Főmenü megnyitása
A Szárszói Találkozó sátra Farkasházy Tivadar nyaralójának kertjében

A Szárszói találkozó egy évente megrendezésre kerülő értelmiségi találkozó Balatonszárszón. 1993-ban került rá először sor, s 2003-ig minden év júniusának közepén megszervezésre került, majd kilencéves szünet után 2013-ban tartották meg ismét. Célja, hogy a közélet legkülönbözőbb területeit, azaz a politika, a gazdaság, a társadalomtudományok és a művészi élet meghatározó szereplőit egy fedél alá hozza, és közöttük párbeszédet serkentsen a hazai politikai és társadalmi problémák legfontosabb kérdéseiről. A találkozót Farkasházy Tivadar és családja szervezi a balatonszárszói nyaralójuk kertjében felállított sátorban.

TörténeteSzerkesztés

 
Fodor Gábor és Orbán Viktor beszélgetnek az 1993-as tanácskozás alatt
 
Kerényi Imre szól hozzá az első év vitájához
 
A 2003-as találkozó „ifjai” az első rendezvény alkalmával ültetett diófa előtt - Fejtő Ferenc, Kosáry Domokos, Faludy György (ülő sor), Méray Tibor, Göncz Árpád, Jancsó Miklós (álló sor)

A Szárszói Találkozót Farkasházy Tivadar humorista, lapszerkesztő hívta életre 1993-ban. Elsődleges célja az volt, hogy fórumot teremtsen a hazai közélet különböző területének képviselői közötti párbeszédre, az országot érintő fontos politikai és társadalmi kérdésekről a résztvevők megismerhessék egymás nézeteit, kötött formában, szervezett vita során, de akár kötetlenül is a kertben szűk körben beszélgetve. Az első találkozó egy három napos konferencia-sorozat volt, melyet esténként a részt vevő művészek (zenészek, színészek, humoristák) előadásai színesítettek, hogy ez által is oldottabb legyen a hangulat és a megjelentek esetleges alapvető nézeteltérései ellenére is szóba elegyedjenek egymással. A meghívotti kör a közélet olyan szereplőiből állt, akik döntéshozók vagy véleményformálók voltak, ugyanakkor jóval szélesebb körből kerültek ki, mint egy-egy szakmai vagy értelmiségi konferencia résztvevői, így egyszerre ilyen sok terület meghatározó tagjai más alkalommal nem is találkozhattak egymással. A találkozóra egyaránt meghívottak voltak hazai politikusok, közgazdászok, társadalomtudósok, történészek, üzleti vezetők, újságírók, írók, költők, filmrendezők, zenészek, színészek, humoristák. A rendezvény helyszíne a szervező balatonszárszói nyaralójának kertje, és az abban felállított sátor volt (a gazdasági vitát a faluházban tartották), s részt vett rajta az elkövetkezendő 10 év három miniszterelnöke, Horn Gyula, Orbán Viktor és Medgyessy Péter. Az első évben a tanácskozás végén Grendel Lajos felvidéki író, Dupka György kárpátaljai költő, Tamás Gáspár Miklós erdélyi filozófus és Ágoston András vajdasági politikus egy diófát is ültetett a kertben.

 
Horn Gyula és Szegvári Katalin vacsoráznak 1993-ban
 
Gyurcsány Ferenc, Galkó Balázs, Jancsó Miklós és Kéri László hallgatják a hozzászólókat 1999-ben

Az első találkozó sikere után a rendezvény – immáron egynapos konferenciává és azt körülvevő két művészi estté rövidülve – egészen 2003-ig minden évben megrendezésre került a nyár első heteiben, június közepén. A rendezvény célja a következő években is megegyezett az elsőével, s bár a házigazda megpróbálkozott azzal, hogy politikailag minél színesebb legyen, ez egyre kevésbé sikerült.[1]

1994-ben éppen a parlamenti választások után, de még az új kormány eskütétele előtt került rá sor, alkalmat teremtett az MSZP és az SZDSZ vezetői közötti párbeszédre, részben a kert melletti kukoricásban, ahol egyes pletykák szerint Szekeres Imre és Magyar Bálint között a koalíciós megállapodás részletei kerültek szóba. Mellettük több fideszes, kisgazda politikus és Horváth Balázs személyében MDF-es miniszter is ott volt a vendégek között.

1998-tól az akkor hatalomra kerülők sok olyan képviselője, aki korábban akár rendszeres látogatója volt a rendezvénynek mondta vissza részvételét, emiatt a résztvevők politikai egyensúlya akaratlanul is még jobban eltolódott. Emiatt 2000-ben a házigazda Farkasházy már úgy volt kénytelen felkonferálni saját hozzászólását, hogy: „Én is írtam, valakihez aki nincs itt, és akit nem is hívtam”.[2] A találkozó szervezője mindemellett ekkor és a későbbiekben is tovább próbálkozott, hogy a demokráciát tisztelő, párbeszédre nyitott és egymás nézeteit tisztelni tudó szereplőket lehetőleg egy fedél alá hozza, bármilyen nézetet vagy politikai oldalt is képviseljenek. S ha netán a távollevőkről esett szó, azt is kulturált, szellemes formában tegyék.[3]

A 2003-as rendezvény legnagyobb eseménye az a beszélgetés volt, melyben hazánk „ifjai”, Faludy György költő, Fejtő Ferenc író, Göncz Árpád író és volt köztársasági elnök, Jancsó Miklós filmrendező, Kosáry Domokos történész, Méray Tibor író és a részvételt külföldi útja miatt időközben lemondani kénytelen, de telefonon csatlakozó Habsburg Ottó politikus és egykori magyar trónörökös – hárman közülük nyolcvanas, négyen kilencvenes éveiket taposták akkor – társalogtak a legaktuálisabb problémákról és fogalmazták meg vágyaikat az elkövetkező évekre nézve.[4]

A találkozók után a résztvevők egyetlen alkalommal sem fogadtak el kiáltványt vagy bármilyen közös nyilatkozatot, nem alakult belőlük mozgalom illetve más egyéb szervezet, hiszen fő célja éppen a különböző nézetek ütköztetése, nem pedig az egyformán gondolkodók táborának egy-egy újabb rendezvénye. Ez alól egyetlen kivétel, hogy a vendégek minden alkalommal egy-egy jelvényt kapnak a találkozó az évi logójával, melynek ottani viselésével azonban csakis azt fejezik ki, hogy a rendezvény legfőbb céljával – a párbeszéddel – egyetértenek. A jelvényeket számos esetben kiváló karikaturisták (Lehoczki Károly (Czki), Marabu és mások) készítették.

A rendezvény a szervezés nehézségei miatt 2004-től 2012-ig nem került megtartásra, noha a résztvevők többsége hiányolta.[5] A szervező Farkasházy azonban úgy döntött, hogy a mind mélyebb közéleti válság olyannyira szükségessé teszi a rendezvény felélesztését, hogy megtartásának nehézségei másodlagossá válnak, így az eddigi utolsó találkozó után tíz évvel ismét megtartásra kerül 2013 júniusában, ha az ország egyre erősebb politikai megosztottsága miatt a résztvevők köre kevésbé is lesz színes, mint az eddigieké volt.[6]

2014-ben első ízben a Találkozó szervezői már néhány nappal az eseményt követően nyilvánosan hozzáférhetővé tették a délelőtti hozzászólások összesen három és fél órányi videófelvételét a YouTube-on: A Szárszói Találkozók hivatalos YouTube csatornája

Kulturális programSzerkesztés

A találkozó szakmai programja mellett a meghívott művészek minden este egy félig-meddig rögtönzött műsort rendeznek a vendégek és maguk szórakoztatására, ugyanakkor azzal a nem titkolt vággyal, hogy a párbeszédet egy ilyen oldottabb hangulat sokkal könnyebb előmozdítja. Ezeken az estéken – Balatonszárszóról lévén szó – minden évben előkerülnek József Attila költeményei, Márta István, Jordán Tamás, Galkó Balázs, Hobo, Sebő Ferenc, a Kaláka együttes előadásában. S haláláig Faludy György mesélte évente történeteit nagy kortársáról. Gerendás Péter, Bródy János, Zorán, Dés László is többször elkapta hangszerét, gyakran énekelt Koncz Zsuzsa, s lépett fel az Ando Drom együttes. A műsorokat olykor a Rádiókabaré ismert humoristái (Fábry Sándor, Nagy Bandó András, Nádas György, Markos György, Boncz Géza, Bajor Imre, Koltai Róbert, Selmeczi Tibor, Bagi Iván) színesítették a házigazdával együtt. Fábry Sándor 2001-ig minden évben játékos árverést is tartott a rendezők javára a vendégek által hozott különleges tárgyakból.

A találkozónak kezdettől fogva állandó krónikása az Elbert Márta filmrendező vezette Fekete Doboz.

VendégekSzerkesztés

 
Medgyessy Péter és Bacsó Péter beszélgetnek az 1994-es találkozón
 
Lengyel László és Kéri László készülnek hozzászólni az 1994-es vitához
 
Tamás Gáspár Miklós, Bolgár György és Heller Ágnes társalognak a kertben 1999-ben

A találkozó folyamatosan törekszik arra, hogy vendégei a hazai értelmiség széles táborát képviseljék, és szakmájukat, foglalkozásukat tekintve minél több terület megjelenjen a rendezvényen. Kifejezetten kerüli azonban az úgynevezett celebek felvonultatását, így a meghívottak a vezető döntéshozók mellett elismert gazdasági-társadalomtudományi szakemberek, üzletemberek, újságírók, művészek, olykor világszínvonalú teljesítményt elérő sportolók.

Az eddigi résztvevők közül később öten is elfoglalták hazánk miniszterelnöki székét (Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon), Göncz Árpád pedig köztársasági elnöksége után látogatott el Szárszóra. Hivatala betöltése idején egyedül Medgyessy Péter volt jelen.

A kertben sok más neves vendég mellett az alábbiak is tiszteletüket tették az elmúlt években:

Politikusok

Társadalomtudósok
Gazdasági vezetők, üzletemberek
Tudósok
Sportemberek

Írók, költők
Újságírók

Művészek
Akik "besorolhatatlanok"
 
56-osok egymás közt 1994-ben - Vitányi Iván, Faludy György, Mécs Imre, Dornbach Alajos
 
A házigazda Farkasházy Tivadar kalauzolja Horváth Balázst és Deutsch Tamást 1994-ben
 
Az esti program előtt Suchman Tamás tálalja a saját maga főzte vacsorát Jancsó Miklósnak 2003-ban

József Attila-emlékműSzerkesztés

 
A József Attila-emlékműnél tartott megemlékezés 1999-ben - Sebő Ferenc, Jordán Tamás, Galkó Balázs

A szervezők és a résztvevők egy csoportjának kezdeményezésére és támogatásával került felállításra Balatonszárszón az Ortutay Tamás szobrászművész által készített József Attila-emlékmű, melynek alapkövét 1995-ben helyezték el a Balaton partján, a költő halálának helyétől alig száz méterre. Az emlékmű egy évvel később, 1996-ban került felavatásra, és egy vonatsínen nyugvó kereket, felette pedig József Attila versek egész sorát ábrázolja. Az avatóünnepségen részt vett a költő kortársa, Faludy György is, valamint a találkozó számos vendége. Az avatás utáni években a rendezvény állandó kísérő programjává vált az emlékmű melletti megemlékezés, József Attila verseivel és azok zenei feldolgozásaival, illetve Faludy visszaemlékezéseivel. 2003-ban József Attilának nemcsak kortársa, hanem munkatársa és több versének a kezdeményezője, Fejtő Ferenc is megjelent Párizsból, így két kilencven év feletti költő és író beszélgetett egykori barátjukról, utolsó heteiről, s a már említett művészek mellett Darvas Iván is elszavalt egy költeményt.[7] Az emlékmű melletti műsor mindig nyilvános volt, a találkozó vendégei közé bárki szabadon elvegyülhetett, velük együtt emlékezve József Attilára.

Kapcsolat a régi találkozóvalSzerkesztés

 
Az 1993-as Szárszói Találkozó vendégeinek megemlékezése és koszorúzása az 1943-as találkozó helyszínén - Faludy György (félig), Orbán Viktor, Konrád György, Mészöly Miklós, Farkasházy Tivadar, Dornbach Alajos

A megjelentek egy része évről évre tiszteletét teszi a rendezvény kertjének közvetlen szomszédságában található Soli Deo Gloria református telepen, mely otthont adott az első találkozó előtt pontosan 50 évvel korábban, 1943-ban megrendezett és akkor hasonló problémákat megvitató Magyar Élet Tábornak. A mai találkozó vendégeinek egy jelképes csoportja minden alkalommal rövid koszorúzást tart az egykori rendezvény emléke előtt tisztelegve. A házigazda már az első, 1993-as találkozó előtt tisztázta a református telep vezetőivel, s feljebbvalóikkal, hogy esze ágában sincs a 40-es évek több itteni híres tanácskozásának folytatójaként feltűnni, de ha már a sors úgy hozta, hogy Szárszó volt a helyszíne a népi írók összejöveteleinek, valamint József Attila utolsó nyarainak, napjainak, akkor talán mások is elgondolkodhatnak itt az ország helyzetéről, sorsáról, jövőjéről.

ForrásokSzerkesztés

  1. Nem lesz szárszói találkozó[halott link] (Népszabadság, 2004. július 6.)
  2. Farkasházy Tivadar: Parainesis (Szárszói Találkozó, 2000.)
  3. Szárszói találkozó nyolcadszor (Index, 2000. június 24.)
  4. 100 éve született Fejtő Ferenc. [2013. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 2.)
  5. A poént nem kitalálni kell, hanem megtalálni (Népszava, 2009. május 30.)
  6. Újra Szárszó Archiválva 2013. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (168 óra, 2013. március 22.)
  7. Farkasházy Tivadar: Ír úr avagy búcsú a kabarétól, 52. oldal (Budapest, Adwise Media, 2004, ISBN 963 217 183 7)

További információkSzerkesztés