.	1979. május 19.	Tbiliszi	Szovjetunió	2 – 2	Magyarország	Eb-selejtező	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól