Orbán Viktor

(1963) magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnök

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.[1]

Orbán Viktor
2022 januárjában
2022 januárjában
Született Orbán Viktor Mihály
1963május 31. (60 éves)
Székesfehérvár
Állampolgársága magyar
Házastársa Lévai Anikó (1986–)
Gyermekei öt gyermek:
SzüleiSípos Erzsébet
Orbán Győző
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései lásd díjak, elismerések szakasz
A harmadik magyar köztársaság
8. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. május 29.
Helyettes
Köztársasági elnök
Előd Bajnai Gordon
A harmadik magyar köztársaság 4. miniszterelnöke
Hivatali idő
1998. július 6. 2002. május 27.
Köztársasági elnök
Előd Horn Gyula
Utód Medgyessy Péter
Politikai pályafutása
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)
Választókerület
  • Pest megyei területi lista (1990, 2006)
  • Fejér megyei területi lista (1994, 2010)
  • országos lista (1998, 2002, 2014, 2018, 2022)

Orbán Viktor aláírása
Orbán Viktor aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja. A Nagy Imre és társai újratemetésén, 1989. június 16-án elmondott beszéde tette országszerte ismertté nevét és pártját.[2][3] 1993-ig a Fidesz választmányának tagja. 1993 és 2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1990 és 1994 között a Fidesz frakcióvezetője. 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé,[4] 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke, 2021-től a Centrista Demokrata Internacionálé (wd) alelnökeinek egyike.[5]

2010-es miniszterelnökké választása óta egyes nyugati és hazai, kormánytól független vezető médiumok gyakran autokrataként vagy (populista) diktátorként jellemzik.[6] Jogi tanulmányait követően szerzett doktori címét jelenleg nem használja.[7]

Származása szerkesztés

Orbán Viktor Mihály a második utónevét apai nagyapja után kapta,[8] aki állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető volt, és a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott.

Édesapja Orbán Győző (1940) egykori mezőgazdasági üzemmérnök, MSZMP-tag, pártpropagandista,[9][10] ma milliárdos nagyvállalkozó,[11][12] édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus-logopédus.

Két testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó és Orbán Áron (1977) vállalkozó. Rajtuk kívül a család nevelte a félárván maradt unokatestvérüket, az újságíróvá lett Vitézy Zsófiát (1967) is.

Gyermekkora szerkesztés

Székesfehérvárott született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, ott végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

Tanulmányai szerkesztés

Sorkatonaként 1981–82-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. Szakdolgozatát a lengyel Szolidaritás mozgalomról írta.[13] 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1985-től Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával[14][15] az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

A politikában szerkesztés

A rendszerváltásig szerkesztés

Politikai pályafutását 14 évesen, Székesfehérváron, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte, ahonnan egy évvel később eltávolították, mert új alapszervezetet akart létrehozni, illetve a meglévőt Kászonyi Dánielre akarta átnevezni.[16] Gimnáziumi évei alatt ismerte meg a nála két évfolyammal feljebb járó Simicska Lajos későbbi üzletembert, akivel sokáig baráti viszonyt ápolt. Közéleti hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségnél eltöltött sorkatonai szolgálat ideje alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt.[16] Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében[2] szabad választásokat és az „orosz csapatok” kivonulását követelte, s ezzel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódosítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

1990-től 1998-ig szerkesztés

 
Fodor Gáborral az 1993-as szárszói találkozón
 
1997-ben ellenzéki politikusként a Parlamentben

198990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. Professzora a Pembroke Kollégium filozófia professzora, Zbigniew Pelczynski volt.[17] 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta, ezzel a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói neheztelését váltva ki. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek.[18] Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

Az 1994. évi országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a Torgyán József által vezetett FKgP-vel, mivel csak az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Első kormánya (1998–2002) szerkesztés

 
A szlovák kormányfő Mikuláš Dzurinda (balra), Orbán Viktor (középen) és a bővítésért felelős EU-biztos, Günter Verheugen (jobbra), az esztergomi Mária Valéria híd átadásán, 2001. október 11-én[19]
 
Orbán Viktor és Deutsch Tamás a Fidesz 2000-es kongresszusán

A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos szociális intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően az államadósság csökkent: 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra.[20] Azon uralkodó nézettel szemben, amely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az eurózóna része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette az Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).[21]

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – ez a trend a kormányzati ciklus második felében megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit mértéke[21] – és az inflációt,[22][23][24] továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget sikerült elérni. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult, és 4 évnyi jobboldali kormányzás után újra az MSZP–SZDSZ koalíció jött létre.

Ellenzéki vezetőként (2002–2010) szerkesztés

 
Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[25][26]

2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

A 2008. március 9-ei ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

Második kormánya (2010–2014) szerkesztés

 
Orbán Viktor évértékelő beszéde a Millenárison
 
José Manuel Barroso és Orbán Viktor 2011-ben
 
Mariano Rajoy és Angela Merkel társaságában, az Európai Néppárt kongresszusán 2012. október 12-én

Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott.) Ezt követően letette hivatali esküjét.[27][28]

2010. június 10-én Orbán Viktor bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta. Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő,[29] de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna.[30]

A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatta kormányát; egyúttal (részben a választási rendszer módosításának köszönhetően) ismételten kétharmados többséget szerzett. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatásáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt.[31] Célja a magyarországi energiaárak az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszintre csökkentése, valamint a bankadó megtartása, mivel a pénzintézetek azt már beépítették a költségeikbe, és az ezt megelőző évben profitot is tudtak termelni.[32]

Harmadik kormánya (2014–2018) szerkesztés

2014. május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kabinet megalakulása után elfogadták a reklámtörvényt, melynek értelmében adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a reklámokból származó árbevétel után.

A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, mely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása”.[33]

A 2014. augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szankciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat”.[34] Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon”.[35]

 
Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége Orbán Viktorral 2015-ben

2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. Orbán Viktor 2015. szeptember 4-én tett kijelentése – „Ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni Európába” – után, a menekültkérdésben az európai politika egyik főszereplőjévé vált.[36][37][38][39][40]

2015. szeptember 4-én tárgyalóasztalhoz ültek a visegrádi tagállamok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökei, és közös nyilatkozatban deklarálták, hogy a migrációs válság összeurópai probléma, amit európai szinten, közös erőkkel kell megoldani. Ennek ellenére előfordult olyan eset, hogy magyar vétó miatt nem jöhetett létre közös megegyezés a migrációs probléma enyhítésére.[41][42]

A Prágában rendezett rendkívüli csúcstalálkozón Orbán Viktor köszönetet mondott Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökeinek a kinyilvánított szolidaritásért.[43] Október 16-án az Európa Tanács ülésén elfogadott megoldástervezetet, ami a menekültek Törökországban maradását próbálná elősegíteni, félmegoldásnak nevezte.[44]

Orbán Viktor harmadik kormányának és a brüsszeli magyar Állandó Képviseletnek a tevékenysége alapján 2016-ban a Politico hírportál európai kiadása egy komplex kritériumrendszer szerint az EU politikájára legerősebb hatással bíró országok közé tartozónak ítélte Magyarországot is. A portál elemzői Orbán Viktort a hetedik legbefolyásosabb európai politikai vezetők közé sorolták. A vezető csoportban első helyen a német, majd sorrendben a brit, olasz, francia, török, holland, magyar, svéd és dán miniszterelnököt, illetve államfőt jelölték a sorban.[45][46][47] A portál szerint Orbán Viktor az egyik legnagyobb hatású uniós vezető.[48] Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico[49] európai kiadású politikai szaklapja[50] azonban megjegyezte, hogy Magyarország kormányának politikai súlyánál lényegesen nagyobb az ország miniszterelnökének a befolyása és hatása az unió politikájára.[51]

A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A kormánypártok a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szereztek.

Negyedik kormánya (2018–2022) szerkesztés

 
Michael Richard Pompeo amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor Budapesten 2019-ben a Miniszterelnökség új székhelyén a budai Várban

2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel ő lett az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.[52]

2020. november 30-án, minden hivatalban eltöltött idejét összesítve, ő lett a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, megelőzve Tisza Kálmánt, aki azonban egyhuzamban számítva továbbra is tartja a rekordot a maga 15 évével.[53] 2021 decemberétől az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője lett.

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 5. helyére tette, kitérve a közelgő 2022-es magyarországi országgyűlési választásra, az „illiberális demokrácia” népszerűsítésére, az Európai Bizottsággal felvállalt konfliktusokra és az Európai Tanácsban vitt konfrontatív stílusára, valamint a lengyel és szlovén kormányok által követett „Brüsszel-ellenes nacionalizmusára”.[54]

A 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség sorozatban negyedszer is kétharmados többséget szerzett a Parlamentben.

Ötödik kormánya (2022–) szerkesztés

A 2022. április 3-i parlamenti választások után első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, ahol Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta.[55][56] 2022. május 16-án az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választotta.

2022. július 23-án Tusványoson tartott beszédét több irányból is kritikák érték.[57] A legnagyobb felháborodást a náci fajelmélethez hasonlított [58][59][60] kijelentése váltotta ki, amelyet többek közt Frölich Róbert főrabbi is elítélt[61]:

„Van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel – na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással, mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke.”

A beszéddel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra emlékeztette a magyar miniszterelnököt, hogy a faji alapú diszkrimináció ellentétes az uniós értékekkel.[62] Maga Orbán később azt nyilatkozta, hogy elsősorban a kulturális keveredés ellen beszélt, nem faji- és genetikai kérdésről, és felhívta a figyelmet, hogy Jean Raspail francia író ihlette a gondolatait.[63][64]

2022. augusztus 4-én beszédet tartott az amerikai konzervatívok találkozóján (CPAC), amelyen azt mondta, hogy „a globalisták mehetnek mind a pokolba”,[65] majd kérte az amerikai konzervatívokat, hogy fogjanak össze a progresszívek elleni világméretű harcban.[66] Az őt rasszizmussal vádolókat idiótáknak nevezte, és kiemelte, hogy egy keresztény nem lehet rasszista.[67][68] A beszéd után a The Spectator angol konzervatív lap azt írta, hogy a liberális ellenfelei által szidalmazott és becsmérelt Orbán következetesen túlszárnyalta bírálóit, és jelenleg példakép a konzervatívok számára.[69][70]

2022 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 2. helyére tette. Értékelése szerint Orbán „megtörte Brüsszelt;” a tavaszi választásokon kényelmes többséget ért el, és hiába van hatalmon 12 éve, az európai tisztségviselők nem találnak fogást a számukra rendszeresen fejfájást okozó országon. Ellenállása számos brüsszeli kezdeményezést blokkol, és ezt a helyzetet Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább élezi.[71]

2024. február 16-án százötvenezer tüntető demonstrát a Hősök terén valódi gyermekvédelemért, jobb egészségügyi- és oktatási rendszerért, a melegek elleni uszítás beszüntetéséért, valamint a rendszer teljes reformjáért. A tüntetés főszervezője Pottyondy Edina volt.[72]

Kapcsolata a sporttal szerkesztés

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója. Gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt.[73] 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, csatár poszton szerepelt. A 2005–2006-os szezonban lépett pályára utoljára. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[74]

Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).[75]

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is.[76] Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.[77]

Személye körüli konfliktusok szerkesztés

  • 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”;[78] a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[79]
  • 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.[80][81]
  • A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[82]
  • 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak”.[83] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.[84]
  • 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is részt vett.[85] A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „sokaknak sok minden fog fájni”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[86] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[85] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[87] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[88] A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[89] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[90] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[91] Kóka János Orbán őszödi beszédének nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[86]
  • A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében[33] megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került.[92][93][94][95]
  • 2015. február 6-án és március 8-án az addig a Fideszhez közel álló nagyvállalkozó és médiatulajdonos, Simicska Lajos a közmédiának adott interjúiban válogatott sértésekkel illette Orbánt, valamint több korábbi beosztottját is, mivel médiabirodalmában át akarták venni a hatalmat. Ezen interjúk jelentették a média által csak „Orbán–Simicska-konfliktusként” aposztrofált eseménysorozat kezdetét.[96] Röviddel ezután a Simicska médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyes vezetői lemondtak tisztségükről.[97]
  • A miniszterelnök a felcsúti alapítvány által kapott TAO-pénzekről kijelentette, „kommunista beidegződés az, hogy ez közpénz lenne”.[98][99] A bíróság viszont úgy ítélt, hogy a TAO támogatások közpénznek számítanak.[100] 2020 decemberében az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 9. módosítását, ami többek között meghatározását adta a közpénznek is. Eszerint a TAO már nem közpénz.[101]
  • 2018-ban Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal kapcsolatban az OLAF javasolta a magyar ügyészségnek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel az általa vezetett, majd később egy ideig általa tulajdonolt Elios Zrt. 2010 utáni tevékenységében. A miniszterelnök a kirobbant botrányról nem kívánt nyilatkozni.[102]
  • A 2019-es európai parlamenti választás kampánya során a választás célját Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a maga részéről „populisták és nacionalisták” elleni kereszteshadjáratként pozicionálta, és nyíltan utalt arra, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Orbán Viktort tekinti a „sötét erők” európai vezénylő tábornokának. Macron kijelentette: „Nem fogok engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéddel politizálóknak.”[103][104] Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje, arra a kérdésre, hogy nacionalistaként vagy partnerként tekint-e Orbán Viktor magyar miniszterelnökre azt válaszolta, hogy „Orbán Viktor nehéz partner. Hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni.[105]

  • A Viktátor a Viktor és a diktátor szavak összetoldásával született szó, amellyel Orbán Viktort illetik magyarországi tüntetéseken[106] és főként nyugat-európai és amerikai médiában,[107][108][109][110][111][112] a politikus autokrata, diktatórikus kormányzási módszerére utalva. Jean-Claude Juncker, aki 2014 és 2019 között az Európai Bizottság elnöke volt, szintén használta a Viktátor gúnynevet Orbán Viktorra.[113] Maga Juncker később tisztázta, hogy nem tartja diktátornak Orbánt.[114]
  • Orbán egyik fő állítása az volt a 2022-es választások előtt, hogy egyedül ő tartja távol Magyarországot az ukrán háborútól, míg az ellenzék „belesodorja az országot a szomszédban zajló véres háborúba”.[115][116] A másik, széles körben – utcai óriásplakátokon, TV-ben, rádióban, újságokban – terjesztett fő állítása az volt, hogy ellenfele, Márki-Zay csak egy báb, valójában Gyurcsány áll mögötte, ami indokkal aztán a miniszterelnöki vitát is kikerülte.[117]
  • 2022 májusában, választási győzelmét követően Orbán Viktor beszédében kijelentette, hogy „Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést!”[118] Alig két hónappal később az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, mely szerint 2022 augusztusától a földgázért akár 9-11-szer, az elektromos áramért pedig akár 10-13-szor többet kell majd fizetnie annak, aki az átlagként megállapított (havi 144, évi 1729 köbméter, illetve havi 210, évi 2523 kw/h) fogyasztási értékeket meghaladja. Piaci árat csak az átlagon felül eső részért kell fizetni.[119] Ezen felül választási ígéretként pártja, a Fidesz 2022 áprilisában hangsúlyozta, hogy nem lesz megszorítás és lakossági adóemelés.[120] Mindössze három hónappal később megszavazásra került a Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) átalakítása, amely súlyos terheket ró a kisvállalkozókra.[121] Orbán július 15-én már azt nyilatkozta: „Nem fér bele a rezsicsökkentés és a kata változatlanul hagyása”.[122] Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz-ukrán háború és a szerinte elhibázott uniós szankciós politika tehet a kialakult helyzetről.[123]

Díjak, elismerések szerkesztés

 
George W. Bush és Orbán Viktor a Fehér Házban 2001 májusában[124]
 
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben 2014 januárjában

Nemzetközi elismerések

  • Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta (2000)
  • Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
  • A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
  • A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
  • A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
  • A massachusettsi Fletcher School (Tufts Egyetem)(wd) tiszteletbeli jogi doktori címe (2002. február 11.)[81][125]
  • „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
  • Mérite Européen díj (2004)
  • A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
  • WHO-díj a dohányzás visszaszorításáért (2013)[126]
  • A tokiói Dzsószai Egyetem(wd) díszdoktori címe a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségért (2013. november 21.)[127]
  • Az isztambuli Marmara Egyetem(wd) díszdoktorává avatták politikai tevékenysége elismeréséül, a török-magyar kapcsolatok érdekében végzett munkájáért (2013. december. 18.)[128]
  • Gazeta Polska lengyel lap:[129] „2013-as év embere" Online hozzáférés
  • A Politico brüsszeli politikai elemző magazin a 2015-ös év legmeghatározóbb európai szereplőjének választotta.[130][131]
  • A lengyel krynicai gazdasági fórum legnagyobb elismerése, „Az év embere díj” (2016)[132]
  • FINA Érdemrend (2017)
  • Szent Kereszt Hálaérem (2022)[133]
  • "Azerbajdzsán Barátja" Érdemrend(2022)[134]
  • Szerb Köztársasági Érdemrend I.fokozata(2022)[135]
  • Szent-Száva Érdemrend I.fokozata(2022)[136]

Magyar elismerések

Politikájának kritikája szerkesztés

Magyar Bálint, volt oktatási miniszter 2013-ban megjelent könyve, Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam arról írt, hogy az ország maffiaállammá fejlődött, amelyet Orbán politikai-gazdasági klánja irányít. A kétharmados győzelemmel Orbán előtt megnyílt az út a demokrácia rendszerének lebontása és az autokrata politikai pozíciójának intézményesítése előtt.[139]

 
Jelentősen autokratizálódó (piros és rozsdabarna) vagy demokratizálódó (kék) országok 2010–2020 között. A szürkével jelölt országok lényegében változatlanok.[140]
Az autokratizálódó országok között az USA D. Trump idején.
Politológusok a demokrácia visszaesésében kirívó példának hozzák fel Kelet-Európában Lengyelországot és Magyarországot.[141][142][143][144]
 
Orbán (jobbról) és Putyin (balról) mint autoriter, nacionalista vezetők, a cenzúra, az idegengyűlölet, a diszkrimináció megtestesítői, Matthias Laurenz Gräff (wd) osztrák művész karikatúráján

A külföldi kritikusai között szerepelt Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter,[145] Angela Merkel német kancellár,[146] José Manuel Barroso,[147] és Jean-Claude Juncker,[148] az Európai Bizottság elnökei, továbbá kormányközi és civil szervezetek. Azzal vádolták, hogy antidemokratikus politikát folytat: a magyar sajtószabadság megnyirbálásával, az igazságszolgáltatás és a jegybank függetlenségének csökkentésével; az ország alkotmányának módosítása révén a saját hatalmának bebetonozásával, az LMBT-jogok csökkentésével; továbbá korrupcióval és nepotizmussal.[149][150][151][152][153]

Még az Obama-kormányzat idején írta a The Washington Post, hogy látják mit forgat Orbán a fejében: „a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását és állami irányítású gazdasági populizmust...” A politikai rendszere „nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet a gonosztevők és sarlatánok gyakoroltak a 20. század folyamán – ideértve Magyarország nácibarát II. világháborús rezsimjét is.... Az Uniónak (EU), amely 20 milliárd dolláros támogatást ígért Magyarországnak a következő hét évben, világossá kell tennie, hogy a tagországok nem élhetnek a tagság előnyeivel, miközben megsértik a véleménynyilvánítás és a jogállamiság szerződéses kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államoknak is le kell csökkentenie a kapcsolatait Orbán úr kormányával. Orbán úr kizárta magát a demokratikus Nyugatból; őt és kormányát ennek megfelelően kell kezelni.”[154] A hivatalban levő Obama Kínával és Oroszországgal együtt azon országok közé sorolta be Magyarországot, ahol korlátozzák a civil társadalom működését.[155] Ugyanez évben a volt amerikai elnök, Bill Clinton pénzéhesnek és hatalommániásnak nevezte Orbán Viktort.[156][157][158]

A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel, többek közt, hogy a kormány politikai befolyást gyakorol a médiára, és a magas szinten levő államhivatalnokok által elkövetett korrupciós ügyek többnyire nincsenek kivizsgálva. [159][160]

A politikai témával foglalkozó tekintélyes napilap, a Politico 2020-as cikke alapján Magyarország már nem demokrácia.[161] Az amerikai központú Freedom House nevű civil szervezet, amely a demokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot,[162] a Balkánnal (Szerbiával, Albániával) egy csoportba sorolva, megállapítva, hogy az ország tovább távolodott a szilárd demokratikus európai országoktól. A jelentés alapján 2010-2020 között Magyarország helyzete romlott a legtöbbet az európai országok között, lecsúszva a hibrid, átmeneti rezsimek közé, ahol már törékenyek a demokratikus intézmények.[163]

A New York Timesban 2022 januárban és februárban megjelent cikkek alapján Orbán az évek során sajtószabadságot korlátozó új médiatörvényt fogadott el, átalakította az ország igazságszolgáltatási rendszerét, leváltotta a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, és a bíróságok felügyeletére a kormánypárt prominens Fidesz-tagjának felesége által vezetett hivatalt hozott létre,[164] miközben az EU anyagi támogatásával folyamatosan építi ki illiberális államát, a hazai sajtóorgánumával együtt ássa alá az európai szövetségbe vetett bizalmat.[165]

Autokrácia szerkesztés

Körösényi András,[166] az ELKH (ma: HUN-REN) Politikatudományi Intézetének professzora alapján Orbán rendszere nem jogállam, hanem egy autoriter hatalom demokratikus legitimációval.[167] Ugyanakkor elutasítja a populizmus és hibrid rezsim fogalmait az Orbán-rendszer leírására. Ezek helyett a plebiszciter vezérdemokrácia Max Weber-i modelljét javasolja használni.[168]

Nyugaton, mint autokrata vezetőt, gyakran Viktátor néven emlegetik,[169] 2015-ben Jean-Claude Juncker is ezzel a névvel illette,[113] és azóta is így utal rá cikkében több nyugati sajtótermék is.[112][170] Juncker később tagadta, hogy diktátornak tartaná Orbánt.[114]

Egyes nyugati politikusok, politikai elemzők, köztük Joe Biden szerint Magyarország (Lengyelországgal együtt) a totalitárius rendszerek felé halad,[171] ahol a „dzsungel törvénye” váltotta fel a jogállamiságot.[172]

2020-ban a német Michael Wech rendezésében Hello, Dictator – Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit („Üdv, diktátor – Orbán, az EU és a jogállamiság”) címmel jelent meg egy másfél órás dokumentumfilm, amely Martin Schulz szavaival úgy indul: „Formálisan demokrácia, az alkotmányos valóságban autoriter állam”. A film bemutatja, hogy az országban szabad választásokat tartanak ugyan, de a választások nem korrektek, mert az ellenzék számára a közmédiában nem biztosítanak helyet, a független tv- és rádióadókat felszámolták.[173]

A Der Spiegel, Németország egyik legbefolyásosabb lapja 2021. decemberi cikkében arról ír, hogyan lett Magyarország kelet-európai éltanulóból páriává, és hogyan alakítja Orbán egypárti autokráciává az országot, „ahol perverz játékot játszik azzal, hogy úgy tesz, mintha polgári demokrácia lenne”. Az EU-nak pedig nincs elég eszköze ennek ellensúlyozására.[174]

2023 februárjában, Tel-Avivban a helyi kormány ellen tüntető több százezres tömeg – akik szerint az aláássa a demokráciát – olyan hatalmas transzparenst vitt magával, ahol autokrata vezetőket ábrázoltak, mint Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Homeini iráni ajatollahot, Erdoğan török elnököt, Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, s mellettük Orbán Viktor arcképe is látható volt.[175][176]

Korrupció, oligarchák szerkesztés

Antal Attila Orbán bárkája című könyvében arról ír, hogy az Orbán-rendszer jellemzője a közpénzek magánpénzekké való transzformálása, amely rendszer kiépítette a nemzeti nagytőkések újfeudális világát, amelynek közepén a miniszterelnök és saját családi, üzleti érdekeltségei foglalnak helyet. A nemzeti tőkések legnagyobb hányada a rendszer által „legyártott” oligarchia, így mindenekelőtt az Orbán Viktorhoz legközelebb álló Tiborcz István, illetve Mészáros Lőrinc és családja, továbbá (a 2010-es években) Garancsi István, Habony Árpád, Hernádi Zsolt, Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám, Szíjj László és egy ideig Simicska Lajos.[177]

Mészáros Lőrinc, aki a Forbes alapján 479,4 milliárd forintos vagyonával 2021-ben Magyarország leggazdagabb embere,[178] Orbán iskolatársa és az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke volt. A 2010-es kormányváltást követően évente duplázódott meg a vagyona, gyakran nyer a közbeszerzéseken és a földpályázatokon, de a trafikbizniszbe is belevágott, rendkívül előnyös koncessziókkal.[179][180][181][182] Anyagi gyarapodása és Orbán Viktorral való kapcsolata miatt Orbán strómanjaként emlegetik.[183] Mészáros a strómanozás miatt perelt,[184] de a pert elvesztette.[185]

Veje, Tiborcz István a semmiből lett nagyon rövid idő alatt milliárdos.[186] 2019-re 35 milliárdos vagyonával már a 100 leggazdagabb magyar közé került.[187] Az úgynevezett Elios-ügy Orbán 2010-es hatalomátvétele óta az egyik legbotrányosabb korrupciós ügy volt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított, és az még tartott, amikor Tiborcz kilépett a cégből és eladta a részvényeit. A nyomozást a magyar rendőrség 2016-ban lezárta, "bűncselekményre utaló jelet nem találva".[188]

A Financial Times 2017-es cikke Putyin oligarchiáihoz hasonlítja a magyar elitet, azzal a különbséggel, hogy utóbbinak a vállalkozásai jórészt az EU-támogatásokból élnek. Megemlíti Orbán gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a hirtelen meggazdagodását is, az állami szerződések elnyerésének köszönhetően.[189]

A francia Le Figaro 2020 végi cikkében állítja, hogy a magyar elit elsikkasztott EU-s támogatásokból és a közbeszerzésekből él.[190]

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése alapján 2020 körül Magyarország vezette az uniós pénzekkel történő csalások listáját.[191]

A The New York Times Orbán politikai rendszerét kleptokráciának nevezte, amely az ország vagyonának egy részét részben a saját zsebébe, részben a hozzá közel álló emberek zsebébe tünteti el. Megemlíti azt is, hogy amikor egy kormányprogramot hozott létre, hogy ösztönözze a földvásárlást a gazdák támogatása érdekében, annak egyik feltűnő haszonélvezője a felesége volt.[192][193]

A német SWR 2021. augusztusi, mintegy fél órás adásában arról szól, hogy az EU akaratán kívül segített finanszírozni a magyarországi oligarchákat; Orbán ugyanis ügyesen kihasználja az uniós forrásokat, hogy segítse híveit brüsszeli támogatásokhoz jutni. A támogatásokat Orbán hívei folyamatosan kapták – míg a sok más gazdálkodó nem kapott semmit. Az egykor állami termőföld nagy része ma már az Orbánhoz hű vállalkozók vagy hozzátartozóik kezében van, akik bizonyos feltételek mellett jogosultak uniós támogatásokra is. Az oligarcha klánba tartozik a miniszterelnök családja is, ahol az apját, Orbán Győzőt is megemlítik.[194]

Az Európai Parlament 2022-es márciusi ülésén európai parlamenti képviselők olyan előterjesztést nyújtottak be, amely erőteljesebben hivatott védeni az uniós forrásokat az oligarchákkal szemben. Név szerint is megemlítették Orbán Viktort, aki az „agrártámogatással központosítja és újraosztja a vagyont belső köre számára”.[195]

A német DGAP (wd) külpolitikai agytröszt alapján a Fidesz a 2022-es választások előtt a „gyurcsányozós” kampányra helyezte a hangsúlyt, hogy elhomályosítsa Magyarország gazdasági nehézségeit és a korrupciós botrányokat.[196]

A Transparency International 2021-es évről szóló jelentése alapján Magyarország Bulgáriával együtt (mindkettő Románia mögött), az Európai Unió legkorruptabb országai.[197] Magyarország 2012 óta jelentősen lejjebb csúszott a listán, a legkorruptabb uniós országok közé.[198]

Orbán tagadja az ellene felhozott vádakat, melyek szerint hozzá hű oligarchiát hozna létre és hogy ennek során a korrupciót is felhasználná. Egyik parlamenti felszólalásában azt nyilatkozta, hogy nem lehet pártpolitikai alapon gazdaságpolitikát csinálni, és az ellenzék „vörös bárói” is kapnak állami támogatást.[199][200][201]

A Transparency International 2023-as felmérése alapján Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták.[202] Az ország a burjánzó korrupció miatt a huszonhét uniós tagállam rangsorának alján helyezkedik el.[203]

Külpolitika szerkesztés

A kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[204]

2018-ban a magyar kormány titokban aranyvízumot, és az azzal járó magyarországi letelepedési engedélyt adott több orosz kormánytisztviselőnek, és többek között Szergej Nariskin(wd), aki az Orosz Információs Hivatalnak a vezetője. Ez a lépés ellenérzést váltott ki nyugati kormányok részéről, mint ahogy az is, hogy Magyarország az Egyesült Államok közreműködésével elfogott orosz fegyverkereskedőket 2017-ben, az amerikaiak tiltakozása ellenére visszaengedte Oroszországba.[205][206][207][208]

A Fidesz politikája miatt 2019. márciusában felfüggesztették a párt tagságát az Európai Néppártból,[209] majd 2021. márciusában ki is lépett a Néppártból, az utóbbi alapszabályában szereplő jogállamisági vita miatt.[210]

A BBC alapján Orbán 2022-es győzelme újabb fejfájást jelent az EU-nak, mert mindig feszegeti a határokat. Magyarország pedig az EU-ban egyre inkább elszigetelődik.[211] Az Európai Parlament alelnöke, Katarina Barley 2022. áprilisi Twitter bejegyzése alapján „az Európai Uniónak és a tagállamoknak úgy kell kezelniük Orbánt, amilyen ő maga: EU-ellenes és a demokrácia ellensége”; ezért alkalmazni kell a jogállamisági mechanizmust.[212] Moritz Körner, a német FDP EP-képviselője retorikailag még tovább ment: „feltételezhető, hogy Orbán tovább folytatja Magyarország putyinizálását”, ezért véget kell vetni von der Leyen eddigi békítő politikájának a magyar autokratával szemben, különben nem biztos, hogy négy év múlva lesznek-e még szabad választások Magyarországon.[212]

Az ukrajnai orosz invázió folytán az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok egyik fő európai ellenzőjeként tűnt ki, hogy a Nyugat tankokat és fegyvereket küldjön Ukrajna megvédéséhez. Ugyanakkor semmi rosszat nem talált abban, hogy a német fegyveripar külső részlegeként szolgáljon, és országa profitáljon az európai fegyverkezésből. Ennek a politikai hozzáállásnak az eredményeként a német Rheinmetall 2023-ban három új gyárat is épít Nyugat-Magyarországon tankok, lőszerek és robbanóanyagok gyártására.[203]

Az egyik legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet 2023-as cikke alapján az Európai Unión belül Putyin legjobb barátja, akinek a kormánya Európában gengszter módon próbál tiszteletet követelni, ahelyett hogy ezt kiérdemelné.[213] A magyar kormány sérelmek miatt akadályozta Svédország NATO-csatlakozását is, mert a svéd kormány korábban bírálta Orbán Viktor politikáját.[214][215]

Sajtószabadság szerkesztés

A német Zöld Párthoz köthető[216] Heinrich Böll Alapítvány szerint a Fidesz miután 2010-ben hatalomra került, egyik első vitatott lépése az ország médiatörvényeinek módosítása volt. Felállították a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanácsot, amely a magyar médiapiac felügyeletéért és a médiafelvásárlásokért felel. Ezután a kormánypárt a hozzá hű tagokkal feltöltötte a Médiatanácsot és Orbán oligarchái kormányzati szócsövekké változtatták a médiumokat.[217]

A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (wd) sajtószabadságot kutató és támogató nemzetközi civil szervezet honlapján Orbán egyedüli EU-s kormányfőként került fel a sajtószabadság ellenségeit felsoroló globális listára.[218] A szervezet alapján a magyar sajtószabadság a 2010-es évek folyamán folyamatosan romlott [219] és a közszolgálati médiaszolgáltatást kormányzati propagandaszervezetté változtatták.[220]

A kormánypárthoz közeli oligarchák által felvásárolt médiacégeknek köszönhetően 2021-ben a kormány az ország médiaszolgáltatásának 80 százalékát ellenőrzi. Az élen a KESMA áll, amely ekkor kb. ötszáz „kormánypártivá” lett médiaszervezet tulajdonosa.[220] Magyarország – 180 ország összehasonlításában – több mint ötven helyet csúszott lejjebb, amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került.[221]

A Der Spiegel 2021 végi cikkében szintén említi, hogy a magyar média több mint háromnegyedét kormányközeli erők uralják.[174] A német Heinrich Böll (wd) alapítvány alapján az Orbán-kormány felállította a médiacentralizáció Oroszországhoz hasonló modelljét, ahol a magyar lakosság központilag irányított dezinformációval történő manipulálásához és politikai parancsokat követő médiabirodalomának felállításához vezetett.[217]

Migráció szerkesztés

A brit The Guardian 2019-es cikke alapján Orbán szisztematikusan és elképesztően hazudik az országba irányuló migránsokról.[222] A The New York Times 2021 eleji, a hazugság művészetével foglalkozó cikkében többek közt a „populista Orbán”-t hozta fel példának. A cikk megemlíti, hogy Orbán úgy állítja be Soros Györgyöt a magyar választók felé, mint aki az ország szuverenitását aláássa, a magyarokat menekültekkel szorítja ki, és aki lerombolja a hagyományos értékrendszert.[223]

2021 szeptemberében Ferenc pápa találkozott Orbánnal, akit a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatott, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé.[224][225][226]

Melegellenesség szerkesztés

Az Európai Parlament szerint a kormány melegellenes törvényjavaslata a kontinens egyik leginkább homofób országává teszi Magyarországot.[227][228][229] A Budapest Pride szerint Orbán Viktor politikai célból, félrevezetéssel mossa össze a gyermekbántalmazás témakörét a homoszexualitással.[230]

Családja szerkesztés

 
Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval Göncz Árpád temetésén

1986 óta nős. Felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó, 1990 óta dolgozik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben végez önkéntes, karitatív munkát.

Öt gyermekük van:

Orbán egyházi esküvőjét és két legidősebb gyermeke keresztelőjét a vele később politikailag szembekerült Iványi Gábor metodista lelkész celebrálta.[248]

Orbán Viktor református vallású.[249] Hitéről és vallásáról később így nyilatkozott:

Vallástalan közegben nőttem föl, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenfajta változások álltak be az életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok.
– Orbán Viktor 2005[250]

Irodalom szerkesztés

Interjúkötetei, beszédei szerkesztés

Kritika szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Orbán Viktor életrajza Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu
  2. a b Orbán Viktor beszéde Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén Archiválva 2019. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnemzet.hu
  3. Orbán Viktor korabeli beszéde. YouTube
  4. Orbán Viktort 1992-ben még a Liberális Internacionálé alelnökévé választották, rögtön azután, hogy a Fidesz pártként belépett. 2000-ben azonban kilépett a Fidesz, 2001-ben pedig a Kereszténydemokrata Internacionáléba (pontosabb nevén a Centrista Demokrata Internacionáléba) léptek át, ahol Orbán Viktor a tizenöt alelnök egyike lett. Orbán Viktor újra alelnök a Kereszténydemokrata Internacionáléban. Szabad Európa Rádió. (Hozzáférés: 2022. július 10.)
  5. Orbán Viktor újra alelnök a Kereszténydemokrata Internacionáléban. Szabad Európa Rádió. (Hozzáférés: 2022. július 10.)
  6. Hungarians search for ways to dethrone their strongman. Financial Times, 2021. október 21.
    Can the EU solve its autocrat problem?. Financial Times, 2019. május 22.
    Why Conservatives Around the World Have Embraced Hungary’s Viktor Orbán - A sociologist explains why the country’s Prime Minister is “the ultimate twenty-first-century dictator.”. The New Yorker, 2021. augusztus 10.
    The Autocrat’s Legacy - Defeating Viktor Orbán will be hard, but undoing Hungary’s democratic decline will be harder.. The Atlantic, 2021. július 6.
    Hungary is becoming a semi-dictatorship as the EU watches idly. Euronews, 2021. május 10.
    Silviu Mihai: Auf dem Weg in eine Diktatur. Die Zeit, 2020. április 25.
    Reinhard Veser: [Online Notstand in Ungarn: Mit Viktor Orbán in die Diktatur], 2020. április 25.
    FOCUS Online: Mit Hilfe der Corona-Krise will sich Orban jetzt zum Diktator machen, 2020. április 25.
    ORF at/Agenturen red: Notstandsgesetz beschlossen: Ungarns Parlament faktisch entmachtet, 2020. április 25.
    Covid-19 - Ungarn hebt Ausnahmezustand auf, 2020. június 18. [2020. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
    Hungary PM challenger needs ‘miracle’ to beat ‘populist dictator’ Orban. EurAsia Times, 2022. január 28.
    As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What’s Possible. The New York Times, 2018. február 10.
    Trump Endorses Hungary’s Viktor Orbán — Widely Considered An Autocrat. Forbes, 2022. január 3.
  7. [1], [2]
  8. Orbánnak kiütötték az első két fogát. Origo, 2012. december 20.
  9. Archívum - Pünkösti Árpád: Szeplőtelen fogantatás (17). Népszabadság, 2005. május 28. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  10. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde 2020. 02. 16. YouTube
  11. A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét, HVG, 2012. július 11.
  12. Így teljesít Orbán Viktor édesapjának cége - milliárdos osztalék, Napi.hu, 2014. június 11.
  13. Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa) Archiválva 2019. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2010-2015.miniszterelnok.hu
  14. Ezzel a levéllel kért pénzt Orbán Viktor Soros Györgytől. 24.hu, 2018. március 31. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  15. Orbán kínos videója: "...a Soros Alapítvány ösztöndíjasa vagyok". hirklikk.hu. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  16. a b Debreczeni József. Orbán Viktor. Osiris Budapest 2002. ISBN 963 389 223 6 
  17. Oxford: egy lépcső a karrier csúcsára Archiválva 2019. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, infostart.hu
  18. Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft. 2001 ISBN 963-00-8876-2
  19. A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött
  20. [3] Archiválva 2010. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Állami Adósságkezelő Központ, 2010. július
  21. a b [4] Archiválva 2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Pénzügyminisztérium, 2010. július
  22. Infláció a rendszerváltás utáni Magyarországon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  23. Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2012.. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  24. Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2011. január–július. [2013. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  25. Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 7.
  26. Kint is vagyok, bent is vagyok? Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, HVG, 2007. február 7.
  27. Nyolc év után újra Orbán a miniszterelnök”, Index, 2010. május 29. (Hozzáférés ideje: 2010. május 29.) 
  28. "Soli deo gloria" - megalakult a második Orbán-kormány
  29. A Nézőpont Intézet cége nyerte a kormányzati médiafigyelési tendert
  30. Nézőpont: Orbán a legjobb; a Fidesz-KDNP most is kétharmadot kapna. [2011. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
  31. Orbán: A kétharmadnak nincs jelentősége. Index (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.)
  32. A bankadó marad, nálunk lesz a legolcsóbb az energia - Miről beszélt Orbán? Tőzsdefórum/mti (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
  33. a b A munkaalapú állam korszaka következik Archiválva 2014. augusztus 2-i dátummal az Archive.is-en miniszterelnok.hu
  34. Orbán: A szankciókkal lábon lőttük magunkat Archiválva 2014. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Euronews, 2014. augusztus 15.
  35. Orbán kimondta, hogy milyen demokráciát akar Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Portfolio.hu, 2014. augusztus 15.
  36. Orbán: ha nem védjük meg határainkat, tízmilliók fognak jönni Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, stop.hu
  37. Merkel tanácstalan Orbán határozott menekültkérdésben európai igazodási pont lett a magyar kormányfő Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, pestisracok.hu
  38. Ungarns Premier bei der CSU: "Orbán hatte von Anfang an recht", spiegel.de
  39. Orban wirft Deutschland "moralischen Imperialismus" vor, fr-online.de
  40. Hungary’s Orban accuses Merkel of ‘moral imperialism’ over refugee quotas Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, france24.com
  41. http://hvg.hu/itthon/20180426_nagy_felhaborodast_okoztak_orbanek_mert_megvetoztak_az_eu_afrika_megallapodast
  42. Archivált másolat. [2018. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 26.)
  43. Erre jutottak a V4-ek migránsügyben Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, napi.hu
  44. Orbán féleredményről beszélt az EU-csúcs után Archiválva 2015. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  45. Power matrix: Ranking Europe’s leaders and ambassadors Here’s who’s really in charge in Brussels., politico.eu
  46. Orbán Európa legmeghatározóbb figurája a Politico listáján Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
  47. Magyarország Brüsszelben: a legerősebbek között, index.hu
  48. Politico: Orbán az EU egyik legbefolyásosabb vezetője, origo.hu
  49. Politico official website, politico.com
  50. Politico.eu official website
  51. Politico: Orbán messze a súlyán felül visz be ütéseket Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 24.hu
  52. Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök”, Origo.hu (Hozzáférés ideje: 2018. május 16.) 
  53. Bihari Dániel. „Orbán legyőzte a Generálist”, 24.hu, 2020. november 30. (Hozzáférés ideje: 2020. november 30.) 
  54. Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico, 2021. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  55. Horváth Tibor, Hercsel Adél: Orbán Viktor látogatása a Vatikánban. Index.hu, 2022. április 21. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  56. Rendkívül szívélyesen fogadta Ferenc pápa Orbán Viktort. Origo.hu. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  57. Vásárhelyi Mária Orbán tusványosi beszédéről: Ez a fajelméleti duma csak a legaljának jön be. mandiner.hu, 2022. július 24.
  58. Németh Tamás: Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor szombati beszéde „náci szöveg” volt. index.hu, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  59. Fresh from furore over ‘Nazi’ speech, Viktor Orban receives rousing welcome at CPAC (angol nyelven). The Independent, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  60. Orban's 'pure Nazi' speech triggers political earthquake (brit angol nyelven). www.dw.com . Deutsche Welle, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  61. Kuli Orsolya: A főrabbi is reagált Orbán Viktor tusványosi beszédére. Index.hu, 2022. július 25. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  62. Von der Leyen condemns Orbán’s ‘mixed-race’ speech (amerikai angol nyelven). Politico, 2022. július 30. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  63. Nótin Tamás: Ezért beszélhetett „kevert fajú világról” Orbán Viktor. Index.hu, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
  64. Francia írótól lopta a fajkeveredős kifejezéseket Orbán a tusnádfürdői beszédéhez. Telex.hu, 2022. július 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
  65. Purger Tibor: „Szimplán idióták”. Szabad Magyar Szó (SZMSZ), 2022. augusztus 5. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  66. Hungary PM Orban tells US conservatives global right must unite (angol nyelven). France 24, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  67. Orbán a CPAC-en: Egy keresztény ember nem lehet rasszista, mert ismeri a határait. HVG, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  68. Orbán Viktor tizenöt milliós magyar nemzetről beszélt, szerinte idióták, akik rasszizmussal vádolják – Percről percre. Népszava. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  69. Spectator: Orbán Viktor ma világszerte a konzervatívok példaképe. Mandiner. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  70. Lorman, Thomas: Viktor Orbán's Texas rodeo (brit angol nyelven). www.spectator.co.uk . The Spectator. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  71. Politico 28 – The class of 2023 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2022. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
  72. „Az állam a legnagyobb szörny” – több tízezren tüntettek a Hősök terén a gyermekbántalmazás ellen. telex.hu. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
  73. FourFourTwo, 2010. november, 44. o.
  74. fcfelcsut.hu: Az FC Felcsút játékosai. (Hozzáférés: 2008. június 16.)[halott link]
  75. Orbán Viktor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  76. origo.hu: Orbán lenne a felcsúti focimese hőse, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  77. Népszabadság online: Fociakadémia a felcsúti határban, 2008. április 19. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  78. Idézet a Wikidézetekben. [2008. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)
  79. Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutatásában (Médiakutató). [2007. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  80. Népszabadság Online: Orbán díszdoktor Bostonban
  81. a b Kényelmetlen lett Orbán díszdoktori címe az amerikai egyetemnek, a professzora szerint a CEU-törvény miatt most már nem is kapná meg Archiválva 2018. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017. augusztus 17., 168ora.hu)
  82. Index – Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot
  83. Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz honlapján. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 30.)
  84. Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.[halott link]
  85. a b Orbán befagyasztaná a nagy állami beruházásokat
  86. a b Kóka János üdvözli Orbán "őszödi beszédét" Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 23.)
  87. Orbán: Nem volt helyes durván beszélnem Gyurcsányról Archiválva 2009. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 24.)
  88. "Sokaknak fog fájni": Orbán Viktor 2 év kőkemény megszorításra készül. [2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  89. Az emberek elutasítják Orbán elképzeléseit
  90. Kéri László a Kéri-kör lehallgatásáról. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  91. Orbán Viktor: Valószínűleg lehallgatnak
  92. Orban wants to build 'illiberal state', euobserver.com
  93. Domestic reactions to viktor orbans 'illiberal democracy', hungarianspectrum.wordpress.com
  94. Bogár László:Illiberális demokrácia Archiválva 2014. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Hírlap
  95. Félreértelmezés felsőfokon Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  96. Az út a "Simicska a legokosabb"-tól az "Orbán egy geci"-ig”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés ideje: 2015. június 6.) 
  97. Simicska Orbánról: Államférfinek képzeltem, de rá kellett jönnöm, hogy nem az”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés ideje: 2015. június 6.) 
  98. Megint Felcsút kapja a legtöbb tao-pénzt Index.hu
  99. Tao-pénzek: a bíróság szerint közpénz, Orbán szerint ez a mentalitás kommunista örökség HVG
  100. Cáfolta Orbánt a bíróság: közpénz a tao Index.hu
  101. [5]
  102. 24.hu
  103. „Guillotine? Igény volna rá!” Riport a sárga mellénybe öltözött országból Archiválva 2019. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, valaszonline.hu
  104. [6] Archiválva 2019. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyaridok.hu
  105. Manfred Weber: Orbán Viktor nehéz partner Archiválva 2019. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
  106. https://web.archive.org/web/20141220051443/http://mno.hu/belfold/vandalizmus-a-fidesz-szekhazanal-1255297/#
  107. https://www.theguardian.com/world/2012/jan/06/hungary-viktor-orban-faces-protest
  108. https://www.diplomaticourier.com/posts/viktor-orban-viktator-or-visionary
  109. https://www.usatoday.com/story/news/politics/2019/05/13/donald-trump-says-hungary-prime-minister-viktor-orban-doing-tremendous-job/1190060001/
  110. https://www.economist.com/the-world-ahead/2020/11/17/viktor-orban-will-hold-on-to-powers-seized-fighting-coronavirus
  111. https://www.irishtimes.com/news/world/europe/100-000-hungarians-rally-to-denounce-viktator-orban-s-rule-1.3462411
  112. a b https://www.spiegel.de/politik/ungarns-premier-viktor-orban-der-viktator-a-00000000-0002-0001-0000-000166007160
  113. a b https://www.reuters.com/article/uk-usa-election-trump-orban-idUKKCN1030IC
  114. a b Juncker: Orbán nem diktátor. Eurológus. Index.hu, 2019. április 29. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  115. Country-by-country guide on how the Ukraine war has changed Europe (angol nyelven). Euronews, 2022. augusztus 24. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  116. Ezért veszélyes Márki-Zay Péter 2.: Háborúba sodorná Magyarországot. Origo.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)[halott link]
  117. Megkérdeztem Orbán Viktort, a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét, vállalja-e a vitát Márki-Zay Péterrel”, Kiadó: Tordai Bence.  
  118. Orbán Viktor: Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést, megvédjük Magyarország biztonságát!”, Origo.hu, 2022. május 16. 
  119. Nagyon durva áram- és gázszámlák jöhetnek Magyarországon - Ezt a két ábrát sohasem akartad látni”, Portfolio.hu, 2022. július 13. 
  120. Máris megjött a kormány ígérete: nem lesz megszorítás és lakossági adóemelés”, Portfolio.hu, 2022. április 8. 
  121. Mind nagy vesztesei leszünk a kata átalakításának”, Portfolio.hu, 2022. július 15. 
  122. Orbán Viktor: nem fér bele a rezsicsökkentés és a kata változatlanul hagyása”, Portfolio.hu, 2022. július 15. 
  123. Orbán Viktor: Az európai gazdaságot a szankciók nem lábon, hanem tüdőn lőtték. Hirado.hu . (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
  124. Orbán újjáépíti amerikai kapcsolatait. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
  125. Hiúságok vására Archiválva 2019. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. június. 27. HVG)
  126. WHO Europe – 2013 World No Tobacco Day (WNTD) awards[halott link]
  127. Orbán: Közép-Európa visszatért a térképre Archiválva 2019. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Magyar Nemzet, 2013. november 21.)
  128. Orbán a Marmara Egyetem díszdoktora lett (HVG, 2013. december. 18.)
  129. Gazeta Polska: országos társadalmi-politikai-történelmi hetilap 1993-tól.
  130. Kovács András: 2015 emberének választották Orbán Viktort. Origo, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2015. december 2.)
  131. The 28 people from 28 countries who are shaping, shaking and stirring europe: class of 2016 (angol nyelven). Politico, 2015. december. (Hozzáférés: 2015. december 2.)
  132. Kovács m. Dávid: Orbán Viktor lett Az év embere Lengyelországban. Index.hu, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  133. https://miniszterelnok.hu/tag/szent-kereszt-halaerem-kituntetes/
  134. Hungarian Prime Minister Viktor Orban awarded golden Order of “My Azerbaijan” international magazine (angol nyelven). azertag.az. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  135. MTI: Képen Orbán Viktor és a szerbektől kapott különleges kitüntetés (angol nyelven). Növekedés.hu, 2022. szeptember 16. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  136. ИН4С: Патријарх Порфирије уручио Орбану Орден Светог Саве првог степена (sr-RS nyelven). ИН4С, 2022. szeptember 5. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  137. Csíkszereda vezetése Pro Urbe kitüntetést adományoz Orbán Viktornak. erdély.ma, 2008. május 23. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  138. Pro Urbe díj Orbán Viktornak. Fidesz.hu, 2008. május 23. [2014. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  139. A magyar polip a posztkommunista maffiaállam 1 - PDF Free Download. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  140. Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021. Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021 Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.
  141. Licia Cianetti (2018. március 19.). „Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland”. East European Politics 34 (3), 243–256. o. DOI:10.1080/21599165.2018.1491401. „Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. ... the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.” 
  142. Kingsley, Patrick. „As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible”, The New York Times, 2018. február 10. (Hozzáférés ideje: 2019. május 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  143. Bozóki András, Hegedűs Dániel (2018. október 3.). „An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union” (angol nyelven). Democratization 25 (7), 1173–1189. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347.  
  144. Bogaards, Matthijs (2018. november 17.). „De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy”. Democratization 25 (8), 1481–1499. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347.  
  145. Letter to the Prime Minister of Hungary from the Secretary of State of the United States of America”, 2011. december 23.. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) 
  146. "Angela Merkel criticized Viktor Orban behind closed doors", Daily News Hungary, 9 October 2015.
  147. The European Commission reiterates its serious concerns over the Fourth Amendment to the Constitution of Hungary”, 2013. április 12. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.) 
  148. "Happy slaps, rambling speeches and jaw-dropping insults... this is the man who RUNS the EU", Daily Express, 28 June 2016.
  149. Press freedom a loser in Viktor Orbán's winner-take-all Hungary”, 2011. december 2.. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) 
  150. Bayer Lili: How Orbán broke the EU — and got away with it. Politico, 2020. szeptember 24. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  151. Bayer Lili: It's Hungary vs. Everyone after attacks on LGBTQ+ rights (angol nyelven). Politico, 2021. június 23. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  152. Orban’s recovery plan: all the more reason for cast iron guarantees (angol nyelven). Renew Europe. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  153. Talking Europe - Hungary's Orban: What consequences of symbolic EU vote? (angol nyelven). France 24, 2018. október 15. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  154. Hungary’s ‘illiberalism’ should not go unchallenged”, Washington Post, 2014. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2020. október 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  155. Obama Magyarországgal példálózott, amikor a civil társadalom elnyomásáról beszélt. 444, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  156. Horváth Bence: Bill Clinton élő adásban nevezte pénzéhesnek és hatalommániásnak Orbán Viktort. 444, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  157. Orbánról csúnyákat mondott Bill Clinton – videó. HVG, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  158. Bill Clinton élő adásban hatalommániás és pénzéhes miniszterelnöknek nevezte Orbán Viktort. hir.ma. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  159. EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  160. 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  161. Hungary no longer a democracy: report, May 6, 2020
  162. Hungary (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  163. Dropping the Democratic Facade (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
  164. Steven Erlanger, Benjamin Novak. „How the E.U. Allowed Hungary to Become an Illiberal Model”, The New York Times, 2022. január 3. (Hozzáférés ideje: 2022. február 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  165. Benjamin Novak, Andrew Higgins. „Facing Tough Election, Orban Turns to Putin for Support”, The New York Times, 2022. február 5. (Hozzáférés ideje: 2022. február 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  166. Körösényi András. politikatudomany.tk.hu . ELKH (ma: HUN-REN) Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  167. Egy vezér demokráciája – Körösényi András az Orbán-rezsimről. Szabad Európa Rádió. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  168. Új kötet: Az Orbán-rezsim. A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata. politikatudomany.tk.hu . ELKH (ma: HUN-REN) Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  169. Hungary's 'Viktator' faces tide of protest at home and abroad (angol nyelven). The Guardian, 2012. január 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
  170. https://www.bbc.com/news/world-europe-16390574
  171. portfolio: Joe Biden: látjuk, mi történik Fehéroroszországban, Lengyelországban és Magyarországon
  172. Open Democracy: Is totalitarianism on the rise in the East?
  173. "Hello, Dictator" - Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit. YouTube (németül, angol és magyar felirattal)
  174. a b Jan Puhl, Walter Mayr. „The One-Man State: Viktor Orbán and the Fall of Democracy in Hungary”, Der Spiegel, 2021. december 9. (Hozzáférés ideje: 2021. december 24.) (angol nyelvű) 
  175. Izraeli tüntetés: Orbán egy molinóra került Erdogannal, Putyinnal és Homeini ajatollahhal | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
  176. Balázs, Kiss Márton: Orbán Viktor arcképe is feltűnt a kormányellenes tüntetésen Tel-Avivban (magyar nyelven). index.hu, 2023. február 26. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
  177. Antal Attila: Orbán bárkája, Progress könyvek, 2019; Új Egyenlőség
  178. Soha sem volt még ennyi vagyona a leggazdagabb magyarnak. Forbes, 2021. február 3. (Hozzáférés: 2021. február 6.)[halott link]
  179. https://www.atv.hu/belfold/20131115/berobbant-a-gazszerelo-meszaros-l-rinc-a-milliardosok-klubjaban
  180. Albert Ákos: Minden arannyá válik Mészáros Lőrinc kezében. Origo.hu, 2013. november 7. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  181. Magyar Krisztián: Dehogy stróman. Intéző! - Ingatlankeringő Mészáros Lőrinc és az Orbán család között. Magyar Narancs. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 21.)
  182. Vitéz F. Ibolya: Gazdaság: A felcsúti kis gömböc: Mészáros Lőrinc mindent visz. HVG, 2015. április 26. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 28.)
  183. Novák Benjamin: Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc Orbán strómanja?. The Budapest Beacon, 2013. november 18. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  184. Strómanozás miatt perli Mészáros az Együttet. Hír TV, 2016. augusztus 17. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 17.)
  185. Jogerősen strómannak lehet nevezni Mészáros Lőrincet. HVG, 2017. március 27. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
  186. Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből. G7.hu, 2018. szeptember 5. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  187. Tiborcz István előlépett az árnyékból, azonnal 35 milliárdos vagyonnal nyitott a leggazdagabb magyarok között. 168 Óra. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  188. EU Commission Sued Over Corruption Case Linked to Orbán's Son-in-Law (angol nyelven). Liberties.eu. European Liberties Platform. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  189. Viktor Orban’s oligarchs: a new elite emerges in Hungary. Financial Times, 2017
  190. Brice Couturier: «Les institutions européennes ont des griefs fondés contre Budapest et Varsovie» (francia nyelven). Le Figaro. (Hozzáférés: 2020)
  191. Zsíros Sándor: OLAF: megint rekordbírságot kapott Magyarország a csalások miatt. Euronews, 2021. június 10. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  192. Biting the E.U. That Feeds Him
  193. Az Orbán család esete a földprivatizációval
  194. Orbáns Clique – Wie Ungarns Oligarchen die EU ausnehmen (német nyelven). SWR2. (Hozzáférés: 2022. március 25.)
  195. Protect EU funds more robustly against oligarchs, MEPs are set to say (angol nyelven). www.europarl.europa.eu . European Parliament – News, 2022. március 23.
  196. Orbán or Not Orbán (angol nyelven). dgap.org. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  197. CPI 2021. Transparency International. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  198. Transparency International: CPI 2020: Western Europe and European Union
  199. Orbán a Parlamentben: A konzultáció után fokozatosan ki fogjuk vezetni a korlátozásokat. HVG, 2021. február 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  200. Szily László, Király András: Orbán Viktor parlamenti évadnyitóján se részletezte, hogy mégis hogyan tervezi újraindítani a gazdaságot. 444, 2021. február 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  201. Orbán a Parlamentben: a "vörös bárók" is kapnak támogatást. Keresztes L. Lóránt visszakérdezett LMP. YouTube
  202. Dávid, Kovács Ferenc: Transparency International: Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták (magyar nyelven). index.hu, 2023. február 13. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
  203. a b Orban findet Nische für Ungarn als Deutschlands Waffenschmiede (de-DE nyelven). MSN. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
  204. BTI 2022 Hungary Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  205. https://www.nytimes.com/2019/03/18/world/europe/hungary-russian-bank-spy-orban-putin.html
  206. https://www.direkt36.hu/en/ket-orosz-fegyverkereskedot-csaltak-torbe-magyarorszagon-amerikai-ugynokok-de-az-orban-kormany-moszkvanak-adta-oket/
  207. https://www.reuters.com/article/us-usa-russia-hungary/u-s-says-hungary-refuses-to-extradite-suspected-russian-arms-dealers-idUSKCN1NW1I0
  208. https://2017-2021.state.gov/hungary-lyubishin-extradition/index.html
  209. Hungary Orban: Europe's centre-right EPP suspends Fidesz. BBC , 2019. március 20. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  210. Hungary: Viktor Orban's ruling Fidesz party quits European People's Party. Deutsche Welle , 2021. március 18. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  211. Victory for Hungary's Orban means a headache for the EU”, BBC News, 2022. április 4. (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (brit angol nyelvű) 
  212. a b Gutschker, Thomas. „Nach Orbáns Wiederwahl: Geht Brüssel jetzt gegen Ungarn vor?”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2022. április 5.) (német nyelvű) 
  213. Talmannen ska inte fjäska för Ungern (svéd nyelven). www.aftonbladet.se, 2023. március 7. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
  214. Reuters. „Hungary says 'grievances' hold up ratification of Sweden's NATO accession”, Reuters, 2023. március 29. (Hozzáférés ideje: 2023. március 30.) (angol nyelvű) 
  215. NATO-csatlakozás: Svédország kemény szavakkal illette Magyarországot (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. március 30.)
  216. Szabó Ágnes: Vidnyánszky: Ezer nézőpont kell. Index.hu, 2013. december 12. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
  217. a b Disinformation in Hungary: From fabricated news to discriminatory legislation (angol nyelven). Brussels office - European Union. Heinrich-Böll-Stiftung. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  218. Predators gallery (angol nyelven). Reporters without borders (RSF). (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  219. PRIː As Orbán rises, Hungary's free press falls
  220. a b Portrait of Viktor ORBÁN (angol nyelven). Reporters without borders (RSF), 2021. június 30. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  221. Ranking – Reporters Without Borders
  222. Catherine Fieschi: Why Europe’s new populists tell so many lies – and do it so shamelessly (angol nyelven). The Guardian, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  223. Higgins, Andrew. „The Art of the Lie? The Bigger the Better”, The New York Times, 2021. január 10. (Hozzáférés ideje: 2021. január 11.) (amerikai angol nyelvű) 
  224. https://www.npr.org/2021/09/12/1036427870/pope-francis-makes-veiled-critique-of-anti-migrant-policies-in-hungary-visit
  225. https://www.ncregister.com/news/pope-francis-plans-for-trip-to-hungary-spark-diplomatic-unease
  226. https://catholicherald.co.uk/pope-francis-arrives-in-hungary-and-meets-viktor-orban/
  227. Archivált másolat. [2022. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  228. https://www.npr.org/2021/07/09/1014744317/anti-lgbtq-law-in-hungary-will-hurt-the-people-it-claims-to-protect-critics-say
  229. https://www.zeit.de/politik/ausland/2021-07/ungarn-homosexuellen-gesetz-verabschiedung-umstritten-kritik-eu?utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F
  230. https://hvg.hu/itthon/20220114_Budapest_Pride_Orban_Viktor_LMBTQ_melegek_leszbikusok_pedofilia_osszemosasa
  231. Nagy nap: összeházasodott Orbán Ráhel és Tiborcz István - galéria Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Délmagyarország, 2013. szeptember 7.
  232. Szépen gyarapodik a Tiborcz-birodalom Archiválva 2015. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, RTL Klub, 2015. február 22.
  233. Megszületett Orbán Viktor unokája. Magyar Nemzet. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 20.)
  234. Megkeresztelték Orbán unokáját - itt az első félhivatalos fotó, HVG, 2016. szeptember 6.
  235. Orbán Viktor posztolt unokájáról. www.origo.hu. Origo.hu (2018. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  236. Orbán Gáspár színpadról gyógyít, térít és nyelveken szól. Index.hu, 2017. november 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
  237. Tisztté avatták Orbán Viktor fiát, Gáspárt. 24.hu, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
  238. Orbán újdonsült vejét anti-Tiborcznak tartja a környezete, HVG, 2017. szeptember 21.
  239. Titokban férjhez ment Orbán Viktor második lánya, Sára Archiválva 2017. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bors, 2017. augusztus 27.
  240. Ilyen menyasszony volt Orbán Sára – Fotók és részletek a titkos esküvőről Archiválva 2017. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2017. augusztus 28.
  241. Óriási örömhírt jelentett be Orbán Viktor - megszületett második unokája - a nevét is elárulta Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2018. május 21.
  242. Kiderült Orbán első fiúunokájának neve
  243. Megszületett Orbán Viktor hatodik unokája. (Hozzáférés: 2023. november 17.)
  244. Hivatalos honlap, Család. [2013. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 11.)
  245. Életrajzok. 56-os szövetség (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
  246. Suliba készülnek a politikuscsemeték Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2012. szeptember 4.
  247. Miért akarja elvenni a metodistáktól az iskolát Felsődobsza?. 444.hu, 2014. augusztus 21. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
  248. Orbán Viktor beszéde a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti megemlékezésen Archiválva 2017. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, miniszterelnok.hu
  249. Orbán hite - Hogyan lesz egy liberális politikusból tradicionális szellemi vezető?. Hetek, 2007. február 2. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  250. Megjelent Orbán Viktor új könyve. [2010. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 7.)

További információk szerkesztés

 
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

Rényi: Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer: Futball és hatalom Orbán világában. Budapest: Magyar Jeti Zrt. ISBN 978-615-81348-2-8  

Kapcsolódó szócikk szerkesztés


Elődje:
Horn Gyula
Magyarország miniszterelnöke
19982002
 
Utódja:
Medgyessy Péter
Elődje:
Bajnai Gordon
Magyarország miniszterelnöke
2010
 
Utódja:
hivatalban
Elődje:
országos választmány
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
1993–2000
 
Utódja:
Kövér László
Elődje:
Áder János
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
2003–
 
Utódja:
hivatalban